Jézus és a kereszténység

Jézus történetét a Bibliában az Újszövetség írja le és úgynevezett evangéliumokban beszéli el, hogy hol született milyen tanításai voltak és hogyan feszítette keresztre Pilátus, a római helytartó. A Biblia szerint a megfeszítése utáni harmadik napon Jézus feltámadt és a mennybe ment.

Jézus Betlehemben született és Názáretben élt. Tanításait a követői jegyezték le, ők voltak az apostolok. Közülük 4 írta az evangéliumokat: Máté, Márk, Lukács és János. Kiemelkedő szerep volt Péternek aki az első tanítvány volt és Pál apostolnak, aki csak Jézus halála után lett a kereszténység követője és terjesztője.

Tanításai (link) szeretet, megbocsátás, alázat és hit.

A kereszténység terjedése (Tankönyv: 68.olal):

Nagy Konstantin császár 313-ban a milánói rendeletben a többi vallással egyenrangúvá tette a kereszténységet. Ezt követően kialakult a keresztény egyházszervezet. Élén a pápa áll (Róma püspöke).

Kialakultak a keresztény ünnepek szimbólumok: karácsony (Jézus születésének ünnepe), húsvét (Jézus feltámadása). Jelképek: kereszt és a galamb (Szentlélek). 

 ***

Az ószövetség népe (Tk 63. oldal)

A Biblia tartalmazza a kereszténység történetét és elveit. Két részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből.

Ószövetség: 

A világ teremtésével és a zsidó nép történetével foglalkozik. A Biblia szerint a világot Isten teremtette, majd létrehozta az első ember párt: Ádámot és Évát. Ők a Paradicsomban élhettek, ám az Ördög megkísértésére ettek a tiltott gyümölcsből így kiűzettek a Paradicsomból.

Az özönvíz:

Az emberek méltatlanul viselkedtek, ezért Isten megbüntette őket egy özönvízzel. Egyedül Noénak kegyelmezett meg az Úr, mert őt igaz embernek tartotta. Noé tudta, hogy jön az özönvíz, így egy hatalmas bárkát épített, melyre minden álltafajból két állatot terelt fel, hogy egyetlen faj se pusztuljon ki a Földön.

A zsidó nép vándorlása:

A zsidók vallása volt a történelemben az első egyistenhit. A zsidók népét Mózes vezette Egyiptomból Kánaánba, ahol később, Krisztus előtt 1000-ben Dávid király megalapította Izrael királyságát. Itt élte fénykorát a zsidó állam Salamon király alatt.

Sztálin uralma (1924-1953)

I.A sztálini gazdaság

A tervgazdálkodás volt a jellemző, ami azt jelentette, hogy előre meghatározott gazdasági célokat írtak elő minden vállalatnak és termelőszövetkezetnek. Meg volt határozva, hogy miből mennyit kell gyártani. Öt éves tervek születtek. 

A másik jellemző: minden földterület, gyár, iskola, bánya állami kézbe került

II.A kommunista diktatúra

1. Kommunista irányítás: nem lehettek pártok, nem működhetett parlament
2. Politikai rendőrség: azokat fogták el, akik kritizálták a sztálini rendszert
3. GULAG: Kényszermunka-táborokat létesítettek a politikai elítélteknek.
4. Személyi kultusz: Olyan diktatúra, melyben a legfőbb vezetőt kötelező imádni, isteníteni. Ilyen volt a sztálini diktatúra is a Szovjetunióban.
5. Az elnyomás egyéb területei: sajtó (újságok) ellenőrzése, művészek, színészek, írók cenzúrázása.

III.A szovjet külpolitika:

Sztálin későn vette észre, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Ennek oka, hogy az 1920, sőt 1930-as években is minden figyelmét saját belső diktatúrájára fordította és nem a külpolitikára illetve hadserege fejlesztésére.

