II. Ulászló uralkodása (1490-1516)

A Mátyás utáni zavaros idők (1490-1526)

Ulászló uralomra kerülése:A magyar nemesek Mátyás után olyan királyt akartak, aki gyenge kezű, a nemesekre hagyja a kormányzást, de ugyanakkor saját költségén megvédi az országot a törököktől. Ennek leginkább Mátyás régi ellenfele, II. Ulászló felelt meg. (Nagy Lajos unokájának unokaöccse.)

Ulászló királlyá választásának okai:

1. Gyenge kezű királynak ígérkezett, aki a nemesekkel együtt uralkodik majd
2. Vállalta, hogy saját költségén megvédi az országot
3. Három ország trónjának várományosa: lengyel, cseh, magyar

Dobzse László: gúnynév, melyet azért kapott, mert mindenre azt mondta: jól van, jól van (dobzse, dobzse)

Belső széthúzás az országban (1490-1516):

A magyar nemesség két táborra oszlott, melyek a gyenge kezű király mellett egymással vetélkedtek a hatalomért. Az egyik a köznemesek tábora volt, Szapolyai János (erdélyi vajda) és Werbőczy István ítélőmester vezetésével, a másik pedig a főnemesi tábor a Báthoryak vezetésével. A vetélkedés három oka:

1. Melyik tábor adja az éppen soron következő nádort?
2. Ki legyen a soron következő király, ha II. Ulászló gyermektelenül halna meg?
3. Azonos jogai vannak e a köznemeseknek és főnemeseknek?

Mindhárom kérdésben átmeneti győzelmet arattak a köznemesek. A nádor kérdést illetően a köznemesi párt sikerét jelentette, hogy Werbőczy rövid időre betölthette ezt a tisztséget. A király-kérdést illetően a két párt két döntést hozott, mely ellentmondott egymásnak. 

• A köznemesi párt az 1505 -ös rákosi végzésben kimondta: ha a király fiú utód nélkül halna meg, akkor az országgyűlés nemzeti királyt fog választani. Ez kimondatlanul Szapolyait jelentette!
• Ezzel szemben a főnemesi párt 1506-ban egy házassági szerződés révén Habsburg Ferdinándot jelölte meg következő királyként! (II. Ulászló lányát összeadták Ferdinánddal.)

A két ellentétes döntés után végül 1506-ban fia született II. Ulászlónak, így a vita elnapolódott. Ám később, 1526-ban emiatt majd polgárháborúba sodródik az ország!

A harmadik vitakérdés a fő-. és köznemesek közt, a jogok kérdéséről szólt, nevezetesen, hogy a köznemesek azonos jogállásúak e a főnemesekkel?! A megoldást Werbőczy híres Tripartituma jelentette. Jelentése: Hármaskönyv és 1514-ben keletkezett!

Tripartitum (Hármaskönyv): Ebben Werbőczy összefoglalta a köznemesség kivívott jogait, kimondta hogy az ország egységét a Szent Korona jelképezi, és a rendek (nemesek) a királlyal együtt alkotják. Tehát: a nemesek jogilag egységes réteget képeznek és a törvényalkotás joga révén a királlyal közösen uralkodnak! A Tripartitumról nem alkottak törvényt, mégis 1848-ig meghatározó lett Magyarországon.

A Dózsa-féle parasztfelkelés (1514)

Előzményei: Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros javaslatára a pápa keresztes hadjárat elindítását rendelte el 1514 -ben. Cél, a Török Birodalom legyőzése és visszaszorítása volt, a hadjárat résztvevői pedig a tervek szerint magyar parasztok. 

A parasztsereg élére Dózsa György végvári vitézt nevezték ki. A hadjárat elindulásának küszöbén azonban a nemesség tiltakozni kezdett a parasztjaik munkától való elvonása miatt és az egész akció lefújását követelte a királytól. Az uralkodó elhatározta, hogy visszavonja a kersztes hadjáratra kiadott utasítást. Válaszul a parasztok tiltakozni kezdtek, mert úgy hitték, hogy a király a beígért üdvözülést meg akarja fosztani tőlük. Közben lázító agitátorok jelentek meg köztük és a jobbágyokat a nemesek ellen fordították. Így a török elleni hadjárat végül parasztlázadássá változott. 

A parasztseregek Erdély felé vonultak, számtalan nemesi kastélyt kifosztva. Közben a király és a nemesség összefogtak és katonákat küldtek Dózsáék ellen. Az első összecsapást Nagylaknál azonban a parasztok nyerték, Báthory István temesi ispán ellen. A döntő csata Temesvár mellett zajlott, ahol Báthory és Szapolyai János erdélyi vajda seregei legyőzték a jobbágyokat. Megtorlásul Dózsát megkínozták, és növelték a parasztok terheit (robot növelése, költözés megtiltása)!

II. Lajos uralkodása (1516-1526)

Segítség kérése külföldről, a török ellen.Sikertelen, három okból:

1. Németországi parasztháború (1524/26)
2. Reformáció
3. Habsburg - francia ellentétek Észak-Itália birtoklásáért

Mindezek miatt az európai hatalmak nem segítettek a magyaroknak a török támadás elleni felkészülésben.

