Vallásháborúk kora: Tudoroktól a 30 éves háborúig

/1485-1618/ 

Németalföld: A mai Hollandia, Belgium területe a XIV - XV. századra kerül a világkereskedelem fókuszába. Megjelenik a posztóipar, kialakulnak a manufaktúrák. Németalföld holland, flamand, vallon lakossága az 1500-as évek elején kerül a Habsburgok kezére. A Habsburgok V. Károly utáni család-szakadását követően (amikor V. Károly testvérének ága kapja a császári címet, fia ága pedig a spanyol trónt) Németalföld spanyol uralom alá kerül. [map]

Manufaktúrák: termelékeny kézműves üzem és vállalkozások. Németalföld: polgárosodott, iparból-kereskedelemből, hajózásból élő reformációt követő terület lesz, miközben a katolikus és feudális spanyol uralom alá kerül.

Németalföldi szabadságharc

Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.

A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött. A felkelők élére Orániai Vilmos állt.

Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát. Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Angliai átalakulás

A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. Ezek voltak a BEKERÍTÉSEK

Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

Rózsák háborúja

Az Anjou-Plantagenet uralkodó család két ága vív harcot egymással a trónért. Az egyik a Lancaster ág, mely a vörös rózsát használta szimbólumként, a másik pedig a York ág, mely fehér rózsát használt. A harc 1455 és 1485 között, 30 éven keresztül döntötte polgárháborúba Angliát. Döntő csata: Bosworth, 1485 augusztus 22. (A Tudor-házi VII. Henrik legyőzi a III. Richárd vezette Yorkokat.)

A Tudorok megjelenése

A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család (mely a Lancasterekhez kapcsolódik). Első tagja: VII. Henrik.Ő győz a Bosworthi csatában (1485). Megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.

VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

VIII. Henrik 1533-ban érvényteleníttetni akarta első feleségével, Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mert beleszeretett Boleyn Annába. Ám ezt a Szentszék (VII. Kelemen [Giulio de Medici]) nem engedélyezte. Ekkor Henrik önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát. (A pápa erre kiátkozta.)

VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát. (Boleyn Annát 3 évvel később kivégeztette. Még 4 további felesége volt a későbbiekben.)

Első Erzsébet uralkodása (1558-1603)

VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária és I. Erzsébet. Közülük Erzsébet lett a legjelentősebb angol uralkodó.

Erzsébet uralkodásának jellemzői:

1. Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott, ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával
2. Pártolta a puritanizmust, ellentétben Véres Máriával ki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt)
3. Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
4. Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
5. Virágzásnak indul a londoni színházi élet, a kultúra, ez Willam Shakespeare kora (élt: 1564-1616)

Az angol - spanyol háború (1588)

Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 

A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

Spanyol abszolutizmus, Habsburg-Valois párharc

Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.

Spanyolország kialakulása: [LINK] 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár (V. Károly néven) és spanyol király.

Habsburg-Valois párharc:

A spanyol trónt megszerző Habsburgok fő riválisa Franciaország lett, mely a Valois dinasztia kezében volt. A Habsburg V. Károly és a francia I. Ferenc (1515-1547) főleg az Itália feletti uralomért kezdett háborúkba. Ennek a harcnak döntő csatája lett a páviai csata (1525) - "A lovagkor utolsó csatája"  nagy Habsburg győzelemmel. Később ugyan a franciák összefogást hoztak létre Cognac Liga néven a Habsburgok ellen (Velencével, Milánóval, Firenzével és a pápával) de újra veszítettek. Az 1559-es béke (cateau-cambréses) Itália nagyrészét meghagyta Habsburg kézen.

Spanyol abszolutizmus: 

V. Károly kettészakad a Habsburg dinasztia: Károly testvére, I. Ferdinánd és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, míg Károly fia II. Fülöp (és leszármazottai) a spanyol trónon.

Fülöp uralkodása (1556-1598)

Ebben az időszakban Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt. Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás. Mégis azt mondhatjuk ez a korszak volt Spanyolország fénykora, mert ekkor lett világhatalom. Megszerezte Amerikát Cortez, Pizarro, Alvarado révén és Európában is erős volt hatalma, hiszen az övék volt Németalföld (házasság révén), Dél-Itália.

