A közvetlen előzmények: A Molotov-Ribbentrop paktum: 1939 augusztus 23. Szovjet - német megnemtámadási egyezmény volt. Az egyik része nyilvános volt (a megnemtámadási rész) melyben elkötelezték magukat arra, hogy nem fognak egymással háborút kezdeni. A titkos rész felosztotta Kelet-Európa egy részét (a finnországi Karália, Kelet-Lengyelország és Besszarábia szovjet övezet lett).

Az aláírás indokai: Sztálin időt akart nyerni, hogy fejleszteni tudja hadseregét. Hitler szintén időt akart nyerni, hogy amíg lerohanja Európát, addig biztosítva legyen keleti határa. (Ne kelljen egyszerre háborúznia keleten és nyugaton.)

A háború kezdete: 1939 szeptember 1, a német hadsereg megtámadja Lengyelországot. Alig 4 hét alatt győz a háromszoros erőfölénye miatt. Anglia és Franciaország hadat üzen Hitlernek, hiszen Lengyelország a szövetségesük. Ezzel kitör a II. világháború (1939 szeptember 1.)

Tankönyv: 140. oldal

A háború első szakasza (1939-1941)

1.) Lengyelország lerohanása: 1939 szeptember 1-én. A német hadsereg háromszoros erőfölénye miatt alig 4 hét alatt legyőzi Lengyelországot.

2.) A "Furcsa háború" => Franciaország és Anglia hadüzenetet küld Hitlernek Lengyelország lerohanása miatt ám valódi harc nem bontakozik ki, csupán felvonulnak a seregek a határokra. (1940) A két szövetséges hatalom élén új vezetők lesznek: Angliában: 1940 május 10-től Winston Churchill (Chamberlain helyett) és 1940 március 20-tól Paul Reynaud (Daladier helyett).

3.) Skandinávia lerohanása: Hitler harmadik nagy hadművelete a háborúban Skandinávia német lerohanása volt, amikor 1940 áprilisában Dániát majd Norvégia szállta meg. Norvégiában a helyi nácik bábkormányt alakítanak Vidkun Quisling vezetésével.

4.) Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940 május 10-én vette kezdetét (Fall Gelb). Alig másfél hónap alatt Németország megszerzi az említett országokat. Villámháború volt ez a Maginot-vonal megkerülésével harckocsik és ejtőernyősök bevetése segítségével. [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.] A németek 1940 június 14-én vonulnak be Párizsba. Franciaország két részre szakad: észak és az egész atlanti partvonal német megszállás alá kerül. A francia vezetés Charles de Gaulle tábornok vezetésével Londonban menekült. Dél-Franciaországban Henry Pétain tábornok megalapítja a német-barát vichy bábkormányt.

5.) Angliai csata (1940 nyara és ősze). Hitler az angliai partraszállás előtt ki akarja iktatni az angol légierőt és reptereket. A Luftwaffe (német légierő) feje Hermann Göring biztosítja Hitlert: legyőzi a brit légierőt. De ez nem sikerül, mert az angol Spitfire gépek jobban manővereznek a német Messerschmitt gépeknél. Elhalasztják az Oroszlánfóka (Seelöwe) hadműveletet. Hitler kénytelen ideiglenesen lemondani Anglia végső legyőzéséről. Az angol sikerekben szerepet játszik az angoloknál a radar alkalmazása.

6.) A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában (Egyiptomban) vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.

A magyar törzsek vándorlása

A magyar törzsek az Ural-vidéki őshazából, azaz Magna Hungáriából a sztyeppei vidékeken keresztül vándoroltak a Kárpát-medencébe. Az első állomás Levédia volt, a második pedig Etelköz, mely a Dnyeper folyó és az Al-Duna között terült el. Itt kötöttek vérszerződést a magyar törzsek Anonymus szerint.

Anonymus: Egy krónikás volt, aki XII. század végén élt III. Béla királyunk udvarában. Hosszú éveken át írta élete főművét a magyarok korai történetéről. (Gesta Hungagorum). Munkájának történeti hűsége ma is kérdéses azonban, mivel azt csak 300 évvel a honfoglalás után írta (1200 körül).

A Turul-monda:

Az Etelközben született meg a Turul-monda. Ennek lényege, hogy Álmos édesanyja Emese, amikor várandós volt egy Turul-madárral álmodott. Ez a madár megjövendölte Emesének, hogy fiai és más leszármazottai dicsőséges királyok lesznek majd, de egy új hazában.