A mohácsi csata előzményei:

1.) A béke felmondása a törökkel: A két ország között Mátyás óta, az 1483-as békekötéstől béke volt. A törökök rendszeresen elküldték követeiket a magyar királyokhoz, hogy ezt a békét meghosszabbítsák. Ám 1520-ban II. Lajos elutasította a béke meghosszabbítását, mert úgy gondolta, hogy Szelim szultán 1520-as halála után lehetősége lesz a délvidéki várak visszavételére. Ám súlyosan tévedett: az új szultán I. Szulejmán minden korábbi török uralkodónál nagyobb hódításokra készült. 

2.) Szulejmán 1520-ben eldöntötte: háborút indít Magyarország ellen.

3.) Felkészülés a török elleni harcra: Tomori Pál kalocsai érseket nevezte ki a magyar csapatok élére. Az ő feladata lett megvédeni a déli végvári vonal mentén az országot.

4.) Török hadjárat: 1521 tavaszán, személyesen Szulejmán vezetésével Isztambulból. Beveszik Szabácsot és 65 év után Nándorfehérvárt.

5.) Az 1523/24-es török támadás: a nándorfehérvári bég indította és bevette Szörényvárt.  

Az 1526-os török hadjárat célja Magyarország végső legyőzése és elfoglalása volt Nagy Szulejmán parancsára! 

Mohácsi csata (1526 augusztus 29.): A 60 ezres török sereg Pétervárad és Újlak bevétele után kelt át a határt jelentő Száván. Tomori nem tudta meggátolni sem a Száván sem a Dráván való oszmán átkelést, így a törökök Mohács alá érhettek. A magyar király hadai Pest alól érkeztek, 28 ezer fővel. Ám Szapolyai János 15 ezres és Frangepán Kristóf 8-10 ezres serege lekéste a csatát. Így 60 ezer török állt szembe 28 ezer magyarral. A törökök gyors győzelmet arattak, elesett 28 főúr, hét főpap és II. Lajos is. A török feldúlta Budát, majd az országot legyőzöttnek minősítve kivonult hazánkból. (Új határ: Nándorfehérvár - Eszék vonal.)

• Főurak: a báról és grófok tartoztak ide
• Zászlós urak: nádor, esztergomi érsek, országbíró, erdélyi vajda, horvát bán, egyéb bánok

Polgárháború a mohácsi csata után:

A török távozása után, 1526 -ban a főnemesek Habsburg Ferdinándot a köznemesek pedig Szapolyait választották királyukká. Szapolyait 1526 november 11-én, Ferdinándot pedig 1527 november 3-án koronázzák meg (mindkettőt Székesfehérváron). Kettejük közt polgárháború kezdődött és a harcokat Ferdinánd nyerte 1528-ra.

Szapolyai csatlós-hűbéres királysága (1529 - 1540):

Szapolyai a veresége után alkut kötött a szultánnal: hűbérese lesz, ha cserébe a törökök kiűzik az osztrákokat. Az alku működött: a törökök elűzték Ferdinándot, aki csak a Dunántúlt és a Felvidéket tudta megtartani az ország többi részén pedig Szapolyai lett az úr. (1529-ben Budán ült a trónra.)

A csatlós királyság jól működött, Szapolyaiban megbízott a szultán, bár Lodovico Gritti nevű emberét Szapolyai mellé helyezte (ellenőrizte őt). Ebben az időszakban támadtak a törökök Bécsre, de 1532 nyarán Jurisics Miklós, Kőszeg megvédésével megállította a támadást.

Váradi alku (1538):  Szapolyai ígéretet tett Ferdinándnak: halála után átadja neki Magyarország egészét. Közben azonban 1540 július 7-én fia született. Örömében kilovagolt, de megfázott és halálos beteg lett. Halálos ágyán megszegte az alkut: trónját csecsemő fiára János Zsigmondra hagyta, aki mellé gyámnak jelölte ki Fráter Györgyöt (kincstartóját) és Török Bálintot (legfőbb hadvezérét.

Szapolyai János 1540 július 17-én halt meg, fiát pedig halála után két hónappal, 1540 szeptember 13-án választották királlyá (két hónapos csecsemőként).. 

Ferdinánd azonban nem törődött bele, hogy becsapták és nem övé, hanem a gyermeké lett a magyar trón és Budára támadt seregeivel.

A három részre szakadás 

Ekkor Szapolyai özvegye (Izabella királyné) behívta a törököket, így 1541 augusztus 29 –én Buda 145 évre oszmán kézre került. Az ország pedig három részre szakadt. A gyermekkirály gyámjaival: Izabella királynéval és Fráter Györggyel együtt Erdélybe ment, ahol a török nevében uralkodhatott, Erdély és a Tiszántúl felett. Az ország középső részén, vagyis az Alföldön és a Duna-Tisza közén illetve Budán a török lett az úr. Ez volt a Hódoltság. (Itt jött létre a budai vilayet). A Dunántúlon pedig és a Felvidéken maradt a Habsburg uralom, a Magyar Királyság, Ferdinánd uralma alatt.  

Kísérlet az ország egyesítésére: A gyermek király gyámja, Fráter György a titkos, Gyalui egyezményben (1541 december 29.) arra tett kísérletet, hogy Erdélyt és a királyi Magyarországot egyesítse. 1541-ben felkínálta hát az ország keleti részeit Ferdinándnak, ha az visszafoglalja a töröktől Budát. Az osztrákok azonban kudarcot vallottak Buda visszavételével és kivívták a szultán haragját, aki újabb sereget indított a Hódoltság kibővítésére. 