***

A 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc

Lényege: A Török Birodalom 1591-ben egy határ- és várvita (harc) miatt támadást indított a Magyar Királyság ellen. Válaszul egy összefogás született a törökök ellen. Tagjai:

• Ausztria
• Magyarország
• Erdély
• Havasalföld
• Moldva

A harcok Dunántúlon és a Felvidéken kezdődnek, illetve a déli területeken is. Két fontos hadvezér: Pálffy Miklós és Bocskai István győzelmeket aratnak. Előbbi visszafoglalja a felvidéki várak egy részét (pl. Szécsény, Hollókő, Buják), utóbbi (Bocskai) győz Gyurgyevőnál (1595)

Fordulat a háborúban a mezőkeresztesi csata 1596-ban, mely török győzelemmel zárul, így Erdély kilép a török-ellenes összefogásból. Válaszul Ausztria megszállja 1600-ban Erdélyt.

Róma hanyatlása és bukása (Tk.56-58)

A hanyatlás:

A különböző germán törzsek gyakran törtek be Róma területére és a császári hatalom is meggyengült. Az uralkodók újításokat (reformokat) vezettek be, új fővárost alapítottak 330-ban: Konstantinápolyt, melyet az építtető Nagy Konstantin császár önmagáról nevezett el. Később 395-ben a birodalom ketté is szakadt: Nyugatrómai és Keletrómai Birodalomra.

Népvándorlás és összeomlás:

A hunok azonban Európa felé érkezve népvándorlást idézte elő: számtalan germán nép rontott a Nyugatrómai Birodalomra, mely végül 476-ban összeomlott. Az utolsó császárt száműzetésre kényszerült.

A Keletrómai Birodalom Bizánc néven még ezer évig állt fenn. A Nyugatrómai helyén új államok születtek, mint a Frankok Királysága.

***

I.A cári Oroszország válsága:

A háború végére Oroszországban általános lesz a nyomor. A lakosság elégedetlen, a katonák a fronton hullanak, az otthon maradottak meg éheznek. A többség a cárt, II. Miklóst (1894-1917) okolta.

II. Az 1917 februári forradalom:

1917-ben a lakosság forradalomban dönti meg a cár uralmát. Házi őrizetbe veszik. Oroszországot 1917 februárjától ideiglenes forradalmi kormány vezeti. Ennek elnöke augusztustól Alexandr Kerenszkij. Az országban úgynevezett szovjetek (tanácsok) alakulnak.

III. Lenin:

Vlagyimir Iljics Lenin kommunista vezető volt, a bolsevik párt élén. A cári időkben többnyire külföldön bujkált, ám a forradalom hírére hazatért. Terve lett hogy a tanácsokban a bolsevikok legyenek többségben és vegyék át a teljhatalmat. Célja: kilépés a háborúból, államosítás, proletár-diktatúra.

IV. A bolsevik puccs és polgárháború

A puccs 1917 november 7-én (október 25) következett be. A kommunisták (bolsevikok) megszállták a fontos középületeket. Lenin megszerezte a hatalmat (elűzte Kerenszkijt) és átalakította Oroszországot: kialakult a kommunista diktatúra és kiléptek a háborúból. Közben azonban a vörösterror ellen fellázadtak a cár hívei, néhány éves polgárháború kezdődött, melyben 1918-ban kivégezték a cári családot. 1921/22-re a vörösök (kommunisták) győztek 

V. A Szovjetunió létrejötte

A Szovjetunió 1922-ben jött létre, 15 államból. A hatalmas területen a moszkvai pártvezetés volt az úr. Eleinte Lenin, majd halála után (1924) Sztálin.

***

Az ellenforradalom

1.) A tanácsköztársaságot leverő román hadsereg 1919 augusztusában megszállja Magyarország keleti részeit és Budapestet.

2.) Miközben Pesten hatalom nélküli kormányok jutnak vezető szerepbe, Szegeden (mely nem tartozott román befolyás alá) Horthy nemzeti hadsereget alapított.

3.) A nemzeti hadsereg Szegedről a Dunántúlra vonul 1919 nyarán és szeptemberére ott Horthy saját fővezérséget alakít ki (Siófok központtal).

