A kommunista hatalomátvétel az 1950-es években [LINK]

A második világháború végén a németeket a szovjet erők űzik el Mo-ról. Ezt követően azonban itt maradnak, mint megszálló csapatok. Tevékenységük: támogatás és elrettentés az itteni magyar kommunisták hatalomra kerüléséhez. 1945-töl folyamatosan zajlik a kommunista hatalomátvétel, mely 1949-re lesz teljes.

Magyarország a háború végén:

• Óriási pusztítást hozott a háború: 1 millió halott, városaink romokban, Budapesten a hidak lebombázva. 
• Legfőbb problémák: éhinség, szegénység, munkanélküliség, hatalmas infláció
• Az országvezetés hármas megosztásban működött: 1.) SZEB (Vorosilov) a szovjet hadseregre támaszkodva, 2.) Első vezető testületek (Magyar Nemzeti Függetlenségi Front - 1944 december 3.) Hazatérő kommunisták (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály = trojka) LINK 
• Horthysták, volt nácik üldözése, népbíróságok működése.

A szovjet megszállás:

1. Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
2. Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. 
3. Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt. (Dálnoki kormány: 1944 okt.16 - 1945 nov. 15, Tildy Zoltán kormánya: 1945 nov. 15 - 1946 feb. 4., Nagy Ferenc kormány: 1946 feb 4 - 1947 május 31.)
4. Az új vezetés első teendői (1945): 1.) Népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) Földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat. Felszámolták a nagy és közép birtokokat, de földhöz jutottak a zsellérek is. A terv kidolgozója Nagy Imre volt. 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57% -kal), és Tildy Zoltán alakított kormányt.
5. Lakosságcsere egyezmény Csehszlovákiával 70-70 ezer lakos kicserélése. 70 ezer csehszlovákiaia magyar hazaköltözött és 70 ezer itteni csaehszlováknak kellett visszaköltöznie.
6. Új államforma bevezetése: király nélküli királyság helyett köztársaság
7. Új pénznem bevezetése: pengő helyett forint: 1946 augusztus 1
8. Békeszerződés aláírása: A Párizsi Béke értelmében (1947 február 10.) 300 millió dollárt kellett fizetnünk.
9. Második magyar köztársaság: Az első 1918-ban lett kikiáltva, a második 1946 február 1-én (1949 augusztus 20-ig), a harmadik pedig majd 1989-ben lesz kikiálltva.

Korszak:

A kommunisták hatalomátvétele (1945-1949)

/A második magyar köztársaság/

A hatalomátvétel lépései (receptje) nagyjából megegyezett a vasfüggönytől keletre, minden országban, ahol szovjet megszállás történt. Nálunk 7 lépésben zajlott 1945 vége és 1949 nyara között.

1.) Kulcs-minisztériumok megszerzése: A választásokon, 1945 november 4-én a kommunisták alig 17% -ot kaptak mindössze. Mégis megkapták a legfontosabb minisztériumokat, szovjet nyomásra. Az övék lett a hadügyminisztérium, a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács). Fő kihívás: infláció leküzdése, forint bevezetése, az ország talpra állítása, utak-hidak helyreállítása.

2.) Államosítások kezdődtek: Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőszövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig. Aki ellenállt azt kuláknak bélyegezték. Kulák = az 1950-es években földjeit megtartó gazdag-paraszt, aki ellen fellépett a Rákosi-rendszer. LINK - Mindennapok video (26:48 - 29:44) m2 

3.) Szalámitaktika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákosi Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I. törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.) LINK - video (1:08 - 4:00) m2 2016 július 17. (A miért? című történelmi ismEretterjesztő műsor adása.)

4.) Választási csalás:  (kékcédulás választás): 1947 augusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 200 ezer szavazatot szerzett ilyen módon a Kommunista Párt. Az eredmény így is elmaradt a várakozásoktól: a Magyar Kommunista Párt kapta ugyan a legtöbb szavazatot, de 22 százalékos eredményével az összes baloldali párttal együtt sem érte el az abszolút többséget. Újabb trükkökre lett tehát szükség a kommunisták hatalomra jutásához.