Fráter Györgyöt megölik az osztrákok 1551 december 17-én Alvinc településen (Erdélyben) mert elvesztik felé a bizalmukat. 

A várháborúk kora

Az 1541 és 1568 közt három nagy háborús időszak követte egymást:

1. Az 1541 és 1546 közti török várfoglalások: A törökök beveszik a Buda környéki várakat, elesik Esztergom (1543), Tata, Visegrád, Nógrád, Hatvan, és elesik néhány dunántúli magyar erősség is: Siklós, Pécs, Pápa, Székesfehérvár.
2. Az 1552 - 1556 -os török hadjáratok
3. Az 1566 -os szigetvári török várostrom (Meghal Szulejmán és Zrínyi Miklós is)

Az 1552-es török-magyar harcok: 1552-ben két török sereg támadt az országra. Az egyiket Ahmed másodvezér vezette Erdély ellen, elfoglalva Temesvárt (Losonczi István) és elérve Szolnokot, a másikat Ali budai pasa vezette és Veszprém illetve néhány felvidéki vár bevétele után szintén Szolnok alá ért. A két oszmán sereg egyesülve foglalta el Szolnokot (Nyáry Lőrinc védte a várat), majd közösen indult Eger bevételére. 

A kettős hadjárat útvonalainak térképe: 

Egri ostrom: A várat 2000 magyar katona védte a kb. 40 ezres oszmán haddal szemben, Dobó István vezetésével. A védők 38 napig tartottak ki, mikor a törökök végül 1552 október 17-én feladták a harcot és elvonultak. (Az egri vár végül csak 44 évvel később, 1596-ban került török kézre.) LINK (Egri csillagok) Film-Harmat Péter

Az 1566-os szigetvári ostrom: A Dél-dunántúli Szigetvárt Zrínyi Miklós védte. Amikor elfogytak készletei (lőszer, élelem) feláldozta magát: kitört a várból és embereivel hősi halált halt. A várostrom alatt hunyt el Szulejmán is. Az új szultán II. Szelim békét kötött a magyarokkal.

Drinápolyi béke (1568): II. Szelim és Miksa osztrák császár köti meg a békét. Lényege: A császár évi 30 ezer arany adót fizet a szultánnak, aki megtartja az addig elfoglalt magyar várakat. (Pl.: Szigetvárt)

Folytatás: Török idők II. (1568-1699)

***

Jagellók és Hunyadiak (1440-1490)

Előzmények: Zsigmond halála után egy időre (mintegy két esztendőre) veje, Habsburg Albert kerül a trónra 1437 és 1439 között. Ám kora halála után polgárháború szélére sodródott Magyarország, ugyanis fia szinte újszülött (V. László 1440 február 22-én született), így egy másik jelölt tart igényt a trónra. Ő a 16 éves I. Ulászló, Nagy Lajos király unokája. A két jelölt között (akiket piros körök jelölnek) Hunyadi János választása döntött. Hunyadi Ulászlót támogatta, így őt koronázzák meg 1440 július 17-én. 

A Hunyadiak: Hunyadi János családja havasalföldi eredetű. Apja, Vajk Magyarországra települ, ahol Zsigmondot szolgálja fegyveresen, így megkapja tőle 1409-ben Hunyadvárat. Hunyadi János Kolozsváron született (1407-ben). Ő is Zsigmond katonája, majd 1439-ben már báni rangot kap (szörényi bán lesz).

Vita: V. László (Albert fia) vagy I. Ulászló legyen a király! A vita polgárháborúvá fajult, melyben Albert fiát V. Lászlót a Habsburgok és a főnemesek, míg I. Ulászlót a Hunyadiak és a köznemesek támogatták. A döntő csata 1440-ben Ulászló győzelmét hozta. Hunyadi János ettől kezdődően lett az ország egyik legfontosabb főura és legnagyobb birtokosa. Őrá bízták a déli végvárakat és ország megtámadására készülő törökök megállítását. Családi címere a holló, latinul: corvus 

Hunyadi János harcai

1.) Hunyadi János harcai a törökökkel: Sikeres csaták: 1440-1443. Hosszú hadjárat Bulgáriáig. 1444-ben I. Ulászló király és Hunyadi nagy sereggel hatolt Várnáig, ahol azonban az ifjú magyar uralkodó hibát követett el és a janicsárok megölték a törökök pedig győzelmet arattak.

2.) Hunyadi kormányzósága:1446 és 1452 közt a még kisgyermek V. László helyett Hunyadit kérték fel az ország irányítására. Kormányzói kinevezést kapott, ami 1452-ben véget ért, amikor V. Lászlót nagykorúsították. Kormányzósága alatt indított hadjáratot az albán felkelőkkel (Kasztrióta György) a törökök ellen, de az 1448-as 2. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

3.) A nándorfehérvári diadal (1456): A magyar nemesek közül egyedül Hunyadi küldte seregét a fontos déli végvárhoz. Rajta kívül Kapisztrán János ferences szerzetes paraszt hadai vettek részt a csatában. Ők toborzott keresztes hadat alkottak.Szilágyi a várban, Hunyadi pedig kívülről betörve harcolt. A csata kulcseseménye: miközben a paraszti seregek rárontottak az ostromló törökökre, Hunyadi kitört a várból, elfoglalta a török ágyúkat és azokat az oszmánok ellen fordította. Óriási magyar győzelem született, de Hunyadi meghalt a csata utáni pestis járványban. VIDEO

 Mátyás király uralkodása (1458-1490)

Mátyás trónra kerülése:

1.) A Hunyadi és Habsburg párt: A Nándorfehérvárnál elesett Hunyadi Jánosnak két fia volt: az 1456-ban már 25 éves László és a mindössze 13 éves Mátyás (született: 1443, Kolozsvár). Apjuk után ők örökölték a hatalmas Hunyadi birtokokat és a "Hunyadi-párt" vezetését. A Hunyadi család és a Habsburgok közt ekkoriban ellentét feszült.