4.) Horthy és az antant alkut kötnek egymással: a románok kivonulnak Magyarországról és Horthy vezető lehet, viszont cserébe a magyar küldöttek kimennek Trianonba és aláírják a békediktátumot. 

5.) Az alku alapján Horthy bevonul Pestre, majd kezébe veszi a hatalmat. 1920 március elsején választják kormányzóvá. 

Kormányzói feladatkör: A legmagasabb tisztség, mely a mindenkori miniszterelnök felett áll.

A Horthy-kor miniszterelnökei: Például: Teleki Pál (1920-1921), Bethlen István (1921-1931), Gömbös Gyula (1932-1936).

Forradalmak - válságok 1918/19-ben

Az első világháború végén Magyarországon általános volt a nyomor, az éhezés, a  munkanélküliség és az elégedetlenség. Ráadásul október 29 és 31 közt a forradalom is zajlott hazánkban, melynek során a fővárosban állomásozó katonák nagy része is a forradalmárok mellé állt. Végül IV. Károly meghátrált és október 31-én az őszirózsás forradalom győzelme után kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnökké, Tisza Istvánt pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

A Károlyi kormány azonban 1918 október 31 és 1919 március 20 között nem tudta megoldani az ország problémáit. Bár bevezették az általános választójogot, de nem sikerült végrehajtani a földosztást, nem mérséklődött a nyomor és a cseh, román illetve szerb csapatok megszegve a belgrádi fegyverszüneti egyezményt tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Csupán a Székely Hadosztály harcolt hősiesen a támadó román hadsereggel. Pedig a belgrádi katonai egyezmény, mely 1918 november 13-án született, fegyvernyugvást rendelt el.

A Károlyi-kormányzat le akarta szerelni a hadsereget. Linderer Béla honvédelmi miniszter a magyar katonák hazatérést sürgette. Az antant a Vix jegyzékben 1919 március 20-án a Debrecen – Hódmezővásárhely vonalig követelte területeink átadását.

Végül ugyan Károlyi nem írta alá a Vix-jegyzéket, de hagyta, hogy a hatalmat a Kun Béla vezette kommunisták kaparintsák meg. Miután 1919 március 21-én kikiáltották a tanácsköztársaságot, kezdetét vette a 133 napig tartó kommunista vörös terror. Minden szörnyűség tetejében még a spanyolnátha is szedte az áldozatait 1918 őszétől egészen 1920-ig százezrek halálát okozva.

***

Horthy Miklós élete

1.) Horthy Miklós magyar középbirtokos volt, aki egészen 50 éves koráig katonatisztként szolgálta a Monarchiát (és Ferenc Józsefet). Katonai pályafutása során tengernagy lett belőle és a Monarchia flottájának vezetője.

2.) Az első világháború után hazatért Magyarországra, majd a tanácsköztársaság alatt az aradi és szegedi ellenkormányok tagja lett.

3.) Ezt követően 1919 júniusában Szegeden Nemzeti Hadsereg felállítását hirdette meg és augusztusban saját fővezérséget hozott létre a Dunántúlon, ahol eltűrte a fehérterrort is.

4.) Később 1919 őszén alkut kötött az antant hatalmakkal (Clemenceau francia elnökkel): ha ő lehet az ország vezetője és kivonulnak a románok, akkor gondoskodik egy törvényes magyar parlamentről és arról, hogy Magyarország kiküldje követeit a párizsi békekonferenciára! Horthy Miklós az alku szerint 1919 november 16-án vonul be Budapestre, hogy átvegye a hatalmat.

5.) Az alkut betartva Horthy kiküldte követeit Párizsba. Ugyan lemondott az Apponyi vezette küldöttség, ám Magyarország végül mégis aláírta a trianoni békeszerződést 1920 június 4-én!

6.) Horthy Miklóst 1920 március 1-én választották meg Magyarország kormányzójává. Tisztségét egészen 1944 október 15-ig viselte.

***

Tanácsköztársaság

(1919 március 21 - 1919 augusztus 1)