Az álom után lett fiának neve: Álmos, unokája pedig Árpád, aki Etelközből a Kárpát-medencébe vezette népét.

Ősi magyar hitvilág:

Őseink természet-imádó, lovas-nomád nép volt, mely mondák és sámánok révén gyakorolta hitét a kereszténység felvétele előtt. 

Tankönyvi hibák

• Álmos fejedelem hunoktól származásának sugalmazása. Erre semmi bizonyíték nincs
• Álmos kiemelése Árpád helyett. Első fejedelmünk kérdése. 
• Első államunk Etelköz lett volna (vérszerződés) Etelköz szállásterület nem "állam"
• Hun eredetünk tényként kezelése
• Anonymus és Kézai Simon forrás-kiemelése.

***

Népi és egyházi ünnepnapok []

December népi és egyházi ünnepek

1. Advent - Az egyházi év Advent első vasárnapján kezdődik. Ez Karácsony előtt négy héttel van. Advent (adventus Domini = az Úr eljövetele) 
2. Miklós napja: december 6
3. Szeplőtelen fogantatás napja: december 8
4. Luca napja: december 13. Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált. Régen Luca napjára esett a téli napforduló. Luca napjához számtalan szokás hiedelem kapcsolódik. Ez a nap tele van tilalmakkal, jóslásokkal, melyek a következő évre befolyással lehetnek.
5. Betlehemezés - Karácsony előtt 1-2 héttel  járták a betlehemesek a házakat. 
6. Karácsony - Szent este december 24

Tavaszi ünnepnapok: 

1. Aprószentek napja: december 28 - Heródes parancsára a gyermek Jézus keresésekor megöletett kisdedek szenvedéseit jelképezi ez a nap.
2. Vízkereszt: január 6. - Jézus megkeresztelkedésének és a napkeleti bölcseknek a napja. Vízkereszt napján a pap a misén megtartotta vízszentelés szertartását. A szenteltvízből mindenki vihetett haza. Szerepe volt az ördög elűzésében, gyógyító cselekményekben.
3. Gyertyaszentelő boldogasszony: február 2. - Jézus Krisztust e napon mutatták be a templomba. Gyertyaszentelőnek azért nevezik, mert e napon a mise keretében körmenettel összekapcsolt gyertyaszentelő szertartást tartanak.
4. Farsang: vízkereszttel kezdődött és húshagyó keddig tartott. A tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.
5. Nagy böjt hava: Farsangot követően a húsvétig terjedő időszak a nagyböjt. Régen a 40 nap alatt egyáltalán nem szabadott húst enni. Később ez módosult. Hamvazószerdán, a nagyböjt minden péntekén, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton volt  szigorú böjt. 
6. Húsvét ünnepe: Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
7. Virágvasárnap a húsvétot megelőző vasárnap. A kereszténység virágvasárnap ünnepli Krisztus bevonulását Jeruzsálembe. Nagyhét jeles napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.
8. Szent György napja Április 24. Sárkányölő Szent György ünnepe. A tavasz igazi kezdete. Az állatokat e napon hajtották ki először a legelőre.

9. Márk napja április 25. A búzaszentelés napja

10. PÜNKÖSD HAVA  Május 1. Ezen a napon virradóra a legények májusfát állította annak a lánynak, akinek a legény udvarolt vagy tetszett neki. Pünkösd neve a görög „pentekosztész” ötvenedik szóból ered. Mozgó ünnep, a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Pünkösd az egyház születésnapja. Pünkösdi népszokás volt a pünkösdi királynéjárás. Ez már csak az idősebb korosztály emlékezetében él.

 A húsvéti szokások []

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünneppel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben.)

Húsvéti népszokások: Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz. A hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent.

[VIDEO]

A II. világháború előzményei

A világ az 1930-as évekre demokratikus és diktatúrában működő országokra oszlott. A diktatúrák egyik része kommunista diktatúra volt (pl Szovjetunió, Kína) másik részük fasiszta diktatúra.

Fasiszta országok Európában:

• Olaszország: Benito Mussolini - 1922 október 31
• Németország: Adolf Hitler - 1933 január 30.
• Spanyolország: Francisco Franco - 1939 április 1.
• Románia: Ion Antonescu - 1940 szeptember 5.

