Szociális szférának tekintjük a társadalommal, a lakosság életkörülményeivel, egészségügyi-, lakhatási-, jövedelmi körülményeivel, munkalehetőségeivel és oktatásával kapcsolatos területeket, viszonyokat.

Szociális területen dolgoznak az egészségügyi alkalmazottak és a segélyezésekkel foglalkozók is (állami alkalmazottak, szociális munkások). 

A szociális helyzet:

A nyugati jóléti társadalmakban nagyobb anyagi keret jut a szociális területek működtetésére, mint a szegényebb országokban. A legrosszabb helyzet a Föld legszegényebb országaiban van. GDP lista.

A reformkor 

Az 1830 és 1848 közti időszakot, melyben a haladó, liberális magyar nemesség reformokkal próbálta meg modernizálni a feudalizmusból kivezetni illetve az Osztrák Birodalmon belül önállósítani Magyarországot, reformkornak nevezzük.

Kezdete: gróf Széchenyi Istvánhoz köthető, aki 1830-ban megírta Hitel című művét, felsorolva benne mindazokat a tényezőket, melyek szükségesek a változásokhoz.

A reformkor fogalomrendszere []

1.) Közteherviselés: Nemesi adómentesség helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése. Az állami terhekből való közös részvállalás. 

2.) Jobbágyfelszabadítás: Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes úrbéri örökváltság, kötelező úrbéri örökváltság, kötelező - állami kárpótlású úrbéri örökváltság. A jobbágyterhek helyett a parasztot fejlesztésekre ösztönző bérlői rendszer előre viszi az országot. Jobbágy státus: személyi függés (ítélkezik felett a földesúr) + feudális .szolgáltatások

3.) Ősiség eltörlése: Az ősiség törvényt 1351-ben Nagy Lajos király vezette be, és lényege a nemesi föld eladhatóságának tilalma volt. Vagyis arról szólt, hogy a magyar nemesek nem adhatták el, csak örökít hitték földjeiket. Ez a törvény az 1800-as évekre a fejlődés gátját jelentette, hiszen miatta a magyar nemesek nem vehettek fel kölcsönt. A bankok nem fogadhatták el fedezetként a földet. Kölcsön nélkül pedig nem lehetett fejlesztéseket csinálni.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel. A reformerek olyan kormányt akartak, melynek nem közvetlenül a császár diktál, hanem a választott magyar parlament. Ez bizonyos önállóságot jelentett volna. A Magyar Királyságnak korábban még nem volt saját kormánya a legelső megalakítása mérföldkő lehet.

5.) Unió Erdéllyel: A török időket és a Rákóczi-szabadságharcot követően az osztrákok elszakították Magyarországtól Erdélyt, és közvetlenül bécsi irányítás alá helyezték. A reformkor egyik nagy törekvése volt, hogy Erdélyt újra a magyar országgyűlés alá helyezzék.

6.) Sajtószabadság: Lényege, hogy a reformkorban követelték a cenzúra eltörlését, vagyis annak megszüntetését, hogy az újságokban megjelenő cikkeket ellenőrzik Bécsből és nem engedik megjelenni a kritikus írásokat. Politikai tartalmak, a HATALOM irányába megfogalmazott kritikák, bírálatok illetve a reformkövetelések tiltása.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után (nem rendi gyűlések rendszere. 

A reformkor nagyjai

A reformkor 18 éve alatt (1830-1848 között) összesen 4 diéta zajlott: 1832-1836, 1839/40, 1843/44, 1847/48. Ezeken a liberális reformer-ellenzéket 4 köznemes vezette: Kossuth, Kölcsey, Wesselényi és Deák. Rajtuk kívül Széchenyi szerepe volt kimagasló, aki céljaikat tekintve támogatta őket.

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Folytatás: Széchenyi és Kossuth élete

10.5.2 Az ipari forradalom

A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük. Rövidebben megfogalmazva:

A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.

Az angol nemesek egy része a XVIII. század végén úgy dönt, hogy nem a hagyományos és feudális módon gyarapítja vagyonát, hanem ipari - kereskedelmi vállalkozások működtetésével. A brit parlament pedig lehetővé is teszi a mindezt.

Amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése, gépesíteni akarták a textil előállítást. Kezdetben mechanikus kézierőt megnövelő egyszerű szerkezetekkel pl. repülő vetélő, fonó Jenny, fonógép.

Az első gőzgépek:

A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban.

Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

• Gőzhajó (1807) Robert Fulton
• Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825 LINK

Az ipari forradalom terjedése

Ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését

Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa

Az ipari forradalom szakaszai:

Két elképzelés jellemző: az egyik szerint az ipari forradalom egy folyamat, mely napjainkban is tart (most az informatika és űrkutatás szakaszánál járunk). A másik elképzelés szerint két ipari forradalom volt: az első a gőzgép feltalálása utáni időszakban, a második pedig az egyéb energia-hordozók megjelenése, pl elektromosság, robbanómotor. Innentól, hogy gépek kezdtek el gépeket készíteni (a mozdonyok alkatrészeit esztergagépekkel gyártják). Ez a pont Angliában már az 1850-es években elérkezett. Innentől tehát már az ipari forradalom második szakaszáról, vagy egy második ipari forradalomról beszélünk. 

Társadalmi következmények:

• Kialakul a munkásság mint társadalmi réteg
• Városiasodás kezdődik (Urbanizáció) A vidéki parasztság városokba áramlik.
• A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
• Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
• A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1884-től megjelenik az általános választójog, a cenzus megszűnésével. Így a munkások választójogot kapnak Angliában.)
• Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848) Kommunizmus alaptétele: a hatalmat azoknak kell adni, akár erőszakkal is, akik a javakat előállítják (így a munkásoknak és parasztoknak).

Gazdasági következmények:

• Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
• Beindul a hitelezés
• Óriáscégek jönnek létre => trösztök, kartellek megjelenése, vadkapitalizmus (XX.századig) Vadkapitalizmus: amikor kialakul már a versenyre épülő piacgazdaság de ez szabályzatlanul és a munkásság kihasználásával zajlik.
• Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

10.6.1. A reformkor előzményei: II. Lipót és I. Ferenc

II.Lipót (1790-1792)

II.József egy szétesőben lévő birodalmat hagyott hátra. Halálakor a magyarok Ausztria ellen fordultak, mert II. József eltörölte a vármegyerendszert és a nemesség megadóztatását tervezte. Így II. Lipótnak helyre kellett hoznia testvére hibáit.

Először is megegyezett a poroszokkal és a törökökkel. Előbbiekkel a reichenbachi találkozón megígérte: ha a poroszok nem támogatják a magyarokat Ausztria ellenében, akkor Ausztria nem terjeszkedik a Balkánon. A törökökkel megkötötte a szisztovoi békét.

Megbékítette a magyar nemeseket.

• Megszüntette a II. József által használt rendeleti kormányzást, visszatért e rendi dualizmushoz
• Az 1790/91 -es diétán visszahelyezte a magyar országgyűlés kezébe az adó-, újoncmegajánlás jogát. Ez azt jelentette, hogy a magyar diéta dönthetett arról, hogy Ausztria kérésére mennyi katonát és hadiadót biztosít.
• Újra engedélyezte a szabad nádorválasztást. (Nádor = a legfontosabb főúr, a király helyettese, a magyar nemesek vezetője.)
• A magyarok Szent Koronáját visszaadta, és Budára vitette.
• A magyar diéta 9 tárgykörben bizottságokat (operátumokat) alakíthatott reformok kidolgozására, melyeket a későbbi országgyűléseken előadhattak. (adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi, közigazgatási, egyházügyi, bányaügyi, tudományos, úrbéri és külpolitikai bizottság)
• Ugyanakkor létrejött a titkosrendőrség a magyar szervezkedők megfigyelésére. Ez a szervezet főleg II. Lipót után, I. Ferenc alatt teljesedett ki 1792 és 1835 között. 