5.) Beolvasztás: A szociáldemokrata pártot (MSZDP) beolvasztották a Kommunista Pártba (1948 június 12.). Szakasits Árpád az MSZDP vezetője, a létrejövő új párt, Magyar Dolgozók Pártja élére került. A valódi hatalmat Rákosi gyakorolta. (Szakasits 1948 augusztus 5-től Tildy Zoltántól a köztársasági elnöki címet vette át.) A miniszterelnök helyettesek: Gerő Ernő és Marosán György.

6.) Pártok felszámolása: Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba, melynek elnöke a kommunisták vezére, Rákos Mátyás volt. 1949 február 1. Ezzel megszűnik Magyarországon a többpárt-rendszer.

7.) Új alkotmány: Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án. Ezzel hazánk egy szovjet mintájú, kommunista diktatúra lett, amint az 1949/XX.tc. vagyis az új alkotmány hatályba lépett. Minden hatalom a kommunista párt főtitkárának Rákosi Mátyásnak a kezébe került, aki pedig a Szovjetunió bábja volt. Az 50-es évek egyéb meghatározó magyar politikusai: [LINK], trojka tagok: Gerő Ernő és Farkas Mihály [LINK], illetve: Tildy Zoltán, Rajk László.

Rákosi Mátyás (1892-1971)

Rákosi Mátyás életének 7 legfőbb állomása:

1. Rosenfeld Mátyás (1892), kereskedelmi iskolát végzett, az I világháborúban katona, orosz hadifogsága után kommunista.
2. Tanácsköztársaság: kereskedelmi, szociális népbiztos, majd Bécsen át a Szovjetunióba menekül. Sztálin barátja lesz.
3. Hazatér a Horthy-kori Magyarországra, 15 évre börtönbe kerül (1925-1940 között). Sztálin eléri kiengedését, Moszkvában él 1940 és 1945 között.
   
4. A németek kiűzése után jön Magyarországra (1945 januárjában). A kommunista párt vezetője, irányítja a hatalomátvételt 1945-1949 közti években.
   
5. 1949-1956: hazánk teljhatalmú diktátora, személyi kultusszal, a szovjet hadseregre és az ÁVH -ra támaszkodva
6. Néphangulat Rákosi ellen fordul (1955), Sztálin halálával Moszkvában is bukott lesz, 1956 július: Hruscsov leváltja.
7. Élete utolsó 15 évét (1956-1971) a Szovjetunióban tölti: Moszkva, Krasznodar, Tokmak, Gorkij. Meghal: 1971-ben.

Tildy és Rajk: 

• Tildy Zoltán: eredetileg lelkész, majd 1929-től kisgazda politikus. Miklós Béla után miniszterelnök 2,5 hónapig, majd 2,5 évig köztársasági elnök (1946 február 1 - 1948 augusztus 3-ig), közben Nagy Ferenc a miniszterelnök majd elmenekül a kommunisták elől. Tildyt 1948 juliusában lemondatják és 8 évig háziőrizetben marad. Az 1956-os forradalmi kormányban miniszterelnök helyette. A bukás után 1 évig van börtönben, majd szabadul és 1961-ben hal meg.
• Rajk László: Erdélyi polgárcsalád sarja, 22 éves korától kommunista, a spanyol polgárháborúban is harcolt. A II. vh aladt tér haza, ellenálló lesz. A háború után belügyminiszter (1946 március 20 - 1948 augusztus 5), majd 9 hónapig külügyminiszter. Később 1949 májusában Rákosi koncepciós perben vádolja kémkedéssel, majd kivégezteti 1949 október 15-én.

​„ … büntetendő az, aki az 1946 évi I. törvénycikkben megalkotott demokratikus államrend vagy demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti. … Büntetendő, aki az államrend vagy köztársaság megváltoztatására lázít, … annak alapintézményei ellen gyűlöletre izgat. … Vétséget követ el, aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy az államrend vagy köztársaság iránt megvetést keltsen vagy nemzetközi megbecsülését csorbítsa. Az államrend megdöntésére irányuló cselekmények büntetése halál vagy életfogytig tartó kényszermunka.”