A török terjeszkedés megállítása:

A spanyolok az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571), a korinthoszi öbölben győzelmet arattak. Don Juan de Austria II. Fülöp féltestvére vezette a hajóhadat, melyben Genova, Velence, Málta is jelentős erőket küldött és a pápa is támogatta.

Spanyol hanyatlás:

A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta

Francia abszolutizmus és vallásháborúk

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

A harcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi ediktumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.

A királyok mellett nagy hatalmú bizalmasok kormányoztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.

A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés

A Habsburgok felemelkedése

A Habsburgok a 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

• A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
• Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
• Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
• A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
• Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

Harminc éves háború

A 30 éves háború okai:​ 1618-1648

• Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
• Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
• Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza:

• cseh szakasz: 1618-1620
  
• német szakasz: 1620-1625
  
• dán szakasz: 1625-1629
  
• svéd szakasz: 1630-1635
  
• francia szakasz: 1635-1647

Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezette Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.

A háború kezdetén a cseh szakasz úgy veszi kezdetét, hogy a prágai várnegyed (Hradzsin) egyik helyiségének ablakán kidobták a császár követeit. Ez volt a defenesztráció. Válaszul a császári csapatok (II. Ferdinánd erői) megindultak és 1620-ban a fehérhegyi csatában vereséget mértek a cseh nemességre. Megkezdődött a csehországi rendiség megtörése és az erőszakos katolizáció.

A német szakaszban a protestáns fejedelmek összefognak, de kiderül, hogy a Katolikus Liga (császári erő) legyőzheti őket, ha nem kapnak külső segítséget. A dán szakaszban a segítséget IV. Keresztély király adja meg. Ám ezúttal is a császáriak győznek. A háború negyedik szakaszában a svéd II. Gusztáv Adolf kezdte támogatni a protestánsokat. Az 1632-es lützeni csatában ugyan győznek a svédek, de elesik királyuk, aki legfőbb hadvezérük is. Az 1634-es nördlingeni vereséget követően kiszállnak a háborúból. A 30 éves háború utolsó szakaszában a katolikus Franciaország áll a protestánsok mellé és hatalmas erővel csapnak le a császáriakra. A háború a Habsburgok vereségével zárul.

A harminc éves háború következményei:  

• A német területeken óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
• Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldos-seregek harcoltak egymással.
• A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
• A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
• A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

***

Farsang és a nagyböjti időszak

 (Tankönyv: 63.oldal)

Farsangi időszak: vízkereszt napjától azaz január 6-tól húshagyó keddig tart. Húshagyó kedd = húsvét előtti hetedik hét keddje (2023-ban február 21, 2024-ben: február 12.) 

Jellemzői: álarcos, jelmezes ünneplések, felvonulások. Állatalakoskodások zajlottak, amelyek során többnyire gólya, kecske, ló vagy medve jelmezekben gyakran adta elő színdarabokat vagy játékokat.

• Mohácson gyakoriak a fából kifaragott álarcok és a bundákba öltözött busók
• Jellegzetes játék: Cibere vajda és Konc király küzdelme
• Egyéb népi játékok, például tél űzés

www.youtube.com/watch?v=2kkozjEiUU

Otthoni munka jelesért: PPT készítés farsangi játékokról

Szabadkőművesség [LINK]

Szabadkőművesek: A felvilágosodás gondolati alapjain szerveződő mozgalmak, csoportok voltak jellemzően a XVIII. században, melyek a konzervatív abszolutista rendszerekben csak titokban működhettek. A szabadkőművesség öt alapvető eszménye a szabadság, egyenlőség, testvériség, tolerancia és az emberiesség. (Információk még)

Szabadkőműves kifejezés háttere:

A középkori gótikus építményeket készítő mesterek, kőművesek titokzatos tudását és zárt körét idéző közösségek. Ezekben az abszolutista állam és az elnyomó egyház elől bujkálva tudósok, értelmiségiek, gondolkodók cseréltek eszméket.

A szabadkőművesség legfelsőbb szuverén szervezeti eleme a nagypáholy. Fennhatóságának területe általában megegyezik a számára otthont adó állam területével. A nagypáholy élén a határozott időre választott nagymester áll, a nagypáholy többi tisztségviselőjét ugyancsak választják. A szabadkőművesség szervezeti alapegysége a páholy. A nagypáholyi alkotmány biztosította keretek között a páholy autonómiáT élvez: tisztségviselőit, így vezetőjét, a főmestert is saját tagjai közül, határozott időre (általában 3 évre) választja. Tagjai meghatározott időközönként egy szertartásosan berendezett helyiségben – általában a páholyházban – munkára jönnek össze.