A magyar jakobinusok: 

A nagy francia forradalom jakobinus eszméi Magyarországra is eljutottak, kialakítva egy nem túl nagy létszámú magyar forradalmi csoportot. Ők voltak a magyar jakobinusok:

• A mozgalom elindítója: Martinovics Ignác és Hajnóczy József voltak. Martinovics ferences rendi szerzetesként, teológia tanárként és tábori papként kezdte pályafutását, de ennél többre vágyott. Politikai besúgó lett, de 1792-ben elbocsátották. Ekkor lett a Habsburg udvar ellensége. Hajnóczy ügyvédként végzett, majd Széchenyi Ferenc ügyvédje lett. Később Széchenyi ajánlására királyi tanácsos, alispán (Szerém vm-ben) és a budai kamara titkára. 1793 tavaszától részese a jakobinus mozgalomnak.
• Martinovics 1794-ben két titkos szervezetet is létrehozott: a radikális Szabadság Egyenlőség Társaságát (élén Hajnóczyval) és a mérsékelt Reformátorok Társaságát (élén Sigray Jakabbal).
• A jakobinusok céljai: Radikálisok => rendi kiváltságok felszámolása, Mérsékeltek => függetlenség + köztársaság + jobbágyfelszabadítás (bérlői rendszer)
• A mozgalom működése: 1793 tavasza és 1794 nyara közt kátékat írtak, másoltak. Káté: kérdés-felelt formájában megírt tömör programtöredék. Néhány száz főig bővült a mozgalom.
• Bukás: A bécsi titkosrendőrség letartóztatta (más ügyben) Martinovicsot, aki mindenkit feladott.1794 május 20-án a budai vérmezőn kivégezték a mozgalom 5 igazgatóját és két tagját. (Másokat várfogságra ítéltek.)

Magyarországa  napóleoni háborúk idején

Lipót helyrehozta a magyar - osztrák viszonyt. Amikor elkezdődtek a napóleoni háborúk 1799-ben, Ausztria a magyar nemesektől vásárolta a haderő ellátásához szükséges élelmet, ruhát. Így a magyar nemesség meggazdagodott a háborúkon és hű maradt Ausztriához. Ez volt az oka annak, hogy amikor Napóleon 1809-ben a magyarokat szövetségébe hívta Bécs ellen, mi nemet mondtunk. Sőt a nemesi felkelés a győri csatában a francia csapatokkal ütközött meg.

Viszonyromlás Ausztriával: 

Az elhúzódó háború 1810 körül már válságot okozott. Megnövekedett az államadósság, amire válaszul az Udvar pénzjegykibocsátást hajtott végre, majd leértékelte a forgalomban lévő pénzt. Ez volt a devalváció. A magyar nemesek tiltakoztak a devalváció ellen az 1811/12 -es diétán. A viszony megromlott a császári udvar és a magyarok közt. 1812 és 1825 közt nem hívták össze a magyar rendi gyűlést.

I. Ferenc uralkodása

Uralkodási ideje: 1792 - 1835 között, utódja: V. Ferdinánd: 1835 - 1848

Jellemzők: Uralkodása első felében rossz viszony Magyarországgal, majd következett 1825, mikor végre 13 év után újra összehívták a diétát.

Az 1825-ös rendi gyűlés: A pozsonyi országgyűlés célja az 1791-ben felállított bizottságok beszámoltatása volt. A napirendet felborította november 3-án Felsőbüki Nagy Pál felszólalása, aki a magyar nemességet bírálta, mert nem áldoznak a magyar haza és nyelv fejlesztésére. Válaszul szólalt fel gróf Széchenyi István, aki 90 ezer holdas birtokainak egy évi jövedelme után képződő kamatait (6%) ajánlotta fel egy magyar tudós társaság felállítására. Ez kb 60 ezer forintot jelentett. Mások is követték példáját, így végül 250 ezer ezüstforint gyűlt össze.

Klement von Metternich: Már a napóleoni háborúk alatt a külügyek irányítója, majd 1821-től kancellár egészen 1848 március 13-ig. I. Ferenc és V. Ferdinánd jobbkeze és a Habsburg Birodalom legfelsőbb vezetője a korszakban. 

Politikai táborok:

1.) Metternich és a császári Államtanács Ők képviselték a konzervatív hatalmat. Céljuk a feudális rend és a birodalom egységének fenntartása. Megállítani a modernizációt a magyar önrendelkezési törekvéseket. 