A hidegháború [LINK]

A hidegháború fogalma: Az 1946 és 1991 közti időszakban az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) - között kialakult, tényleges háború nélküli, de a harmadik világháború veszélyét (és az atomfegyverek bevetését) folyamatosan magában hordozó ideológiai, fegyverkezési, kulturális, gazdasági, és politikai összecsapást illetve rivalizálást nevezzük hidegháborúnak.

A szembenállás kezdete:

A II. vh. végén a Szovjetunió és az USA még baráti, szövetségesi viszonyt ápolt a közös ellenség Németország legyőzéséért. Ám 1946 március 5-én Winston Churchill fultoni beszédében már a Szovjetunió nem barát, hanem ellenség. A beszéd háttere: a szovjetek a háború után, a nyugati országokban, titokban támogatni kezdték a kommunista pártokat.

Kialakul két katonai tömb: 1949-ben a NATO, az USA vezette nyugati szövetség (Észak Atlanti Katonai Szerződés Szervezete), főbb tagjai: USA, Kanada, Anglia és 1955-ben a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés, főbb tagjai: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország.

A hidegháború kezdete

Német válság: Mivel a második világháború végén a keletről támadó szovjet front és a nyugatról érkező szövetséges front (angol, amerikai haderő) középen találkozik, Németország két területre fog tagolódni: egy szovjet megszállási zónára és egy nyugati részre. [ÁBRA]. A két övezet közt ellenségeskedés kezdődött 1948-ban. A válság egészen 1961-ig elhúzódott, 3 csúcspontja:

1. Az 1948/49 -es válságban a nyugati zónákat egyesítik, mire Sztálin lezáratja a Nyugat-Berlinbe vezető utakat (légihíd létesül)
2. Az NSZK belép a NATO ba, mire 1955-ben létrejön a Varsói Szerződés
3. Berlini fal építése 1961-ben a nyugati rész köré, egészen 1989-ig áll. A fal lesz a hidegháború szimbóluma.

A fegyverkezési verseny: 

• A két szövetséges tábor a hidegháború alatt versengett abban, hogy kinek van több és korszerűbb fegyvere. A versengés akkor lett igazán veszélyes, amikor mindkét tábor rendelkezett atomfegyverrel.
• Az USA 1945-től, a Szovjetunió 1949-től rendelkezett atomfegyverekkel.
• Vasfüggöny: a szovjet érdekszféra és a nyugati érdekszféra közti határvonal.

Truman doktrina: Harry Truman amerikai elnök (1945-1953) a Kongresszusban 1947 március 12-én elmondott híres beszédében kifejtette, hogy az USA-nak fontos elemi érdeke támogatnia Európa még szabad népeit abban, hogy elhárítsák az agresszív kommunista terjeszkedést. George Marshall USA külügyminiszter bejelentette: a doktrina szellemében az USA pénzügyileg támogatni fogja Európa szabad népeit (a nyugati államokat). Ez volt a Marshall-terv Válaszul a Szovjetunió megalaította a KGST -t (Költcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a keleti-szovjet övezet országainak!​

Nagyobb hidegháborús konfliktusok

A hidegháború alatt, 1947 és 1989 közt 5 nagyobb válság zajlott. Ezek során a világ nagyon közel kerül egy új világháború esélyéhez. Ám a szovjet és amerikai vezetők végül mindig meg tudtak egyezni egymással, a vasfüggöny ellenére. Az öt hidegháborús válság: koreai háború, szuezi válság, berlini fal, kubai rakétaválság, vietnámi háború! [Hidegháborús konfliktusok listája: LINK]

1.)Koreai háború (1950-1953) LINK

Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság, délen a kapitlista Kora. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták dél. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Végül 1953 narán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.

2.)Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.

3.)Berlini fal (1961): LINK 

Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)

4.)Kubai rakétaválság (1962): LINK 

Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro és Che Guevara forradalma után egy szovjet-barát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek (Hruscsov) titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 október 14-én egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikai flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád alá vette). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz,mely 13 napon keresztül fenyegette a világot: 1962 október 14 és 28 között. Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt. Ez lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetője közvetlenül tudjon beszélni időnként egymással.