Az első komolyabb, szervezett és valódi szabadkőműves páholy 1717-ben alakult Londonban egy bizonyos Anthony Sayer vezetésével.

A katolikus egyház a kezdetektől ellenségesen szemlélte a szabadkőműves páholyokat, hiszen azok az egyház merev, hierarchikus szervezetét és a pápa világi befolyását is erősen kritizálták. Végül II. Kelemen pápa 1738-ban kiátkozta a szabadkőműveseket. Ezt az exkommunikációt csak 224 évvel később vonta vissza az egyház, mégpedig XXIII. János pápa által, 1962-ben.

Híres szabadkőműves volt például Honoré de Balzac, Benjamin Franklin, Giuseppe Garibaldi, Alexandre Dumas, Goethe, Byron, Haydn, Mozart, Louis Pasteur, Émile Zola, Puskin, Arthur Conan Doyle, Verdi, Stendhal, Edison, Mark Twain, Mengyelejev, Paganini, Charles Darwin, Walt Disney, Kipling, Lev Tolsztoj, Oscar Wilde, Mahatma Gandhi. 

Szabadkőművesség Amerikában

Az elnyomó brit uralom elleni harc miatt kezdetektől erős hagyományokat épített ki.

Szimbólumok

Szimbólumrendszerében helyet kapott a kőműves derékszög, körző, piramis és a mindet látó szem.

Szabadkőműves szimbólumok::

Kőműves derékszög, körző, piramis és a mindet látó szem. 

15. feladat (hosszú esszé) 2020-as középszintű érettségi 

LINK - eduline

Károly Róbert gazdasági reformjai

Károly Róbert az Árpád-ház kihalása (1301) után 1308-1342 (T) között uralkodott Magyarországon. Miután legyőzte ellenfeleit és visszaszorította a tartományurak hatalmát,  reformjaival új alapokra helyezte a középkori Magyarország gazdaságát (E1). A reformjait a regálé jövedelmekre (királyi jogon szerzett jövedelmek) építette (E1), az intézkedéseket tárnokmestere (E1) Nekcsei Demeter dolgozta ki.

A nemesfémbányászat királyi monopólium volt, ezért a nemesek nem voltak érdekeltek a bányászat fejlesztésében.(F1) Károly Róbert a földek tulajdonosainak átengedte a bányászok által fizetett bányabér (urbura) (K) 1/3-át (F1).  A reform révén Magyarország a XIV. században Európa legfontosabb nemesfém-exportőre volt (T). Innen származott az európai aranyfelhasználás 1/3-a (évi 1 t) és az ezüst jelentős mennyisége (évi 10 t) (F1).

Szabályozta a nemesfém kivitelét az országból és a pénzre való átváltását is (F2). Emellett megszüntette az országban forgalomban lévő pénzeket és egységes, értékálló aranypénzt vezetett be (F3), a forintot, amelynek a váltópénze az ezüst dénár lett (F2). A pénzverés monopóliuma (K) is a király bevételeit növelte (F3), az ország pénzügyi igazgatásának szerve pedig a királyi kamara volt (F2). Az egységes pénz bevezetésével (F3) elesett a pénzrontásból származó jövedelemtől (kamara haszna), aminek a kiváltására bevezette a kapuadót (K), melyet jobbágytelkenként szedtek (E2). Esetenként rendkívüli adót is kivetett (E2). A külkereskedelmi forgalomra huszad- illetve a harmincadvámot (K) vetett ki, segítve ezzel az exportot (E4).

Támogatta a városok fejlődését (E3), számukra privilégiumokat biztosított (E3). Új kereskedelmi útvonalak létrehozásában együttműködéseket kötött a cseh és a lengyel királlyal (E4). Reformjai segítették az áruforgalom és a pénzgazdálkodás fejlődését Magyarországon (E3) és biztosították, hogy a királyi hatalom tekintélye visszaálljon.(E2)

Gazdasági reformjaival megszilárdította Magyarország közép-európai nagyhatalmi szerepét (T). 