2) Udvarhű arisztokrácia: Konzervatív magyar nemesek voltak, akik nem pártolták a reformokat és inkább a bécsi, császári udvarhoz húztak. Ők alkották a vármegye-gyűlések és a pozsonyi diéta felét. Gyakran álltak melléjük a  lefizethető bocskoros-nemesek is (pár holdas törpe-birtokosok). Ide tartoztak a Zichy-grófok, a Majláth család ... stb. Egy részük a "fontolva haladók" (Pecsovicsok) korlátozott reformokra hajlandóak voltak.

2.) Magyar liberális köznemesség: Kezdetben azok a reformokat akaró köznemesek tartoztak ide, akik Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós majd Deák Ferenc végül Kossuth köré csoportosultak, később pedig Kossuth vezette őket. A vármegye-gyűléseken szerveződtek meg, főleg ott tevékenykedtek. Az 1844-ben kezdődő diétán egy részük megalakította a centralista csoportot, akik már nem a vármegyékre, hanem a pozsonyi diétára akarták áthelyezni a reformer mozgalom súlypontját. (Tagjai: Eötvös József, Szalay László, Pulszky Ferenc)

4) Pesti reformer fiatalság: vegyes összetételű, polgári, kisnemesi és paraszti sorból felemelkedett pesti reformerek voltak, akik támogatták a liberális köznemesi mozgalmat. Törzshelyük a pesti Pilvax kávéház volt. Jókai Mór, Petőfi Sándor, Irinyi József, Irányi Dániel, Vasvári Pál.

Folytatás: REFORMKOR

 ***

Nagyobb hidegháborús konfliktusok

A hidegháború alatt, 1947 és 1989 közt 5 nagyobb válság zajlott. Ezek során a világ nagyon közel kerül egy új világháború esélyéhez. Ám a szovjet és amerikai vezetők végül mindig meg tudtak egyezni egymással, a vasfüggöny ellenére. Az öt hidegháborús válság: koreai háború, szuezi válság, berlini fal, kubai rakétaválság, vietnámi háború! [Hidegháborús konfliktusok listája: LINK]

1.)Koreai háború (1950-1953) LINK

Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság, délen a kapitlista Kora. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták dél. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Végül 1953 narán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.

2.)Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.

3.)Berlini fal (1961): LINK 

Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)

4.)Kubai rakétaválság (1962): LINK 

Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro és Che Guevara forradalma után egy szovjet-barát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek (Hruscsov) titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 október 14-én egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikai flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád alá vette). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz,mely 13 napon keresztül fenyegette a világot: 1962 október 14 és 28 között. Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt. Ez lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetője közvetlenül tudjon beszélni időnként egymással.

5.)Vietnámi háború (1957-1975): LINK.

Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmat lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiálltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. Az északi kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban). Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Később 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével. Egyéb vezetők: amerikai főparancsnok: William Westmoreland, vietnami parancsnok: Nguyen Giáp LINK (csaták) Film: Platoon (1:03 - 1:13)

***

A hidegháború kezdete [LINK]

A hidegháború fogalma: Az 1946 és 1991 közti időszakban az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) - között kialakult, tényleges háború nélküli, de a harmadik világháború veszélyét (és az atomfegyverek bevetését) folyamatosan magában hordozó ideológiai, fegyverkezési, kulturális, gazdasági, és politikai összecsapást illetve rivalizálást nevezzük hidegháborúnak.

A szembenállás kezdete:

A II. vh. végén a Szovjetunió és az USA még baráti, szövetségesi viszonyt ápolt a közös ellenség Németország legyőzéséért. Ám 1946 március 5-én Winston Churchill fultoni beszédében már a Szovjetunió nem barát, hanem ellenség. A beszéd háttere: a szovjetek a háború után, a nyugati országokban, titokban támogatni kezdték a kommunista pártokat.

Kialakul két katonai tömb: 1949-ben a NATO, az USA vezette nyugati szövetség (Észak Atlanti Katonai Szerződés Szervezete), főbb tagjai: USA, Kanada, Anglia és 1955-ben a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés, főbb tagjai: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország.