2.) V.László és a Hunyadiak harca: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát (unokabátyját) Cillei Ulrikot, akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghalt.

3.) Mátyás megválasztása: V. László 1457 november 23-án meghal Prágában. Király nélkül marad az ország. A magyar nemesek 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás. Döntésük két legfőbb oka:

• ) - Úgy vélték, Mátyás fiatal, nem áll mögötte erős királyi dinasztia, így könnyen irányítható lesz majd
• ) - A nép is szívesen vette megkoronázását, mert azt gondolták: folytatja apja, Hunyadi János munkásságát és elűzi a törököket a déli határoktól

Az ifjú Mátyás két támogatója: Garai László nádor és Szilágyi Mihály volt (nagybátyja). Egyikük örökös nádor-címet kért és (később ha lehet házasságot lányával), másikuk kormányzói címert akart Mátyástól. Az új királyt a Duna jegén választják királlyá: 1458 január 24-én. Mátyás azonban csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket, vagyis Szilágyiból kormányzó lehet, Garai László pedig örökös nádor (és később ha Mátyás első házassága véget érne, akkor a király elveszi lányát), a cseh trón várományosa, Podjebrád György pedig Mátyáshoz adhatja lányát, Podjebrád Katalint.

Mátyás király uralkodása, belpolitikája 

Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.

• ) Központosította a hatalmat ennek során az első lépésben kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte (megfosztotta kormányzói jogkörétől), Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.
• ) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.
• ) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.
• ) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. Egyesítette  főkancellári és a titkos kancellári tisztségeket. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett (Ernuszt János). Bakócz Tamás felemelkedése jobbágysorból. 
• ) A belső ellenállások letörése:Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte.
• ) Koronázás: 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464 március 29-én, uralkodása hatodik évében koronáztatta meg magát. A korona átadásáért cserébe ígéretet kellett tennie a Habsburgoknak (a bécsújhelyi szerződésben - 1463 július 19.,) hogy ha törvényes utód nélkül halna meg, akkor rájuk száll a magyar trón. 

Mátyás és a külpolitika 

Török politika: A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt.

• Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben (Kinizsi Pál)
• Jajcai vár visszavétele Boszniában (1464)
• a szabácsi vár visszafoglalása a Duna mentén (1475)

Miután kiépített a 2. végvári vonalat (Temesvár - Adria) 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Mátyás fő terve a német-római császári cím megszerzése volt, a Német Aranybullát (1356) kihasználva, mely 7 választófejedelem számára adta meg a császárválasztás jogát. Mivel a cseh király ezek között volt, fő célja lett lett a cseh trón megkaparintása. Azonban csak Csehország "előszobáját" Morvaországot tudja meghódítani.  

Osztrák - cseh politika: Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

Mátyás és a kultúra 

Reneszánsz megjelenése: Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

Utódlás kérdése: Mátyás egyetlen fia, Corvin János nem házasságból született. Mátyás két felesége közül egyik sem szült törvényes utódot neki, csupán szeretője, Édelpeck Borbála (a két feleség közti időkből) ajándékozta meg egy fiú gyermekkel. A mgyar nemesek viszont nem voltak hajlandóak megkoronázni Corvin Jánost. Az új király II. Ulászló lesz, Mátyás 1490-es halála után. 

Antonio Bonfini így írta le Mátyás külsejét Rerum Hungaricarum decades című művében:

"Hatalmas hajkorona veszi körül arcát, s ez az arc messziről csodálatos értelmi fénnyel szinte világít, csak ha közelebb mégy, akkor látszik feszült ereje […] Termete középmagas volt, felsőteste viszonylag erőteljes, lába kissé hajlott: mind a kettő a magyar lovas emberre jellemző. Pirospozsgás, élénk arcán erős áll, s a híres, szellemes Mátyás-orr uralkodott. Fején elomlott dús, gesztenyerőt haja. Mindehhez öntudatos járás, éles tekintet, élénk mozdulatok, szenvedélyes arcjáték járult. Mozdulatokban és gondolatokban villámsebes, sziporkázó kedvű, szenvedélyes; beszéde és írása erőteljes, magvas, világos, képekben nem szegény." /Antonio Bonfini 1497/

Ki volt Bonfíni?

Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró, aki 1427 és 1502 között élt. Járt Mátyás udvarában, találkozott a magyar uralkodóval. Feldolgozta a magyarság történetét.

Az invesztitúra háborúk

Invesztitúra = a püspökök és más egyházi vezetők kinevezése. Ezt a jogot eleinte a császárok gyakorolták, ám később a pápa akarta megszerezni a kinevezési jogot. A vita háborúvá fajult, ezek voltak az invesztitúra háborúk, a XI - XII. században.