Hivatalos megoldókulcs (LINK)

Hitler hatalomra jutása és rendszere

Adolf Hitler: a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) vezére, majd 1933-tól Németország kancellárja és az 1939-től 1945-ig tartó második világháború kirobbantója. Élete:

A nácik győzelme és Hitler állama

Németországban fontos választások zajlanak 1932-ben. A győztes: 1932 július 31-én a náci párt (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt = Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) de csupán 37% -ot érnek el, így a reichstagban (parlamentben) nem tudtak teljes többséget szerezni. Innentől még fél évig tartott, mire Hindenburg belátta, hogy a politikai patthelyzetet csak Hitler miniszterelnöki (kancellári) kinevezésével tudja feloldani.

Hitler kancellár lesz: 1933 január 30-án. Megkezdi totális államának kialakítását. A megszülető rendszer egy diktatúra lesz. Új neve: III. Birodalom, szimbóluma a horogkereszt.

A hitleri totális állam jellemzői

Az Adolf Hitler által 1933/34-ben kialakított német állam, melyet III. Birodalomnak nevezett, 9 fontos jellemzővel bírt: 

1.) Nem működhettek pártok. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.

2.) A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.

3.) Teljhatalmat kaptak az állami erőszak-szervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

• -- GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt
• -- SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4.) Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5.) Hivatali összevonás. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6.) Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7.) Totális állam. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8.) Zsidótörvények Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9.) Ideológia. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.

A háború előtti német terjeszkedés

A Hitler vezette Német Birodalom folyamatos terjeszkedést folytatott. Ennek első szakasza még a háború előtt zajlott:

1.) Hadsereg. Hitler 1933-tól megkezdte a német hadsereg, vagyis a Wehrmacht felfejlesztését, megnövelését. 100 ezerről 7 millióra 

2.) A Saar-vidék visszaszerzése. 1935-ben elérte, hogy népszavazással Németország visszakapja a Saar vidéket

3.) A Rajna-vidék visszaszerzése. 1936-ban bevonult a Rajna vidékre, melynek az első világháborút lezáró béke szerint demilitarizáltnak kellett volna lennie. Korábban, 1923-ban a franciák szállták meg, mert Németország nem fizette jóvátételét. De a németek elérték a francia kivonulást (1925-ben). Ezt követően,  újra demilitarizált övezet lett, egészen Hitleri hadsereg 1936-os bevonulásáig!

4.) Ausztria bekebelezése. 1938 március 12-én Hitler elérte, hogy Ausztria kérje a Németországgal való egyesülést. Ez volt az Anschluss. Előtte az osztrák nácik vették át Bécsben a hatalmat. Ők hívták be a németeket.

5.) Csehország bekebelezése. a Müncheni Kongresszuson történt (1938 szeptember 30)

Ez volt Csehország német bekebelezése. Első lépésben Hitler emberei arra ösztökélték a Szudéta vidéken élő (csehországi) németeket, hogy lázongjanak. Második lépésben Hitler követelni kezdte, hogy a szudéta-németek védelmében csatolják a Szudétavidéket Németországhoz. Végül nemzetközi konferenciát hívtak össze az ügyben: német, olasz, francia, angol részvétellel. A Müncheni Konferencia a Szudéta-vidéket Hitlernek ítélte. Fél évvel később azonban, 1939 márciusában a németek egész Németországot megszállták. Létrejötta a Cseh-Morva protektorátus Németországon belül és bábállamként Slovákia (névleg önállóan). A felvidék egy része és akárpátalja pedig Magyarországé lett. (Első bécsi döntés - 1938 november 2.)

Anglia és Franciaország viszonya a német terjeszkedéshez:Neville Chamberlain angol és Edouard Daladier (Dalagyié) francia miniszterelnök eltűrték Hitler terjeszkedéseit, féve attól hogy különben a Führer kirobbantja a háborút. Csehország német bekebelezése után azonban megálljt mondtak: szövetségre léptek Lengyelországgal (1939 augusztus 25-én, Londonban) hogy jelezzék: azt már nem hagyják, hogy a lengyeleket is bekebelezze Hitler. Amikor 1939 szeptember 1-én a Wehrmacht átlépte a lengyel határt, kitört a második világháború.