Japán is fasiszta jellegű rendszert hozott létre Ázsiában.

Összefogás a fasiszta hatalmak között:

• Berlin - Róma tengely: 1936 október 27.
• Antikomintern Paktum: 1936 november 25
• Háromhatalmi egyezmény: 1940 szeptember 27. Német - olasz - japán szövetség

A háború előzményei:

1. Maginot vonal (Mazsinó vonal) megépítése Franciaország - Németország között: 1927-1932. Erődrendszer volt, amit a franciák a németekkel közös határvonalukra építettek meg, hogy megvédje hazájukat egy német támadástól
2. Spanyol polgárháború: 1936 - 1939. Spanyolországban 1936-ben egy baloldali összefogás győz, ám a spanyol hadsereg Francisco Franco tábornok vezetésével a madridi kormány ellen lázadt. Kitört a polgárháború, melyben a fasiszta hatalmak Franco mellé álltak, aki győzni tudott 1939-ben.
3. Kína - Japán háború kirobbanása: 1931. Japán 1931-ben megtámadta Észak-Kínát (Mandzsúriát). Innentől Kína folyamatos harcok színtere (polgárháború és Japán is támadja).

Vállalkozástan

Gazdasági társaságok: olyan szervezetek, melyeket nyereség céljából hoznak létre különböző gazdasági szereplők. [PPT - vállakozások]

Két válfajuk: 

• Jogi személyiségű gazdasági társaság
o Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
o Részvénytársaság (rt.)
o Egyesülés – jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság
• Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
o Közkereseti társaság (kkt.)
o Betéti társaság (bt.)

Tőzsde:

Olyan piactér ahol az eladók és a vevők különböző értékpapírokat, illetve egyéb pénzügyi intsrumentumokat – devizákat, indexeket, árukat, illetve azok pénzügyi leképezéseit – cserélnek egymással.

Elköteleződésünk Hitler oldalán (1938-1940)

Több lépésben Magyarország szerződések aláírásával elkötelezte magát Adolf Hitler német kancellár oldalán. Ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

Legfontosabb események:

• Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
• Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
• Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
• Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.) => ezzel belépünk a Hitler vezette szövetségbe.

Zsidótörvények:

Hitler elvárta, hogy törvényekben korlátozzuk a magyarországi zsidóság jogait! Így 1938 és 1942 között 4 zsidó törvény született. Majd a háború alatt, 1944-ben már Dávid-csillag viselésére is kötelezte őket egy jogszabály.

• Korlátozták elhelyezkedésüket az értelmiségi pályákon (orvos, ügyvéd, mérnök, tanár ... stb)
• Nem házasodhattak keresztényekkel
• Nem lehetett föld és ingatlan (lakás) tulajdonuk
• Nem lehetett szavazati joguk

***

Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932-1936)

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítőj lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként.

Időszakát négy tényező jellemezte:

1. 95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. (Korporatív állam, Mussolinit másolva)
2. Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.
3. Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.
4. Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. A nyilasok zászlaja:

A magyarok eredete (Tk. 104 oldal)

Eredet kérdés: Az ősi magyar mondák szerint a magyarok a hunoktól származnak, a nyelvészek viszont funnugor nyelvrokonságot és így Ural vidéki őshazát valószínűsítenek.

Ősi magyar mondák: A csodaszarvas mondáját Kézai Simon (IV. László királyunk krónikása) írta le. Arról szól, hogy egy testvérpár: Hunor és Magor közös vadászatuk során egy szarvast követve leltek új hazára. Itt letelepedtek és egy legyőzött fejedelem lányait vették feleségül. Tőlük származik a hun és magyar nép. 

Őshaza kérdése: Kutatásaink szerint őseink az Ural hegység vidékén formálódtak néppé. Ezt a területet nevezzük Magna Hungáriának. A Volga és Káma folyók összefolyásánál található.

Őseink életmódja (Tk 106.)

A magyar törzsek élete:

A magyar törzsek úgynevezett nomád, azaz sztyeppei vándor életet éltek. Méneseiket és gulyáikat legeltették, miközben időről-időre új területeken verték fel jurtáikat. (Jurta: sátorszerű lakóhely). A nomadizálás mellett földművelés, vadászat és zsákmányoló hadjáratok is jellemezték őseinket. 