A hidegháború kezdete

Német válság: Mivel a második világháború végén a keletről támadó szovjet front és a nyugatról érkező szövetséges front (angol, amerikai haderő) középen találkozik, Németország két területre fog tagolódni: egy szovjet megszállási zónára és egy nyugati részre. [ÁBRA]. A két övezet közt ellenségeskedés kezdődött 1948-ban. A válság egészen 1961-ig elhúzódott, 3 csúcspontja:

1. Az 1948/49 -es válságban a nyugati zónákat egyesítik, mire Sztálin lezáratja a Nyugat-Berlinbe vezető utakat (légihíd létesül)
2. Az NSZK belép a NATO ba, mire 1955-ben létrejön a Varsói Szerződés
3. Berlini fal építése 1961-ben a nyugati rész köré, egészen 1989-ig áll. A fal lesz a hidegháború szimbóluma.

A fegyverkezési verseny: 

• A két szövetséges tábor a hidegháború alatt versengett abban, hogy kinek van több és korszerűbb fegyvere. A versengés akkor lett igazán veszélyes, amikor mindkét tábor rendelkezett atomfegyverrel.
• Az USA 1945-től, a Szovjetunió 1949-től rendelkezett atomfegyverekkel.
• Vasfüggöny: a szovjet érdekszféra és a nyugati érdekszféra közti határvonal.

Truman doktrina: Harry Truman amerikai elnök (1945-1953) a Kongresszusban 1947 március 12-én elmondott híres beszédében kifejtette, hogy az USA-nak fontos elemi érdeke támogatnia Európa még szabad népeit abban, hogy elhárítsák az agresszív kommunista terjeszkedést. George Marshall USA külügyminiszter bejelentette: a doktrina szellemében az USA pénzügyileg támogatni fogja Európa szabad népeit (a nyugati államokat). Ez volt a Marshall-terv Válaszul a Szovjetunió megalaította a KGST -t (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a keleti-szovjet övezet országainak!​

12a - Utolsó tanórák ütemezése

Március 20-án hétfőtől elérkeztünk az utolsó 15 db történelemórához. Ennyink maradt az írásbelire való felkészüléshez (és a szóbelihez is). Összeírtam, hogyan tervezem felhasználni ezt az utolsó 15 történelemórát!

Az utolsó történelem tanóra menete és témája:

• Március 20 (hétfő): Dolgozat az első 5 szóbeli tételből (ókor - Árpád-kor - Anjouk)
• Március 21 (kedd): Jagellók, Hunyadiak és Mátyás []
  
• Március 23 (csüt): A török idők (1552 után Erdély, török kiűzése) []
  
• Március 27 (hétfő): Dolgozat a második 5 szóbeli tételből (6,7,8,9,10)
  
• Március 28 (kedd): Mária Terézia (nincs róla tétel) []
  
• Március 30 (csüt): Dolgozat: Mátyás és török idők
  
• Április 3 (hétfő): Dolgozat a harmadik 5 szóbeli tételből (11,12,13,14,15)
  
• Április 4 (kedd): II. József (nincs róla tétel) []
  
• Április 13 (csüt): Dolgozat: Mária Terézia és II. József
  
• Április 17 (hétfő): Dolgozat az utolsó 5 szóbeli tételből (16,17,18,19,20)
  
• Április 18 (kedd): Nagy francia forradalom és Napóleon 1 (nincs róla tétel) []
  
• Április 20 (csüt): Nagy francia forradalom és Napóleon 2.
  
• Április 24 (hétfő): Dolgozat: nagy francia forradalom és Napóleonból
  
• Április 25 (kedd): Első világháború és az azt követő forradalmak []
  
• Április 27 (csüt): Korábbi érettségik közös kitöltése
  

A dolgozatokat úgy igyekszem összeállítani, hogy azokban legyenek olyan kérdések is, melyek korábbi érettségikben is szerepeltek, forrásokkal.

***

MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

A JUGOSZLÁV VÁLSÁG

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

MAGYAR HADBALÉPÉS

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A MAGYAR HADSEREG HARCA A KELETI FRONTON

1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport) A németek Moszkva alatti veresége után Hitler úgy döntött, hogy 1942 tavaszán és nyarán a nagyon hosszú keleti frontnak csak a déli részén indít támadást. Ehhez azonban szüksége volt a csatlós államok - Románia, Slovákia, Olaszország és Magyarország - haderejére is. Így 1942 elején Németország hivatalosan kéri fel a magyar kormányt és vezérkart, egy minden eddiginél nagyobb segítségnyújtásra.