***

A választójog az a jogosultság, mely a politikai döntésekben való közvetett azaz parlamentáris képviseleti rendszerben történő részvételét biztosítja az állampolgárok számára. Lehet közvetlen és közvetett. Közvetlen a népszavazással történő döntéshozatal, közvetett pedig a képviselők útján történő beleszólás gyakorlása.

Létezik aktív és passzív választójog. Az aktív a választásokon résztvevőket illeti (akik voksolhatnak), passzív pedig ha indulhat is valaki. 

Választójog a történelem során:

Rendi gyűlések, népképviseleti országgyűlések.

Nyílt és titkos választások a XX. században

Nyílt a választás akkor, ha a voksoláson megjelent állampolgárok nyilvánosan, a választókörzet bizottsága előtt mondják el politikai döntésüket. Ilyen volt Magyarországon a választójog 1848 és 1913 között folyamatosan.

Részben titkos a választójog, ha a fővárosban és a nagyobb városokban biztosított csak a titkosság. Ilyen volt 1913 -ban, majd 1922-től 1938-ig

Titkos a választás akkor, ha a választópolgár számára biztosított, hogy politikai döntését mindenki előtt titkosan gyakorolja. Ilyen volt a választójog 1918/19-ben és 1938-tól.

• Az 1913 évi XIV. választójogi törvény részben titkos választásokat írt elő, előírta, hogy Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban titkos, az ország többi részén nyílt választásokat kell tartani.
• Az 1918 évi I. néptörvény írta elő először az általános és titkos választásokat. 
• Az 1925 évi XXVI. választójogi törvény visszatért a részben titkos választójoghoz.
• Az 1938 évi XIX. választójogi törvény megadta a titkos választójogot
• Az 1945 és VIII. választójogi törvény ugyancsak titkos választásokat írt elő.

Választójog Magyarország történetében

***

Összefoglalás: Nagy francia forradalom és Napóleon

Dolgozat: 2023 március 7. (kedd)

A dolgozatra úgy készüljenek, hogy mindent átnéznek, megtanulnak innen: LINK vagy a füzetükből. Amit az összefoglalásban olvasnak az csak segítség abban, hogy miként épül fel a tananyag és melyek azok a témák, amelyek kiemelten fontosak!

I. A forradalom előzményei:

• Igazságtalan berendezkedés => a lakosság alig 5%-a kezében van minden hatalom, föld és kiváltság (ők az első két rend: nemesség és papság)
  
• Pazarlás a királyi udvarban
• Költséges háborúk
• Rossz termés => éhínség vidéken
• A harmadik rend jogokat kezd el követelni: Sieyes abbé, La Fayette, Mirabeau
• Az abszolutista királyok (14, 15, 16. Lajos) nem hívják össze a rendi gyűlést, a lázadók a Bastille-ba kerülnek. Ez az Ancien Regime korszak 150 éve.
  

II. Az 1789-es rendi gyűlés:

• A 3.rend eléri, hogy kétszeres legyen a létszámuk, de megmarad a rendenkénti szavazás
• Megnyílik a rendi gyűlés 1789 május 5, de a 3.rend követeli a közös ülésezést
• Labdaházi eskü: 1789 június 20. => A király látszólag meghátrál

II. A forradalom kirobbanása:

• XIV. Lajos zsoldosokat rendel Párizsba => Bastille ostroma: 1789 július 14, Camille Desmoulins
• Alkotmányozó nemzetgyűlés alakul. Feloszlik ha létrehozza az alkotmányt
• Nagy félelem mozgalma => a forradalom átterjed a vidéki falvakra is
• Emberi és polgári jogok nyilatkozata: 1789 augusztus 26.

IV. Az alkotmány és a pénzügyi helyzet stabilizálása

• Megszületik az alkotmány (1791 szeptember 3.) lemond az alkotmányozó nemzetgyűlés, biztosítják a szabadságjogokat: szólás, sajtó, vallás szabadság
• A király csak vétójogot kap de jelen lehet a konventben, lesz viszont választójog a parlament pedig így népképviseleti lesz nem rendi.
• A választójog cenzusos lett
  
• A papoknak fel kell esküdniük az alkotmányra

A pénzügyeket úgynevezett assignaták kiadásával stabilizálják. Ezek a lefoglalt egyházi vagyonra "támaszkodó" váltók voltak (pénz helyett).