Sztyeppe: Sík terület, mely a távoli Kína vidékétől egészen a Kárpátokig húzódott és ahol nomád népek vándoroltak. Pl: magyarok, besenyők, korábban: hunok, szkíták, avarok.

Öltözködés, társadalom: 

A fegyveres előkelő réteg díszesebben öltözködött. Náluk a tarsoly (az övön hordott, lemezzel fedett táska) gazdagon volt díszítve. A fegyveresek öltözékéhez tartozott a tegez (nyilak számára), illetve a ruhák közül: köpönyeg, süveg, puha, bőr lábbeli. 

A társadalom: 7 törzsre tagolódott, ezeken belül nemzettségek és nagycsaládok voltak. 

A magyar törzsekről egy bizánci császár, Bíborban született Konstantin írt először, 950-ben. Fő művében 7 magyar törzs mellett egy kabar törzs is szerepel:

• Nyék 
• Megyer
• Kürtgyarmat
• Tarján
• Kér
• Keszi
• Jenő

Törzsi vezetőink: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba Töhötöm.

Első fejedelmünk: Árpád vezér

A magyar törzsi vezetők a Honfoglalás előtt, Álmos fiát választották fejedelmükké, 895-ben. A Turul nemzettségből származott. Árpád öt fiút nemzett (Levente, Tarhos, Üllő, Jutas, Zsolt), akik közül Zsolt ága emelkedett ki, hiszen az ő fia, Taksony lett később az Árpád-ház leszármazási sorának kiindulópontja és közös őse.

Árpád életét bemutató írás: LINK

Munkácsi Mihály festménye [LINK]

***

A Bethleni konszolidáció (1921-1931)

Konszolidáció = rendteremtés, a korábbi anarchikus állapotok felszámolása, megszüntetése vagy helyreállítása.

Gróf Bethlen István a Horthy-korszak (1920-1944) egyik legsikeresebb miniszterelnökeként 10 éven keresztül irányította a magyar bel- és külpolitikát.

Bethlen István kormányfő legfőbb célja: megerősíteni az országot és visszaszorítani a baloldalt. A baloldal az 1920-as években olyan eszmék (ideológiák és pártok) összességét jelentette Magyarországon, melyek a demokratikusnak mondott néphatalmat követelték és a Horthy által kialakított konzervatív berendezkedés megváltoztatását célozták. (Ide tartozik a kommunizmus, szocializmus, szociál-demokratizmus.)

A Bethleni konszolidáció három eleme:

1. Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
2. Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
3. Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció: 

• Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a sztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)
• Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte magának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.
• Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

• Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre. 
• Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
• Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
• A fellendülés lehetővé tette, hogy szociális törvények is szülessenek: például kialakul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció: 

• Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
• 1924-es olasz-magyar örök-barátsági szerződés
• Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

• Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.
• Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)
• Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

A török idők Magyarországon 1570 és 1699 között 

 A Magyar Királyság és Erdély jellemzői

Erdély: Már a honfoglalástól kezdődően fontos határvédelmi terület volt a keletről, Ázsia irányából érkező sztyeppei nomád népek (pl besenyők) ellen. Ezért kaptak kiváltságokat az Erdélyben élő székelyek is (védték a királyságot). Később vajda állt mindig Erdély élén, akit a magyar uralkodó nevezett ki (zászlósúri méltóság volt a vajda cím).

Fordulópontot jelentett a fejedelmi rangra emelkedés 1570-ben, a speyeri egyezményben. Az egyezményt Habsburg Miksa császár (Ferdinánd fia) kötötte János Zsigmonddal (Szapolyai János fiával). Az alkuban: János Zsigmond lemond magyar királyi címéről cserében Miksa elismeri erdélyi fejedelmi rangját és Erdély határait. 

Erdély jellemzői a török időkben:

• Főváros és fejedelmi központ: Gyulafehérvár
• A fejedelem mindig választott személy, a tisztség nem öröklött cm
• A fejedelmi tanács dönt a fejedelem személyéről, de szultáni jóváhagyás is kellett mindig (ez a szultáni athname - kinevező okirat)
• Erdély történelmében 1570 és 1711 között mindig két párt befolyásolta a fejedelmet és a fontos döntéseket: a törökös párt és az osztrák párt.
• Vallási sokszínűség jellemezte Erdélyt: a székelyek katolikusak, a szászok evangélikusok, a románok görög-keletiek, a magyarok körében pedig a református és unitárius vallás volt a jellemző.
• Tordai országgyűlés 1568-ban vallásszabadságot adott Erdélynek a legfőbb egyházak számára. A székelyek vallása katolikus, a szászoké evangélikus, a románok vallása görög-keleti. Az erdélyi magyarok körében több vallás is volt (katolikus, evangélikus, unitárius).