5.)Vietnámi háború (1957-1975): LINK.

Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmat lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiálltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. Az északi kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban). Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Később 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével. Egyéb vezetők: amerikai főparancsnok: William Westmoreland, vietnami parancsnok: Nguyen Giáp LINK (csaták) Film: Platoon (1:03 - 1:13)

A kisebb hidegháborús konfliktusok (1945-1979): [link]: Iráni forradalom (1979), nicaraguai forradalom (1979), angolai polgárháború (1975-2002).

A gyarmati rendszer felbomlása

A második világháborút követő évtizedekben megindult a gyarmati rendszerek felbomlása. A Brit Birodalom felbomlott helyébe a Brit Nemzetközösség került, mely független államok laza szövetsége lett.

• 1947 (India függetlensége): Gandhi mozgalma
  
• 1948 (Izrael létrejötte): cionizmus
  
• 1949 (a Kínai Népköztársaság létrejötte) Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek. Tajvanra menekülnek
  
• 1956 (a szuezi válság). Gamal Nasszer szovjetbarát politikája váltja ki.
  
• 1955 (a bandungi nyilatkozat). Harmadik utas országok.

Dekolonizáció: A XVI. századtól létrejövő, majd a XIX. században már világméretűvé alakult gyarmati rendszer felbomlásának folyamata. A második világháború után felgyorsuló eseménysorozat állomásai a következők:

• A gyarmati rendszer XX. századi felbomlása Ázsiában kezdődött, a Fülöp-szigeteken, Holand-Indiában és a Közel-Keleten
• Fontos lépés volt India függetlenné válása 1947-ben, Mahátma Gandhi munkásságának köszönhetően.
• A franciák 1954-ben vesztették el Indokínát (Vietnámot), majd az 50-es években Észak-Afrikát, utolsóként 1962-ben Algériát.
• Új államok alakultak Afrika szerte, melyekben rögtön polgárháborúk kezdődtek, példáulKongóban, Nigériában, Angolában.
• A legsúlyosabb háború Ruandában és Burundiban zajlott két helyi törsz (hutu és tuszi) közt, valóságos népirtással, 1 millió halottal.
• Dél-Afrikában 10% -nyi fehér lakos 1948 és 1994 közt fekete-ellenes rezsimet hozott létre. Ez volt az Apartheid. Végül Nelson Mandela színre lépésével szünt meg.

Izrael létrejötte:

• Izrael zsidó állama az ókori időkben jött létre => Kr.e. 1000 körül Dávid király idején
• A római korban a zsidók elhagyták Izraelt. Ekkor lett a terület neve Palesztina.
• A viág zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. Megszületett a cionizmus eszméje. A zsidók vissza akart térni őseik földjére.
• Izraelben ekkorra már arabok éltek, a palsztin nép már megtelepedett.
• Palesztina angol mandátum-terület volt, melyen az ENSZ engedélyt adott egy zsidó és egy palesztin állam megalakítására. Ám csak a zsidó állam jött létre 1948-ban Ben Gurion elnökletével. A XX. század második felében a környező arab államok a palesztinokat támogatva több háborút indítottak Izrael ellen, mely ezeket sorra visszaverte.

Öbölháborúk: Az USA előbb 1991-ben, majd 2003-ban is megtámadta Irakot, Szaddám Huszeint diktatúráját. Ürügy: agressziója Kuvait ellen és tömegpusztító fegyverek birtoklása. Valódi ok: Huszein szembenállása a nyugattal.

***

Munkásmozgalmak megjelenése

Szocializmus: A 19.század elején a társadalom problémáit a magántulajdon korlátozásával megoldani kívánó irányzatokat szocializmusnak nevezik.

Viszonyok az ipari forradalom 19. századi kibontakozásakor: Ez volt a "vad-kapitalizmus kora, embertelen munkás-körülmények, végtelen munkaidő, gyermekmunka.