V. A girondiak időszaka és a király szökése kivégzése:

•  XVI. Lajos szökni próbál (1791 június 20) de elfogják és visszakényszerítik Párizsba. Felháborodás a király ellen, a királyi palota ostroma: 1792 augusztus 10. Danton vezeti
  
• Köztársaság kikiáltása: 1792 szeptember 21.
• A király sorsa: per indul ellene 1792 decemberében, kivégzik: 1793 január 21-én! Kivégzése még a girondi szakaszban történik
• A girondiak megbuknak 1793 június 2-án (Dumouriez árulása az egyik ok)

VI. Háború Ausztriával, Poroszországgal:

• II. Lipót osztrák és II. Frigyes Vilmos porosz uralkodók pillnitzi nyilatkozata: 1791 augusztus 27.
  
• Támadás indul, 3 csata: Longwy, Verdun, Valmy. A legutolsó már francia győzelem.
• Innentől háborús időszak egészen 1815-ig. Két front: német, itáliai
  

VII. A forradalom szakaszai:

• 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789.07.14 - 1792.08.10 van király, a nemesség szerepe jelentős
• 2.) A girondista köztársaság: 1792.08.10 - 1793.06.02 nincs király, a nagypolgárságé a vezető szerep
• 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793.06.02 - 1794.07.27 nincs király, a városi szegényeké a vezetés
• 4.) Thermidori köztársaság: 1794.7.27 - 1799.11.09 nincs király, újra a nagypolgárságé a hatalom
• 5.) Napóleon uralma: 1799 - 1814 császárság alakul ki Franciaországban

VIII. A jakobinus terror és thermidori köztársaság:

• A jakobinusok Maximilien Robespierre vezetésével 1793 június 2 és 1794 július 27 között 30 ezer embert végeztek ki. "Gyanúsakról szóló törvény." Ez volt a forradalom terror-korszaka (1 éve)
• Hadkötelezettség => siker a frontokon és a belső lázadások leverésében
• Jakobinusok bukása: PRAIRILAI törvények, Jean Tallie, Paul Barras
• Új rendszer: thermidori köztársaság 1794-1799 közt. Fontos vezető lesz Barras és Tallien mellett Talleyrand (külügy) illetve Fouche (rendőrség) A hatalom a gazdag nagypolgárságé.
  

IX. Napóleon uralma:

• Napóleon: korzikai kisnemesből lett katonatiszt, majd tábornok
• Felemelkedésében fontos mikor az itáliai front parancsnoka lesz és kiharcolja a campoformioi békét (1797)
• Egyiptomi hadjárat: 1798, győz, de flottája megsemmisül (Nelson admirális, abukíri csata)
  
• Hazatérve veszi át a hatalmat 1799 november 9-én. Brumairei államcsíny. Első konzul lesz, 5 évre rá császár 1804 december 2. (koronázás)
• Rendelkezései: Code Civil (1804), Francia Nemzeti Banj (1800), oktatás-fejlesztés, konkordátum a pápával
  
• Háborúi: 6 koalíció szerveződik ellene. Végül a 6 és visszatérésekor a 7.győzi le. Fő ellenfelei: Ausztria, Anglia, Poroszország, Oroszország
• Hadjáratai: első ausztriai, porosz, spanyol, második ausztriai, orosz
• Főbb csatái: Austerlitz (1805 december 2), Wagram (1809 július 5-6), Borogyino (1812 szeptember 7), Lipcsei (1813 október 16-19), Waterloo (1815 június 18.) Fő ellenfelei: Mihail Kutuzov (orosz), Gebhard Blücher (porosz), Arthur Wellesley (angol), Horatio Nelson (angol)
  
• Orosz hadjárat: 1812 június - december) a borogyinoi csatában döntetlen Mihail Kutuzov tábornokkal, de utána bevonul Moszkvába. I. Sándor cár nem hódol meg, hazafelé serege odaveszik => fagy, éhínség (az oroszok taktikája: felperzselt föld)
• Végső vereség: lipcsei népek csatája, majd bevonulás Párizsba => Elba száműzetés, de visszatér 100 napra 1815 tavaszán. Utolsó csata: Waterloo => innen Szent Ilonára száműzik, meghal: 1821
• Bécsi Kongresszus: a győztesek megalapítják a Szent Szövetséget (1815) a további európai forradalmak leverésére.