Az egyház állapota a 10-11. században: Rossz állapotok, erkölcstelenség és szimónia jellemezte. SZIMÓNIA = mikor érdemtelenek pénzért vásárolnak, püspöki kinevezéseket. A papok ekkoriban egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.

Egyházi reformok:

• Cluny bencés kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely megszüntette a szimóniát és az erkölcstelenségeket
• A másik megújulási törekvést VII. Gergely indította el, ez a pápai hatalom megerősítését és a püspöki kinevezések megszerzését célozta
• Mindkettő sikeresen alakult, de háború is kellett hozzá a császárral.

Invesztitúra háborúk: 

• Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, plusz VII. Gergely 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.
• IV. Henrik válaszul kimondta a pápa lemondatását, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.
• A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát (1081). A pápa elmenekült (VII. Gergely száműzöttként hal meg 4 évvel később.)
• A következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum 1122-ben. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.
• A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

Keresztes háborúk [link]

A keresztes háborúk oka, ideje, helye:

Az első keresztes hadjáratra II. Orbán pápa 1095-ben szólította fel Európát, mert a Szent Sír (Jeruzsálem) muszlim kezekbe került a szeldzsuk török hódításokkal.

A hadjárat: Európa több részéből indulnak nemesek által vezetett fegyveres seregek Jeruzsálem visszafoglalására. Mely végül 1099-ben sikerül egy lotaringiai nemes, Bouillon Gottfried vezetésével. 

A szentföldi keresztes időszak:

• Birtokszerzések, bűnbocsánat erős motivációt jelentett Európa számára
• Hűbéri keresztény államok alakulnak ki, mint a Jeruzsálemi királyság
• Lovagrendek jönnek létre: pl Templomosok, Német Lovagrend
• Jeruzsálemet 1187-ben visszaszerzik a muszlimok Szaladin vezetésével (Hattini csata)
• Több keresztes hadjárat indul: a harmadikat már európai uralkodók vezetik (pl Oroszlánszívű Richárd), Jeruzsálem újbóli elfoglalásáért. De nem sikerül. A Szentföld 1291-ig marad keresztény kézen.

A keresztes háborúk hatása: Kialakul Ázsia felé a Selyem út vagy levantei kereskedelem, mely Ázsia kincseit hozza Európába. Puskapor, selyem, porcelán, fűszerek. (Három útvonal: Hanza, Levante, Champagne.)

Hűbériség és a rendi állam

Hűbériség: A középkorban a nemesek között illetve a nemesek és a király között kialakuló kapcsolat, mely a fegyveres hűségen alapult. Ebben a kapcsolatban nincs szerepe a parasztságnak. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

Nemesi kiváltságok: 

• Saját földtulajdon, mely örökíthető volt
• Jobbágy-tartás joga
• Fegyver-viselés joga
• Királyhoz fordulás joga
• Adómentesség (nálunk: Aranybulla után)

A rendi állam

Rend = olyan társadalmi csoport (réteg), amely képe arra, hogy érvényesítse érdekeit a királynál. A középkorban két rend létezett: a papság és a nemesség. Később, a korszak végén rendet alakít majd bizonyos országokban a polgárság is. A jobbágyságnak viszont ez soha nem sikerül. 

Rendiség: Amikor a király a nemességgel együtt uralkodik, bevonva őket a döntéseibe. (Rendi gyűléseket tartanak rendszeresen). Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. 

Angol rendiség (1295)

Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)

Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót  a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302)

Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.

A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés

A százéves háború (1337-1453)

Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.

A háború 4 szakaszból áll, de csak a legutolsót nyeri meg Franciaország, viszont ezzel az egész háborút is.

A harcokban tehát az első 3 szakaszban angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Crécynél (első ágyú használat Európában) majd Azincourtnál 1415-ben, amikor V. Henrik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége. Jött az íjászat virágkora.

A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.

Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat. A százéves háborút tehát Franciaország nyerte.

Egyéb események a korszakban

• A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485) Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt egymással  a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra 1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)
• Fontos volt az 1347-es nagy pestis járvány. LINK
• Parasztfelkelések

***

A reformkori Magyarország

Általános jellemzés:A Nyugat-európai országokra jellemző modern berendezkedés helyett (mely a feudális viszonyokat és a jobbágyságot már rég felszámolta) nálunk még az 1830-as években is szinte középkori-feudális körülmények uralkodtak. A nemesség a jobbágyait nyúzta, nem fizetett adót és a feudális törvények miatt (mint az ősiség) az ipari forradalom nem tudott eljutni az országba.

Gazdasági viszonyok: 

• Elmaradott közlekedési viszonyok, rossz utak (nagyon kevés kövezett út). A fejlődés egyetlen jele: 1846-tól az első vasútvonal: Pest - Vác között kiépül.
  
• A hitelhez jutást akadályozta a Nagy Lajos korában, 1351-ben hozott ősiség törvény, ami szerint a nemesi földet nem lehet eladni. Mivel pedig nem lehet eladni, így fedezetként sem használható hitelhez. Így a magyar nemesek nem kérhettek hitelt gazdaságaik fejlesztéséhez, modernizálásához.
• Nagyarányú robotoltatás zajlott, az árutermelésre áttérés miatt. A földesurak növelték majorságaikat, tagosították földjeiket és áttértek a vetésforgóra. (Dohány, repce, cukorrépa és burgonya termesztés megnőtt.)
• Mérsékelt újításként megjelent a rideg állattartás helyett az istállózás és elindult némi iparosodás is, például kialakult a malomipar, cukorgyártás.
• Nagy probléma volt azonban a jobbágyi viszonyok, céhek megléte, és az a kereskedelmi szerep, melybe Ausztria kényszerítette Magyarországot. Vagyis hogy hazánk legyen a birodalom éléskamrája.