A marxizmus: Karl Marx (1818-1883) Poroszországban született zsidó származású de kikeresztelkedett jogász, filozófus. Ő alkotta meg a róla elnevezett ideológiát és a kommunizmus alapeszméjét. Fő műve a Kommunista kiáltvány, 1848-ban jelent meg.

A marxizmus fontos alapfogalmai:

• osztályharc
• proletárdiktatúra
  
• permanens forradalom

A kommunizmus alaptétele: Azok kezében legyen a politikai hatalom, akik a javakat megtermelik. Ők a munkásság és a parasztság (az ipari és agrár munkásság) PROLETÁROK (ipari proletár, agrár proletár)

Választójogi harc: Ez volt Angliában a chartizmus, mely kezdetben a cenzus csökkentését majd 1884-re az általános szavazati jogot követelte. Választójogi ábra. Megjelennek a szakszervezetek és kialakulnak a modern polgári államok (USA, Németország, Anglia, Franciaország) melyekben már a századforduló időszakára lesznek munkásvédelmi törvények, 8 órás munkaidő, általános választójog [eleinte csak férfiaknak]. Kialakul a társadalombiztosítás rendszere.

A munkásmozgalom irányzatai: 1889 - Párizs, marxista pártok közös gyűlése. (II. Internacionálé), A hatalom megszerzését tűzték ki célul.

• szociáldemokrácia
• anarchizmus
• keresztényszocializmus (XIII. Leó pápa kezdeményezése - Rerum Novarum körlevés 1891)
• kommunizmus => Egy elképzelt társadalmi forma, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
• bolsevizmus => A kommunizmus erőszakos eszközökkel történő megvalósítási kísérlete.

Bolsevizmus és Oroszország:

Megalakul az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1898-ban (Moszkva, Szentpétervár). Ezzel megjelenik a cári Oroszországban illegalitásban a marxizmus.

• Pártszakadás: az 1903-as londoni pártkongresszuson Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin) frakciója a többséget szerzi meg (bolsinsztvo), míg a kisebbség (mensinsztvo) külön párttá alakul. Így lesznek bolsevikok és mensevikek. A bolsevikok erőszakos hatalomátvételt és proletár-diktatúrát akarnak.
  
• Az 1905-ös orosz forradalom. Téli palota ostroma és tüntetések. De II. Miklós cár reformokat ígér.
  
• Lenin és a bolsevikok illegalitásban kezdenek szervezkedésekbe (külföldön és Oroszországban is). Hatalomátvételükre 1917-ig kell várni. (1917 nov.7. a Julianus naptárban: október 25.)

***

Reformáció 

[Törtenelemcikkek // Monakhosz]

Reformáció fogalma: A reformáció egy olyan 16. századi vallási megújulási folyamat volt, mely a katolikus egyház szakadását idézte elő, Luther Márton fellépése nyomán.

I.Luther Márton 

1.) Luther paraszti származású, Ágoston rendi szerzetes volt, aki a wittenbergi egyetemen tanított teológiát (Lipcse közelében). 1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak szerte a Német Birodalomban és Vatikánban is. A búcsúcédulák olyan papok által kiadott iratok voltak, melyek azokat oldoztak fel bűneik alól, akik megvásárolták azokat. Luther erkölcstelennek tartotta hogy pénzért adjon az egyház feloldozást. 1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait és közzétette azokat. (Egyes források szerint vitairatát kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára.)

2.) Luther tanainak 6 legfőbb pontja:

• A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé. A többi öt katolikus szentség elvethető, így a bérmálás, házasság, bűnbocsánat, utolsó kenet és az egyházi rend.
• Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is. Ehhez nem szükségesek a papok, mert a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg. Csak a Biblia „sola scripta” szükséges a hit gyakorlásához.
• Az áldozás két szín alatt történhet a hívek számára is (nem csak a papoknak)
• A miséket lehet mindenhol anyanyelven is megtartani (nem kell latinul celebrálni)
• A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma a hívek felett
• Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre

II.A pápa és a császár tiltakozása

Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. A pápa kiátkozta (1521 január 3-án), a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert és Wartburg várában oltalma alá helyezte. (Luther itt fordította le németre a Bibliát.)