2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. Feladatuk: a Don folyó 200 km -es szakaszának biztosítása, amíg a német erők beveszik Sztálingrádot. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona halt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt. (Bővebben: LINK)

KÁLLAY HINTAPOLITIKÁJA []

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek. (Kállay miniszterelnöksége: 1942 március 9 - 1944 március 22.)

1. a közelgő normandiai partraszállással új front nyílik nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerülnek
   
2. Románia átállása küszöbön áll (Tényleges átállás: 1944 augusztus 23.)
3. a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült 1943-ban és 1944-ben

Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)

A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.

Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

Margaréta-terv: Magyarország német megszállásának haditerve.

MAGYARORSZÁG A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat. Horthy a helyén marad és legitimálja a német megszállást. (Kállay sorsa: a török követségre menekült a német megszálláskor. Később a nyilasok elérték kiadatását 1944 októberében. Németországi munkatáborokban raboskodott. A háború végén megmenekült és az USA-ba emigrált, New Yorkban halt meg 1967-ben.)

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

HORTHY KIUGRÁSI KÍSÉRLETE

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.

Három fejlemény változtatta meg hazánk helyzetét:

1. a normandiai partraszállás lezajlott, amivel új front nyílt nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerültek
   
2. Románia átállt 1944 augusztus 23-án
3. a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült

Mindezek után döntötte el Horthy, hogy országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Ezt három épésben hajtotta végre:

• küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet Moszkvában
• négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
• katonai parancsot adott a magyar hadseregnek a fegyvernyugvásra

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait. A németek elrabolták Horthy kisebbik fiát és vele zsarolták, hogy vonja vissza a kiugrási nyilatkozatát.

Horthy bejelentése 1944 október 15-én:

„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”

Horthy sorsa: Visszavonja a kiugrási nyilatkozatát, majd az SS letartóztatja és Németországba viszik, házi-őrizetbe. A háború utolsó napjaiban a németektől amerikai fogságba kerül.

A NYILAS URALOM

Hatalomra kerülés: Szálasi Ferenc 1935-ben szervezte meg a pártját (nyilasokat), mely az 1939-es választásokon 20%-ot ért el. A nyilasok bejutnak a parlamentbe, mozgalmuk a háború alatt megerősödik a háború alatt és szimpatizánsaik a hadseregben többségbe kerülnek.

A nyilasok céljai: 

• A végsőkig támogatni Hitlert
• Magyarországot kiszolgáltatni Hitlernek

Közben 1944 október 15-én Horthy letartóztatása után Szálasi Ferenc kerül az ország élére német támogatással, mint nemzetvezető. Ezzel 170 napra kialakul a nyilas-uralom Magyarországon.

Nyilas rendelkezések:

1. Folytatják a magyar zsidóság kiirtását a 200 ezres budapesti zsidóság elleni nyilas akciókkal. Ilyen voltak a Dunába lövések például.
   
2. A magyar ipari termelés átadása a németeknek (bányászat, gépgyártás)
3. Teljes mozgósítás: a 14 és 60 év közöttiek besorozása és frontra küldése

 A front átvonulása Magyarországon

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.

A magyarországi harcok alatt 2 fontos csata és egy ostrom zajlott:

• debreceni tankcsata: 1944 október 10-19. Szovjet győzelem születik
• székesfehérvári német ellentámadási kísérlet, "tavaszi ébredés" hadművelet keretében 1945 március 6 és 16 között. A hadművelet célja: visszatolni a szovjet frontvonalat az Alföldre. De szovjet győzelem
• Budapest ostroma

Ezalatt 1944 októberében a szovjet seregek két hadseregcsoportban (frontban) északon Malinovszkij, délen pedig Tolbuhin vezetésével hihetetlen gyorsasággal törtek előre. A hónap végére Malinovszkij tábornok katonái már a Kecskemét-Nyíregyháza-Ungvár vonalon, míg Tolbuhin egységei Baja térségében a Dunánál állomásoztak. A Dunán való első átkelés 1944 november 7-én valósult meg. 

Budapest ostroma

A frontvonal ugyanis 1944 karácsonyára elérte Budapestet, melyet körbekerítenek. Ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő.