Társadalom az 1800-as évek elején

A nemesség helyzete: A körülbelül 600-700 ezres magyar nemesség vagyonilag nem volt egységes. Több csoportra oszlott: arisztokrácia, köznemesség, bocskoros nemesség.

Társadalmi rétegek:

1. Arisztokraták, nagybirtokosok: ők adták a minisztereket, főispánokat. Több tízezer holdas birtokaik voltak. (1 hold = 5755 m2) Szinte mindannyian udvarhűen viselkedtek és elleneztek mindenfajta változást. Aulikus nemesek is mondták őket. Ide tartozott például a Széchenyi-, Zichy-, Andrássy-, Dessewffy-, Festetics-, Eszterházy család. A konjunktúra (fellendülés) idején sokan közülük korszerűsítették birtokaikat (istállózás, vetésforgó, új fajták) és áttértek a jövedelmezőbb majorsági gazdálkodásra. Vagyis a jobbágytelkek helyett a majorságaikat bővítették (nincs adó + robotoltathatnak ezeken a földeken) Ide tartozott például Széchenyi és Batthyány Lajos is.
2. Köznemesek: Lényegesen kisebb birtokkal és vagyonnal rendelkeztek. Nem volt elég tőkéjük fejlesztésekre. Sokan elszegényedtek közülük. (Sok 300 hold alatti birtok már nem biztosította a köznemesi életszínvonalat.) A köznemesek a vármegyei életben aktívan részt vettek. Jelen voltak a megyegyűléseken, és ők adták a megyegyűlések tisztviselőit is. Fokozatosan eladósodtak így a reformok iránt fogékonyak lettek. Ebből a körből került ki Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós is.
3. Bocskoros vagy hétszilvafás nemesek: Elszegényedett, 300 holdnál kisebb birtokokkal rendelkező és pár holdas, vagy földnélküli nemesek tartoztak ide. Egy részük polgári pályát választott (orvos, ügyvéd lett). Nagy részüket a reformkorban rendszerese megvesztegette az udvar, hogy a reformok ellen szavazzanak.
4. Polgárság: Azok a rétegek, akik nem földből éltek vagyis nem a nemesek és nem a jobbágyok. Például: kereskedő, iparosok, céhmesterek, városi értelmiség (tanár, mérnök, orvos).
5. Jobbágyság: A feudális terheket és személyi függést elviselő réteg. Lakosság 80%-a.
6. Munkásság: A reformkorban még nem alkot társadalmi réteget csak majd a dualizmus idején (1867-1918)

Kiegészítés:

Jobbágyság és polgárság

• A jobbágyok közé tartozott a lakosság kb. 75-80% -a. Egy nagyon kis részük egész telken gazdálkodott (ami lehetett 22-62 hold is), de többségük töredék telken élt. Sok volt a földtelen, bérmunkából élő zsellér is. (zsellér = föld nélküli agrár munkás, paraszt)
• A városok lakóinak többsége polgár volt. Ide tartozott a lakosság 10-14% -a. Például: iparosok, kereskedők, tanárok, orvosok ... stb. Bár számuk növekedett, a céh rendszer és a feudális törvények miatt miatt nem tudtak valódi magyar ipert, kereskedelmet és tőkés viszonyokat kialakítani. Többségük városokban élt. A polgárságon belül fokozatosan növekedett az értelmiség aránya (30-40 ezret is elérte 1830-ra)

D O L G O Z A T

 ***

Wesselényi Miklós (1796-1850)

Széchenyi barátja, báró, főnemes és magyar birtokos, akinek nemesi földjei Kelet-Magyarországon és Erdélyben voltak.

A reformkor küszöbén 1821-ben és 1822-ben Széchenyivel összebarátkozva hosszabb utazást tett Nyugat-Európában (Franciaországban és Angliában), mely nagy hatást tett rá az ott tapasztalt fellendülés miatt. Visszatértük után a diéta főrendű ellenzék vezérei lettek.

Az 1830-as és az 1832/36-os diétán már jelen van az ellenzék egyik elismert vezetőjeként. Élete fő művét 1833-ban írja, címe: Balítéletek.

Wesselényi a hagyományos rendi sérelmi politika híve volt, így a kormányzatot tartotta felelősnek az ország elmaradottságáért. Nem törekedett ugyan a birodalmi keretek szétrombolására, de a legszélesebb körű önrendelkezés elérését tekintette céljának, mely szerinte biztosítaná a megfelelő feltételeket a modernizációhoz. Emellett fontos különbség volt közöttük, hogy Wesselényi nem az arisztokrácia, hanem a köznemesi tömegek megnyerésével képzelte el a reformok végrehajtását. Széchenyi önmérsékletre akarta inteni a Wesselényi féle önrendelkezés pártiakat és őszintén hitte, hogy a kormányzat közreműködésre bírható a reformok terén, mely az arisztokrácia vezetésével fog megvalósulni

Még 1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36-os erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért.