Fontosabb fejedelmek

• Báthory István: 1571-1586 Erdély első választott fejedelme
• Bocskai István: 1605-1606 Egy felkelés vezetője ami az osztrák megszállás ellen irányult
• Bethlen Gábor: 1613-1629 Az ő uralkodására esett Erdély virágkora
• Rákóczi György: 1648-1660 Erdély romlásának ideje, amikor a szultán megbüntette Erdély a fejedelem engedetlenségéért. 

A 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc (link)

A Tizenötéves háború (1591-1606)

Boszniában a török határon álló Sziszek vára miatt tört ki az ellenségeskedés a Ausztria-Magyarország és a törökök között 1591-ben. Ekkor a vár eleste miatt II. Szelim nagy hadjáratot indította  a Dunántúl ellen és egészen Győrig tört előre. (Győr eleste:1594 szeptembere) Válaszul Pálffy Miklós a nógrádi várakat veszi vissza, Bocskai István pedig Gyurgyevónál veri meg a törököt (1595). Emellett létrejön a Szent Liga vagy Prágai Szövetség (1593) Ausztria, Magyarország, Havasalföld, Erdély és Moldva részvételével.

A mezőkeresztesi csatában azonban (1596 október 26-án) győznek a törökök, így Erdély és Báthory Zsigmond kilép a szövetségből és visszatér a török hűségére. Válaszul 1600-ban Ausztria megszállja Erdélyt és kizsákmányolja, vallási elnyomást alkalmazva. Innentől két szálon folytatódnak az események: egyrészt a Királyi Magyarország tovább harcol a török ellen, másrészt viszont Erdély a Királyi Magyarország és Ausztria ellen indít harcot. 

Bocskai szabadságharc (1604-1606)

A hajdúk kérik fel Bocskai István főnemest, hogy az élükre állva űzze el az osztrákokat Erdélyből. (Hajdúk = hajtók, a 15. századi birtokos nemesek által parasztságból kiemelt marha-terelők, akik idővel a nemesek katonáivá váltak.) Az összefogás sikeres lesz: Bocska hajdúserege nem csak Erdélyből de egy időre még a Felvidékről is kiűzi az osztrákokat.

A Bocskai szabadságharc okai:

Sérelmek Erdélyben, az osztrák megszállást követően:

• 1.)Vallási elnyomás (katolicizmus erőltetése),
• 2.)Beszállásolások, vagyis a helyi lakosságnak kellett eltartania a megszálló sereget
• 3.)Felségárulási perek, melyekben a nemességet mondvacsinált perekkel zaklatták, hogy elvehessék birtokaikat. Bocskai is elszenvedi. Habsburg elnyomók hadvezérei: Giorgio Basta generális és Giacomo Belgiojoso kassai főkapitány.

Harcok a szabadságharcban: Bocskai a hajdúkkal összefogva kiűzi Erdélyből az osztrákokat. Hajdúk: földesúri szolgálatban álló parasztok, akik idővel mint megbízható katonák és marha-terelők (hajtók) szolglák a nemeseket. Legelső csata Erdélyben: 1604 október 15-én Álmosd - Diószeg között győz a Bocskai vezette hajdúsereg. (Hajdókapitányok: Lippay Balázs, Németi Balázs és Szilassy János) Bocskai serege 1604 november 11-én bevoul Kassára. Felszabadítja az egész Felvidéket.

Innentől az események két szálon futnak: egyrészt folytatódik a 15 éves háború a Dunántúlon és a Felvidéken, másrészt harc kezdődik Erdély és a Királyi (Habsburg) Magyarország között. A 15 éves háborúban török kézre kerül előbb Eger (1596) majd Kanizsa (1600), de Erdélyben Bocskai arat győzelmeket. 