Az 1529-es Speyeri birodalmi gyűlésen a császár megtiltotta a lutheri tanok terjesztését, ami ellen azonnal tiltakoztak (protestáltak) a Luthert támogató fejedelmek. Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat. Később pedig, 1530-ban Philipp Melanchton megfogalmazta az ágostai hitvallást (Augsburgi koncessziókat) mely lényegében Luther 6 pontját tartalmazta, kihagyva belőle a pápát, a szenteket és az egyházi rendet kritizáló részt.

III. A lutheri tanok következményei

A lutheri tanok két komoly következménnyel jártak:

1.) A Luthert támogató protestáns fejedelmek összefogva létrehozták a Schmalkaldeni Szövetséget (1531) és harcot kezdtek a császárral azért, hogy szabadon lehessen gyakorolni és terjeszteni a lutheri tanokat. (Alapító tartomány volt például: Szászország, Hessen, Erbach, Braunschweig). Bár a küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimondta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. Cuius regio, eius religio” – akié a föld azé a vallás.

2.) A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború. Ugyanis a német parasztok félreértették Luther tanait és úgy gondolták: egyenlőek a nemesekkel. Megtagadták a feudális kötelezettségeik teljesítését. Ám a német fejedelmek leverték felkelésüket.

IV. A reformáció ágai:

• Zwingliánizmus: Ulrich Zwingli követői Svájcban teljesen új egyházrendszert hirdetett. Hívei fegyvert ragadtak a katolikusok ellen. Zwingli elesett a harcokban.
• Kálvinizmus: Kálvin János francia származású svájci prédikátor követői tartoztak ide. Tanaik 4 legfőbb lényege: eleve elrendelés elve (cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk), a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösség javára és az erkölcsös, értéket teremtő, alkotó életre kell fordítani dísztelen, egyszerű templomok szükségesek, minden kép felesleges, az egyházban nem kell hierarchia, de egyes hitközösségekben szükséges a méltó világiak részvétele (presbiterek)
• Anti trinitáriusok: Tagadták a szentháromságot, mert szerintük Jézus ember volt. Vezetőjük: Szervét Mihály.
• Anabaptisták: Szerintük csak felnőtt korban kell megkeresztelkedni, amikor már méltóvá válunk rá.

Egyéb reformációs egyházak: LINK

A reformáció gyors terjedésének három oka: könyvnyomtatás, anyanyelvi misézés, a lutheri és kálvini iskolák alapítása.

Az ellenreformáció

Lényege: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Ennek lebonyolítására az újonnan létrejövő Jezsuita rendet választották. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. A jezsuiták megjelentek a királyi udvarokban, és főrendi házaknál, diplomáciai és házitanítói munkát vállalva. Közben szolgálva az ellenreformációt.

Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. A békés lényege: Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése.

A magyar ellenreformáció nagy alakja volt Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a Felvidéken 1635-ben megalapította hazánk első olyan egyetemét mely tartósan is működni tudott! (Nagyszombati Egyetem) Pázmány Péter a békés és pozitív ellenreformációra példa. Ezt az irányzatot "katolikus megújulásnak" is nevezzük.

D O L G O Z A T

D O L G O Z A T

I. A nagy földrajzi felfedezések okai: []

1.) Aranyéhség. A keresztes háborúk után Ázsiával meginduló kereskedelem – mely fűszereket, porcelánt, selymet hozott Európába – rengeteg aranyat és ezüstöt igényelt. Ráadásul 15. század végére kimerültek Európa aranybányái is. Az 1450-es évekre Európának mind inkább szüksége lett az aranyra, így a hajósok keresni kezdték az Európán kívüli aranylelőhelyeket.

2.) Új kereskedelmi utakra lett szükség. A 15. század során az egyre növekvő Oszmán Birodalom ellenőrzése alá vonta a Levantei útvonalat. Mivel a törökök csak magas vámokért engedték a kereskedelem folytatásáét, új útvonalakat kezdtek keresni, hogy folytatni lehessen a kereskedést Kínával és Indiával.