Később 1838-ban az ellene folyó per alatt a pesti árvízben életeket mentett, ezért az „árvízi hajós” nevet kapta. A perben három év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy – rendőri felügyelet alatt – súlyosbodó szembaja gyógykezelésére az ismert morvaországi gyógyhelyre, Grafenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig zsibói birtokain élt mint Kolozs vámegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országyűlés is kimondta Erdély unióját Magyarországgal. Ezzel a magyar országgyűlésnek is tagja lett, de már 1848 szeptemberében családjával Gräfenbergbe menekült, mert a forradalom nehézségeinek felismerése után elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Döntését testi rokkantsága is indokolta. A szabadságharc alatt végig Sziléziában ápolta felesége.

Később tüdőgyulladást kapott és 1850 április 21-én Pesten meghalt

***

• Az iszlám kialakulása (Tankönyv: 94. oldal)
• Európa a X-XI. században (900-1100)
• Lovagok a háborúban és a lovagi életmód
• A keresztes háborúk

Az iszlám vallás

Az Arab-félszigeten a Krisztus utáni VII. században kialakuló világ-vallást, melynek istene Allah, prófétája pedig Mohamed, iszlám vagy muszlim vallásnak nevezzük.

Jellemzők:

• Az iszlám szent városa Mekka (Arab-félsziget, ma: Szaúd-Arábia), legfontosabb alakja Mohamed, aki egy karaván vezetőből lett próféta. Krisztus után 622-ben Medinába költözött, innentől számítjuk az muszlim időszámítást
• Az iszlám szent könyve a Korán, szent tárgya pedig a Kába kő Mekkában
• Mohamed népe, az arabok hatalmas birodalmat hoztak létre a VII. században, mely Európát is fenyegette.

Európa a X-XI. században

A középkor Európa jellemzői a korszak középső szakaszában

• A frankok népe óriási birodalmat hoztak létre, mely Nagy Károly uralkodása idején (768-814) volt a legnagyobb
• Vándorló hódító népek ekkoriban: vikingek (normannok), arabok, magyarok
• Mezőgazdasági módszerek megújulása révén növekedett a népesség.

A lovagok kora

 A lovagok olyan nemesek voltak, akik nehéz-páncélos lovaskatonaként szolgálták királyaikat. A lovagok sodronyinget, páncélt sisakot viseltek és lándzsákkal, kardokkal harcoltak. A leghosszabb háborút az angolok és franciák vívták, ez volt a 100 éves háború. 

• Fontos volt a várak szerepe: a várak urai bástyákkal, hatalmas falakkal védték családjaik, embereik életét.
• Békeidőben: lovagi tornákon mérték össze tudásukat a harcosok.
• Lovag csak az lehetett, aki évekig tanulta a lovagi harcot (apród volt) és akit lovaggá avattak.

Keresztes háborúk:

A VII és X. század között muszlim kezekbe került a kereszténység bölcsője, Jeruzsálem és az egész Szentföld. Így a pápa meghirdette 1096-ban az első keresztes háborút.

A Szentföld száz évre visszakerült ugyan a keresztények kezére, de a XIII. századra a muszlimok újra megkaparintotték. 

***

A Horthy-korszak: 1920 - 1944

A magyar államforma kérdése (Tk. 112.oldal)

• A Horthy körüli rétegek nem köztársaságot hanem királyságot akartak, de a király személyét illetően viták voltak. A legitimisták IV. Károlyt akarták visszahívni, a szabad királyválasztók más uralkodót.
• Bár két királypuccs is zajlott IV. Károly magyar trónra ültetéséért, király nélküli királyság lett az államformánk, Horthy Miklós pedig 1920 március 1-től 1944 október 15-ig kormányzó lett. 

A Horthy-korszak eszménye: 

• Keresztény nemzeti eszme: a vallásos és nemzeti értékrend a követendő
• Kommunista ellenesség (antikommunizmus)
• zsidó-ellenesség (antiszemitizmus)
• Revízió = arra történő törekvés, hogy Magyarország visszaszerezze Trianonban elvesztett területeit

Az első Teleki kormány 5 intézkedése (1920 július -1921 április):

1. A fehér-terror felszámolása. Fehér terror = önkényesen működő katonai csoportok tevékenysége, kommunista és zsidó személyek bántalmazása, megölése terén.
2. Numerus Clausus törvény (1920/XXV tc.) = Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja.
3. Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)
4. A Vitézi Rend létrehozása. A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. (1920 - miniszterelnöki rendelet)
5. Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.

Revízió: Olyan politikai törekvés, mely a trianoni békediktátum felülvizsgálatát célozza. A Teleki és Bethlen kormányok még a békés revíziót követték külpolitikájukban.

Folytatás: Bethlen-korszak

A középkori városok

A városok jellemzői:

• A középkor második szakaszában alakulnak ki a nagyobb városok, melyeket szinte mindig fal vett körül. Ennek célja: védeni a lakókat a rabló-csapatoktól, ellenségtől.
• A városokban nem volt csatorna, a szemetet és a szennyvizet az utcákra engedték. Emiatt sok járvány pusztított.
• Legnagyobb járvány: 1346 pestis Európa. Egy baktérium volt az okozója, mely a patkányok bolháin élt. Így a kosz és a higiénia nélküliség miatt jelent meg a pestis. Fekete halál.
• Céhek - Egy-egy szakma egy-egy városban úgynevezett céheket alakított. Pl: kovácsok, tímárok, vargák céhe. A céhben inasok dolgoztak, akik itt kitanulták az adott szakmát és végül mestervizsgát tettek.