Bocskai kinevezései: 

• Erdélyi fejedelem: Az erdélyiek 1605. február 21-én Marosszeredán fejedelmüknek ismerték el Bocskait.
• Magyarország fejedelme: 1605 április 20-án a szerencsi országgyűlésen a magyarországi rendek is fejedelmükké választották. 
• 1605. novemberében Lalla Mehmed nagyvezír a szultán nevében díszes koronát küldött Bocskainak, ő azonban - bár a koronát nem küldte vissza - nem koronáztatta meg magát, mert nem akart végleg szakítani a Habsburgokkal.

Békekötések:

Mind a háborút (15 éves és Bocskai-szabadságharc) ugyanabban az évben, 1606-ban zárták le a felek. 

1.)  Bécsi béke: 1606 június 23. Lezárja a Bocskai-szabadságharcot.

• Aláírói: II. Rudolf - Bocskai István
• Tartalma:  Bécsi békében Bocskai eléri Erdély terület-gyarapodását és annak garanciáját az osztrákoktól, hogy a Felvidéken nem alkalmaznak vallási elnyomást. 
• Következmények: Erdély státusza megerősödik, Bocskai hálából amiért segítették őt a hajduk, egy egész országrészt adományoz nekik kiváltságokkal. Ez a Hajdúság Debrecen környékén.

2.) Zsitvatoroki béke 1606 november 11. Lezárja a 15 éves háborút.

• Aláírói: I. Ahmed szultán - II. Rudolf császár
• Tartalma: A török nagyobb várakkal gazdagodik (mint Kanizsa és Eger), viszont  a Magyar Királyság visszaszerzi a nógrádi várakat (Felvidéken) és a császárnak adót kell fizetnie a szultánnak. 
• Következmények: Az Oszmán Birodalom fénykorához ér készen arra, hogy további hódításokat tegyen.

Habsburg Magyarország

I. Ferdinánd                 1526-1564
I. Miksa                     1564-1576
II. Rudolf                   1576-1608
II. Mátyás                   1608-1619
II. Ferdinánd                1619-1637
III. Ferdinánd               1637-1657
IV. Ferdinánd                1647-1654
I. Lipót                     1657-1705

Az úgynevezett Királyi Magyarország főkapitányságokra oszlott Bécs alá tartozott vagyis Habsburgok uralták a török
időkben. 1608- kialakul a kétkamarás országgyúlés.

Erdély virágkora

Virágkornak tekintjük azt az időszakot, amikor egy tartomány vagy ország békés fejlődést mutat és történetének legsikeresebb időszakát éli. Ez Erdély esetében Bethlen Gábor (1613-1629) és I. Rákóczi György (1630-1648) uralkodására esett.

Bethlen Gábor 1613-ban lett Erdély fejedelme és 16 évnyi uralkodása alatt végig hű marad a szultánhoz, felvirágoztatta Erdélyt

1. Bethlen megteremtette Erdély saját iparát német iparosok behívásával
2. Megtöltötte a fejedelmi kincstárat azzal, hogy állami monopóliummá tette a marha, méz, vas és viasz kereskedelmet.
3. Merkantilizmus jellemezte gazdaságpolitikáját. Vagyis: nyersanyag be, késztermék ki.
4. Erdély hadseregét a 30 éves háborúban Ausztria ellen küldte. Győzelmeket aratott a Felvidéken. Nicholsburgi béke (1621)
5. Bethlen fejlesztette az oktatást Erdélyben, pl.: gyulafehérvári főiskola alapítása.
6. Bethlen után 1630-1648 közt következett I. Rákóczi György, aki folytatta Bethlen ország-fejlesztő politikáját, így tovább virágzott Erdély. Ő is részt vett a 30 éve háborúban (Linzi béke 1645).

Erdély bukása: II. Rákóczi György idején a szultán (IV. Mehmed) megbüntette Erdélyt és II. Rákóczi Györgyöt engedetlenségéért, hiszen szultáni engedély nélkül támadta meg Lengyelországot. II. Rákóczi 1660 nyarán Várad ostrománál hal meg. A büntetés során a török had felperzselte Erdély területét.

Zrinyi Miklós harcai a török ellen:[link]

Zrínyi Miklós: A szigetvári hős dédunokája, horvát bán, főúr a török-ellenes harc legfőbb alakja, költő. Szeretett volna nádor lenni, de 1655-ben helyette Wesselényi Ferencet választja meg a pozsonyi diéta. Terve a török kiűzésére: Habsburg segítség nélkül a II. Rákóczi György vezette Erdéllyel összefogva kiűzni a törököket. Terve azonban nem sikerül, mert II. Rákóczi György meghal váradon 1660-ban.