Az ostrom vége: 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Utolsó kísérlet a német-magyar kitörésre a budai várnegyedből 8Vérmező környékén) történt.

A szovjetek 1945 április 13-ra Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket.

***

Az alkotmányos Brit Birodalom

Dicsőséges forradalom és a Jognyilatkozat révén 1689-re alakult ki Angliában az alkotmányos birodalmi berendezkedés. [Tk. 256. oldal] Ennek lényege, hogy alkotmány korlátozza a mindenkori uralkodó hatalmát és a valódi kormányzás illetve törvényhozás a parlament és a kormány kezében van. Első miniszterelnök: Robert Walpole.[link]

Anglia lesz a Föld első alkotmányos monarchiája de a későbbi évszázadokban más országokban is kialakul ez a rendszer. (Napjainkban 7 európai országban van alkotmányos monarchia).

A Brit Birodalom:

• Nagy Britannia elnevezés: 1707-1800 között. Az angol parlament mondta ki, mert Skócia és Írország is Anglia uralma alá került a polgárháborús idők alatt.
• Egyesült Királyság: 1800 -tól, amikor Írország északi része is Angliához került.
• Mind Nagy Britannia mind az Egyesült Királyság hatalmas birodalommal rendelkezett. Ez a birodalom 1947-ig töretlenül fennált, amikor India kiválásával megkezdődött szétesése. Ez a szétesés 1997-ben Honkong elkerülésével (Kínához csatlakozásával) zárult le.

A Birodalom jellemzői

• Főbb részei (Pl India, Kanada, Ausztrália, Nigéria ... stb)
• Lázadások: Szipoj felkelés Indiában (1857/58) majd búr háborúk Dél-Afrikában (1880-1881 / 1899-1902). A szipojok a Brit Birodalmat Indiában szolgáló hindu katonák, a búrok pedig Dél-Afrikában letelepedett európai telepesek voltak.
• A birodalom működése: a gyarmatokról nyersanyag áramlott Angliába és onnan késztermékek kerültek a gyarmatokra. A brit uralmat az angol flotta és a hatalmas gyarmati hadsereg tartotta fenn (vörös kabátosok).

Birodalmi uralkodók:

• III. György: 1760 - 1820
• IV. György: 1820 - 1830
• IV. Vilmos: 1830 - 1837
• Viktória: 1837 - 1901 (Viktoriánus kor)
• VII. Edward 1901 - 1910 
• V. György: 1910 - 1936
• ---------------------------------
• VIII. Edward: 1936
• VI. György: 1936 - 1952

Anglia problémái:

• Választójogi harc (chartizmus): Munkásság harca a választójogért Angliában. Ez a Chartizmus. Ekkor zajlik a munkásság számának gyarapodása és az ipari forradalom. Végül 1867-re megtörtént a választójog kiszélesítése, majd 1884-re létrejött az általános választójog is (megszűnik a cenzus). Cenzus = olyan vagyoni később műveltségi küszöb, melyhez a választójogot kötik.
• Írország problémája: Polgárháború és Cromwell idején kerül brit uralom alá, majd az 1800-as évek közepétől erősödő harcot, mozgalmat indít függetlenségéért. A századforduló időszakában jön létre a Sinn Fein, mely az első világháború után éri majd el Írország megalakulását (észak nélkül).
• Pártok: Az 1600-as évek közepétől vagyis I. Károly korától két nagy párt alakul ki Angliában: a toryk (a későbbi konzervatívok) és a whigek (későbbi liberálisok). A két párt között nagy politikai harcok zajlanak. 

***

A  reformkor

Dolgozat témakörök:

1. A reformkor fogalma és pontos dátuma (mettől meddig tartott)
   
2. A reformkor 8 törekvése, 1-1 mondattal bemutatva ezeket
   
3. A reformkor nagyjai, 1-1 mondattal bemutatva őket
4. gróf Széchenyi István életútja
5. A pesti forradalom
6. A politikai küzdelmek

A reformkor fogalma

Magyarország történetében az 1830 és 1848 közötti időszakot nevezzük reformkornak, melyben a feudalizmus felszámolására és az önrendelkezés megvalósítására tett kísérletet a Kossuth Lajos vezette ellenzék és Széchenyi István gróf. A reformkorban a Habsburg Birodalmon belüli önállóság kivívása ugyanolyan fontosnak bizonyult, mint a feudalizmus lerázása.