3.) Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye. A 15. század végére megjelentek az első tudományos térképek, pl. Toscanelli térképe (1474) mely már gömbölyűnek ábrázolt a Földet, és az új karavella hajókkal illetve iránytűkkel már a nyílt óceánok meghódítása is lehetővé vált. 

II. A felfedezők: [Spanyol Birodalom]

A nagy földrajzi felfedezések első résztvevői a spanyol és portugál királyságok támogatásával indultak útjaikra. Ennek három oka volt: egyrészt Spanyolország és Portugália jelentős tengeri hatalmak voltak, másrészt kiegyensúlyozott belső viszonyok jellemezték „őket” (nem úgy mint ekkoriban például Angliát és Franciaországot), illetve vezetőik (pl. Tengerész Henrik portugál herceg) támogatták a hajózás fejlesztését. Jelentős felfedezők:

• Bartolomeu Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
• Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
• Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján indult el nyugatra, mert azt gondolta, ha folyamatosan nyugatra hajózik, akkor megkerülve a Földet Kínába juthat. Nem számolt azonban Amerikával, amibe „beleütközött” 1492 október 12-én a Bahamáknál (később: Hispaniola szigetén kötött ki). Két hónap alatt kelt át az Atlanti óceánon. (Érdemi rész: Kanári szigetek - Bahamák, 6 ezer km, 36 nap alatt) 1504-ig még három utat tett Amerikába, mindvégig abban a tudatban, hogy Ázsiában (Indiában) jár. [Kolumbusz naplója]
  
• Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
• Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben. Portugál volt, de a spanyol flottával (5 hajóval indult) Magellán meghalt az út során (a Fülöp-szigeteknél), aki valójában visszatért 3 év alatt körbe-hajózva a Földet (1519 szeptember 20 - 1522 szeptember 6 között) az Juan Sebastian Elcano kapitány volt (egyetlen megmaradt hajóval).

A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén). A szerződéseket maga a pápa szentesítette. A tordesillasit VI. Sándor pápa (Rodrigo de Borja). A megegyezések alapján Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította (pl: Goa városát Indiában és Macaut Kínában). 

III. Gyarmatosítások jellemzői:

A hódítók győzelmeinek 3 fő oka: A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be (pl salmonella), harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. (Divide et impera - oszd meg és uralkodj elve.) Az aztékok ősi ellenségei, a toltékok például a spanyol hódítók mellé álltak.

A pozitív hatások: A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait, majd földjeiket a spanyol uralkodó nevében lefoglalták és kifosztották. Ugyanakkor a 300 éven át tartó spanyol uralom átvette a hódítóktól a spanyol-portugál nyelvet, a katolikus vallást és rengeteg előremutató változást is hozott. Városok, kő épületek, kő-utak jelentek meg és Amerika bekapcsolódott a világ-kereskedelembe, kilépve az elszigeteltségből. Megjelentek az európai vívmányok, modernebb eszközök a kontinensen.

IV. A leigázott kultúrák:

• Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
• Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (Ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocstitlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
• Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.

A gyarmatositások vezetői:

• Pedro de Alvarado: maják legyőzője 1524/25-ös hadjáratában elfoglalta a legnagyobb maja városokat (de a maják végső legyőzése egészen 1541-ig eltartott).
  
• Hernan Cortes: aztékok leigázója. Nagy hadjáratában 1521 augusztus 13-án foglalta el az azték fővárost Tenocstitlánt. (Seregének csak felét alkották spanyolok, másik fele indiánokból állt.)
  
• Francisco Pizarro: az inka birodalom meghódítója 1532 augusztus 15-én győzte le az utolsó inka uralkodót Atahualpát, majd 1533 november 15-én bevonult az inka fővárosba Cuzcóba.
  