***

Napóleon uralkodása és háborúi

Bonaparte Napóleon:

• Korzika szigetén született, mely ekkoriban Franciaországhoz tartozott. Születési éve: 1769.
• Felemelkedése: fiatalon katonatiszt, majd tábornok a forradalmi francia hadseregben
• Első nagy hadvezéri sikerei: Észak- Itália megszerzése, Egyiptom elfoglalása (1798)
• Hatalomra kerülése: 1799 -ben puccsal ragadja magához a hatalmat, majd 1804 december 2-án császárrá koronázza önmagát

Napóleon első nagy hadjáratai:

• Első hadjárat Ausztria ellen, austerlitz -i csata: 1805 december 2. Nagy francia győzelem
• Poroszország legyőzése: 1807
• Második Ausztria elleni hadjárat: 1809

Napóleon rendelkezései: 

• Új polgári törvénykönyv: CODE CIVIL
• Modern oktatási rendszer kiépítése
• Konkordátum, vagyis kiegyezés a pápával

Napóleon bukása:

• Oroszország elleni hadjárat (1812 június - december) az első nagy kudarca, mert bár bevonul Moszkvába, I. Sándor cár nem hódol meg előtte. Serege kénytelen kivonulni Oroszországból, de kivonulás közben éheznek és megfagynak katonái.
• Nagy vereség az orosz hadjárat után a lipcsei csata: 1813 október 16-18. Ez volt a népek csatája. Legyőzik a porosz-osztrák-orosz seregek.
• Koalíciók, vagyis országok közti összefogások győzik le végleg: előbb a 6., majd a 7. koalíció. Főbb tagjai: Anglia, Ausztria, Poroszország, Oroszország.
• Elba szigetére száműzik először, de onnan 1815-ben még visszatér. Waterlooi csata: 1815 június 18. Utolsó csatája és veresége.

Európa Napóleon után:

A bécsi kongresszuson a győztes hatalmak ülnek össze: Ausztria, Anglia, Poroszország, Oroszország. Elhatározzák, hogy a Szent Szövetség megalakításával innentől összefognak minden forradalom leverésére.

Napóleon értékelése:

1. Tehetséges hadvezér, majd császár 1804-ben.
2. Európa legtöbb országát meghódítja 1799 és 1814 között.
3. Több országban is saját rokonait teszi meg vezetőnek.
4. A "forradalom gyermeke".
5. Először 1814-ben győzik le és száműzik Elbára, majd 1815-ben Szent Ilona szigetére.
6. Végső bukása után visszatérnek Franciaországban a Bourbon királyok, XVIII. Lajos.

 D O L G O Z A T

Társadalom

Főbb társadalmi rétegek:

• Arisztokrácia: azok a nemesek, akiket az uralkodó grófi, bárói vagy hercegi címmel és főnemesi státusszal ruház fel. Tagjai a főrendi háznak (később: felsőház) Pl: gróf Széchenyi István, báró Wesselényi Miklós, herceg Grassalkovich Antal
• Köznemesség: A legtöbb nemes ide tartozott, ők alkották a vármegyék legfőbb tisztviselői rétegét Pl: Kossuth Lajos, Deák Ferenc
• Bocskoros vagy hétszilvafás nemesség: Azok a kisbirtokosok tartoztak ide, akik minimális méretű kisbirtokokkal rendelkeztek csupán.
• A török időkre jellemző réteg: végvári vitézek rétege. Vitézlő rend. Szabad jogállású harcosok, akik a várnagy alá tartoznak..
• Polgárság rétege: A török időkben csekély létszámú. Ide tartoznak: iparosok (céhmesterek, bodnár, tímár, varga, molnár), kereskedők, értelmiségi (orvos).
• Jobbágyság rétege: A legnagyobb lélekszámú réteg, személyi függésben, a földesuraknak kiszolgáltatva.

Népesedési viszonyok:

Demográfia = népesség összeírás (demos = nép). A török időkben háborúk, járványok, felkelések miatt csökken vagy stagnál a népesség Magyarországon.