A reformkor törekvések legfontosabb képviselői: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc és Batthyány Lajos.

A reformkor törekvései

1.) Jobbágyfelszabadítás - úrbéri örökváltság: Lényege: megszüntetni a személyi függésben lévő jobbágyságot Magyarországon.

2.) Közteherviselés: a nemesek adóztatása ugyanúgy ahogyan a köznép is adózik.

3.) Ősiség eltörlése: Az 1351-es ősiség törvény eltörlése. A nemesi föld legyen eladható.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.

5.) Unió Erdéllyel: Erdély egyesítése Magyarországgal

6.) Sajtószabadság: Az újságokban lehessen cenzúra nélkül kormányzatot kritizáló írásokat megjelentetni.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után.

A reformkor nagyjai

Öt személy munkássága kiemelkedő, mert ők mindannyian meghatározó szerepet töltöttek be a reformkor eseményeiben:

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Széchenyi István életútja 

• Széchenyi gróf Bécsben született 1791-ben, arisztokrata családba. (Arisztokraták = a legelőkelőbb nemesek)
• Fiatalon nagy műveltségre tett szert, miközben katonatiszt (kapitány) lett belőle Ausztria hadseregében.
  
• Életében fordulópont az 1825-ös év, amikor az országgyűlésen (diétán) felajánlja birtokainak 1 éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
• Az 1830-as évben írja meg Hitel című művét, melyet a reformkor kezdetének tekintünk, mert ebben foglalja össze a fejlődéshez szükséges teendőket (8 teendő).
• A reformkori 4 országgyűlésen sajnos leszavazzák a Széchenyi és Kossuth által javasolt reformokat, így 1848 március 15-én egy forradalom kényszeríti ki az áprilisi törvényeket, a 8 változást. 
• Széchenyi érdemei: Lánchíd megépítése, Tisza szabályozása, Kereskedelmi Bank alapítása
• Tagja a Batthyány-kormánynak (mint közlekedési miniszter) de után ideg-összeroppanást kap és hátralévő életét egész 1860-ban bekövetkező haláláig a döblingi szanatóriumban tölti.

Kossuth Lajos életútja

Széchenyivel ellentétben nem volt arisztokrata és az osztrákokhoz (császárhoz) való viszonya is egészen más volt. Élete:

• Kossuth köznemesi család sarjaként, 1823-ban, 21 évesen lett jogász.
• Később a Zemplén megyei (sátoraljaújhelyi) megyeházán kezdett dolgozni.
• Az első reformországgyűlésen (1832/36) szavazati és felszólalási jog nélküli követ.
• Felkérésre Országgyűlési Tudósításokat írt, szellemes, érdekes formában, így a diéta végére százak olvasták írásait.
• Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megyegyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.

A pesti forradalom - 1848 március 15

A reformkor végére kiderült: a reformokat csak forradalom útján tudják kiharcolni a magyar ellenzékiek. A forradalom eseményei:

• Petőfi, Jókai és a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalta a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! 
• a Landerer nyomda lett a következő állomás, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Politikai küzdelmek

• 1.) Az 1847/48-as reformországgyűlés nem ért el semmilyen komoly eredményt
• 2.) A párizsi majd bécsi forradalmak hírére az alsó és felsőház is átengedte a reform-javaslatokat és 1848 március 16-án aláírta azokat a király, V. Ferdinánd is.
• 3.) Megalakult a Batthyány-kormány és a király aláírta az áprilisi törvényeket.
• 4.) Mégis kirobbant a szabadságharc 1848 szeptemberében, mert a Habsburgok a kivívott reformok visszavonására készültek
• 5.) Josip Jellasics horvát bán az osztrákok biztatására megtámadta Magyarországot, de a pákozdi csatában 1848 szeptember 29-én vereséget szenvedett.
• 6.) V. Ferdinánd helyett 1848 december 2-án Ferenc József lett a császár és parancsot adott a magyar szabadságmozgalom leverésére.

D O L G O Z A T

 2023 április 20 csütörtök

***