Az 1663/64 -es háború: Előzménye, oka, hogy a szultán (IV. Mehmed) sérelmezi Zrínyi új várait, melyek szerinte megszegik a zsitvatoroki békét. Másrészt vádolja a Királyi Magyarországot azzal, hogy támogatta II. Rákóczit, amikor ellene szegült. Mindezek miatt Köprülü Ahmed vezetésével a törökök a Magyar Királyságra támadnak 1663-ban és szeptember 26-ra beveszi Érsekújvárt.

Zrínyi harcai: A híres téli hadjáratban (1664 január 21 - február 15) Zrínyi betört a Hódoltságba és felégette Eszéknél a drávai fahidat. Hatalmas károkat okoz ezzel a törököknek, mert itt vezetett át legfőbb útvonaluk Magyarországra.(A híd felégetése: 1664 február 2)

Bár Zrínyit kinevezik főparancsnoknak, egyúttal cserben hagyják várait az osztrákok, mert Bécs védelmére gondolva inkább a Rába folyó mentén rendezkednek be védelemre. Így a Rábától délre eső várak (éppen Zrínyi várai) védtelenek maradnak. Zrínyi megsértődik és inkább lemond (le is váltják) majd visszavonul birtokaira.

A törökök közben a Rába folyóig törnek és a szentgotthárdi csatában 1664 augusztus 1-én az új fővezér, Raimundo Montecuccoli győz a török felett. Alig 10 nappal később, 1664 augusztus 10-én Ausztria érthetetlen módon megköti a vasvári békét. A magyarok felháborodnak. Ausztria indoka a békére: a Franciaország felől érkező veszély (XIV. Lajos).

Zrínyi Miklós 3 hónappal a békekötés után, 1664 november 18-án birtokain hunyt el vadász-balesetben [vadkan sebzi halálra]. Örököse öccse: Zrínyi Péter lesz. 

Zrínyiek - Rákócziak - Thököly kapcsolata: Zrínyi Péter lánya, Zrínyi Ilona feleségül ment I. Rákóczi Ferenchez. Közös gyermekük lesz II. Rákóczi Ferenc (a későbbi szabadságharcos). Ám I. Rákóczi Ferenc korán meghal, Ilona pedig Thökölyhez megy másodszor feleségül. Így Thököly lesz a kisgyermek (II. Rákóczi Ferenc) nevelőapja (14 éves koráig). 

Élet a Hódoltságban

Vilayetek, azon belül szandzsák tartományok és azon belül nahijék voltak. A Hódoltság területén kettős adózás volt a jellemző: vagyis adót kellett fizetni a török felé és a magyar földesurak felé is. A törökök a defterek (adóösszeírások) alapján többféle adót szedtek:

•  Harádzs (dzsizje) nem muszlimok adója
• Kuburi-pénz, azaz rendkívüli hadiadó
• Szpáhik (török földesurak) adója (kapuadó)
• Bégnek fizetendő 10-ed (egyházi 10-ed helyett)
• Állami robot (hadiszállítások, erődítések)
• Hivataloknak adott „kötelező” évi ajándék

Török kifejezések: janicsár (gyalogos török harcos), szpáhi (lovas katona, török nemes), Porta (a szultáni udvar), diván (szultáni tanács), nagyvezír (a török sereg főparancsnoka), szultán (török uralkodó)

Habsburg-ellenes mozgalmak

1.) Wesselényi összeesküvés (1666-1671) Előtte fontos dinasztikus esküvő: Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc között 1666 március 1. Zrínyi Miklós halála után (1664 november 18) a magyar főnemesek felkelést szerveztek Ausztria ellen, Wesselényi Ferenc nádor vezetésével (1667 március 23-án meghal), mert úgy érezték, hogy az osztrákok cserben-hagytak bennünket. Ám az összeesküvés korán lelepleződik. Kivégzik Frangepán Ferencet és Zrínyi Péter is. I. Rákóczi Ferenc megússza a büntetést, mert megvásárolja a szabadságát. A felkelés megtorlásaként az osztrákok felfüggesztik alkotmányos jogainkat,

A magyarok alkotmányos jogai

• országgyűlések tartása
• nádorválasztás
• vármegyék szabad működése
• kormányszerveink szabad működése.