Háborúk - felkelések - járványok:

• 15 éves háború (1591-1606)
• Habsburg-török háború (1663-1664)
• Török kiűzése (1683-1699)
• Felkelések: Bocskai szabadságharc (1604-1606), Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)
• Járványok: például pestis-járvány 1709-1710. 

Egymást követték az éhínségek, járványok, így mindezen tényezők együttesen jelentősen megváltoztatták Magyarország demográfiai arculatát, nagy mértékben csökkentve  a népességszámot! 

Válságtényezők:

• Tönkremennek a termőföldek, mocsarasodás
• Nincs földet művelő népesség
• Óriási a pusztulás az alföldi területeken

A lakosságcsökkenés hatásai legerősebben a Hódoltságban és Erdélyben jelentkeztek, de érezhetőek voltak a Királyi Magyarország területén is. (Erdélyben súlyosbította a helyzetet, hogy az 1663-1664-es Habsburg-török háborút megelőzően a II. Rákóczi György ellen felvonuló oszmánok tatár segéderőkkel 1658-ban végigpusztították az egész tartományt, olyan mérhetetlen pusztítást végezve, melyet Erdély korábban soha nem élt meg.)

Nemzetiségek: 

A nagyarányú népességpusztulás hatására komoly változások, mozgások indultak el Magyarország demográfiájában, melyeknek három formája alakult ki: a népesség belső mozgása, a népesség kintről történő bevándorlása (öntevékeny betelepülés) és a tudatos, szervezett betelepítés. 

A nemzetiségek jellemzői

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez képest kisebbségben élő, de történelmi  alapon ott tartózkodó etnikai csoport.

Csonka társadalom: Amikor egy nemzetiségnél hiányzik valamely meghatározó társadalmi réteg, jellemzően a nemesség és/vagy a polgárság. Ilyen csonka társadalmat alkottak a románok és a szerbek, melyeknél a parasztság ugyan létezett mint réteg, ám saját nemességgel egyáltalán nem-, polgársággal pedig csak részben rendelkeztek.

Teljes társadalom: A magyarság mint történelmi nemzet minden társadalmi réteggel rendelkezett, de a XIX. század második feléig (kiegyezés és ipari forradalom kora) a jobbágyság hatalmas számbeli túlsúlyt képezett és csak minimális volt a polgárság aránya.

Örkény István

• Született: 1912, elhunyt: 1979
• Végzettsége szerint gyógyszerész és vegyészmérnök
• A második világháború alatt munkaszolgálatos a Donnál, majd fogoly a Szovjetunióban 1946-ig
• Háromszor nősült élete során
• Aktív részese volt az 1956-os forradalomnak
• Színházi dramaturg, majd egy kiadónál lektor
• Leghíresebb művei: Egyperces novellák,  Tóték, Stílusa: a groteszk mestere.
• [Legnépszerűbb egypercesek]

A SZÍNÉSZ HALÁLA

• Ma délután az Üllői út egyik mellékutcájában eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.
• A járókelők bevitték a közeli klinikára, de ott hiába próbálták a tudomány legújabb vívmányaival - még vastüdővel is - életre kelteni. A jeles színész, hosszú haláltusa után, este fél hétkor kiszenvedett; tetemét átszállították a Bonctani Intézetbe.
• A Lear király esti előadása e tragikus esemény ellenére is zavartalanul folyt le. Zetelaki késett ugyan egy kicsit, s az első felvonásban feltűnően fáradtnak látszott (néhol szemlátomást a súgó segítségére szorult), de aztán egyre jobban magára talált, s a király halálát már olyan meggyőző erővel jelenítette meg, hogy nyíltszíni tapsot kapott érte.
• Utána hívták vacsorázni, de nem ment. Azt mondta: - Ma nehéz napom volt.

AZ ÉLET ÉRTELME

• Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú.
• Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú.
• Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmad­rangú valami.
• Hát akkor mi?
• Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.

IN MEMORIAM KHG

• - Hölderlin ist ihnen unbekannt? (Hölderlin ismeretlen számunkra?) - kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
• - Ki volt az? - kérdezte a német őr.
• - Aki a Hyperion-t írta - magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. - A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
• - Kik ezek? - kérdezte az őr.
• - Költők - mondta dr. K. H. G. - Schiller nevét sem ismeri?
• - De ismerem - mondta a német őr.
• - És Rilkét?
• - Őt is - mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.