Szorgalmi feladat holnapra: Rajz készítése egy középkori városról vagy várról! F Ü Z E T B E!!!!

Buda fejlődése:

• IV. Béla királyunk építteti meg a tatárjárás után a budai várat
• Esztergom az Árpád-ház alatt, Visegrád pedig az Anjouk alatta a királyi központ. Végül Zsigmond teszi fővárossá Budát  ide költözteti a királyi udvart.

Uralkodóházak

A középkori országokban a hatalom úgynevezett uralkodóházak kezében volt. Ezeket dinasztiáknak is nevezték. Magyarországon az első uralkodóház az Árpád-ház volt, mintegy 20 király tartozott ide 1000 és 1301 között. Őket követte az Anjou (Anzsu) uralkodóház, majd később újabb dinaszták követték egymást.

A reneszánsz

Egy olyan kulturális áramlat volt a XIV - XV. századtól kezdődően, mely az ókori költők, írók, művészek alkotásai felé fordult. Rengeteg reneszánsz stílusú épület illetve képzőművészeti alkotás, szobor készült ebben a korszakban.

A reneszánsz Észak-Itáliában alakult ki, jelentése: újjászületés. Lényege:

• a korábbi szigorúan vallásos gondolkodást és művészetet felváltotta a világiasabb értékrend
• az irodalom, építészet, festészet az ókori témák felé fordult

Reneszánsz alkotások:

• Leonardo da Vinci: Mona Lisa (1519) Jelenlegi helye: párizsi Louvre
• Michelangelo Buonarrotti: Dávid szobor (1504) Jelenlegi helye: egy firenzei múzeum
• Sixtus kápolna mennyezetfreskó (1512) Helye: Róma (Vatikán)

Mona Lisa: 

Dávid-szobor

Sixtus-kápolna (építtető: IV. Szixtusz pápa)

***

Házi feladat (a pénteki dolgozat helyett): a három alkotásból egyet bemutatni legalább 8-10 mondatban (mikor, ki készítette, mi jellemzi, mi ihlette, kit ábrázol, hol található ... stb)

A szubkultúra a társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, szabályok, meggyőződések rendszere, mely speciális értékrendhez kötődik, a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeket is hordoz.

Szolidaritás: Egy meglévő közösség ösztönösen vagy tudatosan korlátoz bizonyos egyéni vagy csoportérdeket, hogy kölcsönös kötelesség- és segítségvállalást hozzon létre a közösségen belül vagy más közösségekkel. Indítéka a társadalmi egymásrautaltság, vagyis a közérdek.

Előítélet. Az előítélet nem tapasztalatokra alapozott, hanem elfogultságból eredő ítélet, feltételezés, amihez már pozitív vagy negatív attitűd is kapcsolódik. Az előítélet csupán egy előzetes feltételezés, valamilyen hozzáállással megnyilvánulva, amely általában alaptalan és helytelen következtetéshez vezet. Legáltalánosabb fajtái a negatív faji, etnikai és nemi előítéletek.

Diszkrimináció: Diszkrimináció az, amikor egy személyt nem a tettei, hanem feltétezett rossz tulajdonságokkal rendelkező csoporthoz való tartozása alapján ítélnek meg, és eszerint bánnak vele.

Oktatástörténet és diákélet az elmúlt évszázadokban

Oktatás a középkori Európában:

• A középkorban a falusi gyermekek számára az úgynevezett trivium adta a tananyagot. Csak írni, olvasni és számolni tanultak.
• A nemes ifjakat magántanítók oktatták, többnyire egyházi személyek.
• A legfontosabb tananyagot a latin és a vallásos oktatás adta. Katekizmus: kérdés-felelet formában összeállított, áttekinthető, egyszerű egyházi oktató könyv
• Az első egyetemek: Bologna (Itália) XI. században jön létre, Angliában Oxford (XII. század) Párizsban Sorbonne (XIII. század). De ezekben az intézményekben is inkább egyházi témákkal foglalkoztak a középkor kezdetén.

Trivium és Quadrivium: 

Trívium: nyelvtan, írás-olvasás (grammatika), szónoklattan (retorika) érveléstan (dialektika), Quadrivium: Trivium + csillagászat, számtan, mértan, zene.

Oktatás az elmúlt évszázadokban:

• A reneszánsz korától (XV. század), majd a felvilágosodástól (XVIII. század) megjelentek a reáll tantárgyak mint a matematika és természettudományok mint a fizika, biológia. A felvilágosodás korától a tanintézmények többsége kikerült az egyház alól.
• Kialakult az oktatás három szintje: általános iskolák, középiskolák (szakoktatás, gimnázium) és felsőoktatás (főiskolák, egyetemek).

Szorgalmi feladat ötösért: PPT készítése egy híres egyetemről (pl Sorbonne, Oxford, Harvard, Yale, Stanford) Legalább – dia.

Pendrive –n hozzuk NE emailben küldjék el!!!!!!

Házi feladat: Tankönyv 51 – 52. oldalán elolvasni a tananyagot az iskolákról és összefoglalni 10 mondatban!

Aki elkészíti a szorgalmit annak NINCS házi!

VIDEO - Youtube