Mindezek helyett: helytartót küldenek hazánkba kormányzói jogkörre: Johann Caspar von Ampringen.

2.) Thököly Imre vezette kuruc-mozgalom Ausztria ellen (1682-1685) Crux = kereszt = kuruc. Dózsa György keresztes lázadóinak nyomdokain haladnak, vagyis felkelnek az elnyomók ellen. Thököly és kuruc, bujdosó katonái egy időre kiűzik az osztrákokat a Felvidékről. Három esztendőre 4 részre szakad az ország (Thököly fejedelemsége 1682-1685 között létezett.)

A török kiűzése

Török támadás Bécs ellen: A szultán, IV. Mehmed (1648-1687) úgy gondolja, hogy a Török Birodalom képes egy sikeres Ausztria elleni hadjáratra. Ám tévesen méri fel a helyzetet. A téves helyzetértékelés oka: valójában ekkor már a Török Birodalom gyenge 3 okból: korrupció, szolgálati birtokok rendszere és a hadi-fejlesztések hiánya. (Korrupció: a török pasák hivatali ügyeikben saját gyarapodásukat nézték, szolgálati birtok: ezeket nem fejlesztették, hiszen nem örökbe kapták őket.)

A szultán mégis megtámadja Ausztriát, amikor Kara Musztafa és Murád Giráj kán vezetésével óriási had vonult a Duna két partján Bécshez, melynek védelmét Rüdiger Starhemberg és Lotaringiai Károly vezette. A 120 ezres oszmán sereg 1683 július 19-én fogott Bécs ostromához. Szeptember 2-án elesett a külváros ekkor azonban megérkezett a császárral szövetséges Sobieski János, lengyel uralkodó 30 ezres hada, mely felszabadította Bécset! 

Kahlenbergi csata: 1683 szeptember 12-én Bécs mellett a lengyel - osztrák - német sereg (keresztény haderő) nagy győzelmet arat a törökök felett. 

A török kiűzésének első szakasza: A törökök kiűzése 16 évig tartott (1683-1699). Ennek első szakaszában XI. Ince pápa erős keresztény szövetséget szervezett a török ellen. Ez volt a Szent Liga (1684). Tagjai: Ausztria, Lengyelország, Velence és egyes német tartományok (Bajor, szász). A pápa rászorította XIV. Lajost egy 20 éves fegyverszünet megkötésére a Habsburgokkal, így Ausztria koncentrálhatott a török elleni harcra.

A Thököly kezén lévő Felvidék 1685-ben esett el, amikor a kuruc vezér emberei átálltak az osztrákok oldalára. Thököly elmenekült és végül Törökországban halt meg. Buda 78 napos ostrom után, 1686 szeptember 2 -án került újra keresztény kézre. Összesen 145 éven keresztül volt török kézen.  

1687-re Magyarország túlnyomó része a Délvidék kivételével felszabadult a török uralom alól. Döntő csata zajlott Nagyharsánynál, melyet "második mohácsi csatának" is hívnak és Lotaringiai Károly győzelmével zárult.

A török kiűzésének második szakasza: A harcok 1688-ra befejeződhettek volna, ám XIV. Lajos megszegve korábbi ígéretét, megtámadta Ausztriát. Emiatt a császár seregeit nyugatra kellett küldeni, és a török elleni harcok elhúzódtak. Köprülü Musztafa erőskezű nagyvezérként a fegyelem megerősítésével újjászervezte a török hadakat és ellentámadásokat kezdett. Újra török kézre került Belgrád.

Utolsó nagy csaták:

• Nagyharsányi csata (1687) Második Mohács
• Szalánkeméni csata (1691) - itt hal meg Köprülü Musztafa
• Zentai csata (1697) - Savoyai Jenőszétveri a délvidéki török seregeket

Békekötés: A karlócai béke 1699 -ben lezárta a török háborúk korát. Ám annak, hogy a törököket Ausztria űzte ki, ára volt. A magyaroknak az 1687-es pozsonyi országgyűlésen le kellett mondaniuk szabad királyválasztó jogukról és el kellett fogadniuk az örökös Habsburg uralmat. Innentől a Habsburgok férfiága adta a magyar királyokat, és a magyarok lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékáról. 

A karlócai békében Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult. (A fenti térképen látható a Temesköz elhelyezkedése mely még egy ideig török kézen maradt a karlócai béke után is.)

 ------- D O L G O Z A T ------