A felsorolt spanyol hadvezérek úgynevezett konkvisztádorok voltak és seregeiket is konkvisztádorok alkották (conquistador = spanyolul hódító katona)

V. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

Sir Walter Raleigh (1585- Roanoke szigeti első brit telep-létesítés)

1. Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, dohány, paradicsom, paprika
2. Árforradalom: A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett. Mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
3. A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre. Amerika cukrot szállított Európának, ahol ebből alkoholt készítettek és Afrikában értékesítettek. Afrikában az alkoholokért rabszolgát lehetett venni és Amerikában eladni. Körforgalom alakult ki.
4. Új országok is elindítják felfedezőiket. Sir Walter Raleigh (1585- Roanoke szigeti első brit telep-létesítés)

Amerika felfedezésével véget ért a középkor és kezdetét vette az újkor.

Redmenta teszt (szükséges hozzá regisztráció)

D O L G O Z A T

---------------------------------

Mátyás király []

Családja: Édesapja Hunyadi János törökverő, nándorfehérvári hős, az ország kormányzója 1446 és 1453 között. Meghalt Nándorfehérvár ostroma után pestisben.

Trónra kerülése: Édesapja miatt kerül szóba neve a trónra várományosok közt, mert Hunyadi János törökverő volt és az országot fenyegeti ekkor a török veszély. A nemesség az ért akarja Mátyást a trónra, mert azt hitték irányíthatják majd.  

Királlyá koronázása: Először 1458 január 24-én, majd 1464 március 29-én a Szent Koronával is.

Mátyás uralkodási módja: Központosított hatalom, vagyis mellőzte a nemességet és központi hivatalokat működtetett, mint a legfelsőbb bíróság kancellária és a polgári származású hivatalnokok sora. Pl. Ernuszt János budai polgár.

Egyeduralom: Mátyás megszabadult mindazoktól, akik korlátozni akarták hatalmát? pl Szilágyi Mihálytól (aki nagybátyja volt) és Garai László nádor.

Mátyás megítélése: A magas adók miatt a nép, a nemesség mellőzése miatt pedig a bárók gyűlölték. Kevés háborút indított a törökök ellen. 

Adózás: Hadiadót szedett be évente kétszer, új adókat vezetett be (pl koronavám) és magas terheket írt elő. Lázadások voltak ellene: Garai és később Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) vezetésével.

Fekete sereg: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.

Mátyás és a kultúra: Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

Mátyás külpolitikája

Vezérelve: Német-Római császári cím megszerzése, melyhez be kellett kerülnie a hét német választófejedelem közé. Ehhez a legkönnyebb út a cseh trón megszerzése volt. Ennek a célnak rendelt alá mindet: adóztatott, sereget szervezett és a törökökkek csak ímmel-ámmal hadakozott.

Török-politika: A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt. Ilyen volt AZ

• 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben (Kinizsi Pál diadala Erdélyben)
  
• a Jajcai vár visszavétele Boszniában
• Szabács visszafoglalása a Duna partján

Ám ezen győzelmek után 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Cseh-osztrák politika: Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

Utódlás: Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin meghalt 1464 (gyermektelenül), a második, Aragóniai Beatrix túlélte őt, de szintén nem szült utódot. Első felesége után, de még a második előtt volt egy élettársa: Edelpeck Borbála (közrendű), aki szült neki egy fiút, 1473-ban. Mátyás nem vehette nevére (nem lehetett Hunyadi) nem nem házasságból született, de a Hunyadiak címernevét megkaphatta, így lett Corvin János. Mátyás halála után azonban a magyar nemesek nem őt, hanem a Cseh királyt, II. Ulászlót hívták meg a trónra.

D O L G O Z A T (Mátyásból)

Antonio Bonfini így írta le Mátyás külsejét Rerum Hungaricarum decades című művében:

"Hatalmas hajkorona veszi körül arcát, s ez az arc messziről csodálatos értelmi fénnyel szinte világít, csak ha közelebb mégy, akkor látszik feszült ereje […] Termete középmagas volt, felsőteste viszonylag erőteljes, lába kissé hajlott: mind a kettő a magyar lovas emberre jellemző. Pirospozsgás, élénk arcán erős áll, s a híres, szellemes Mátyás-orr uralkodott. Fején elomlott dús, gesztenyerőt haja. Mindehhez öntudatos járás, éles tekintet, élénk mozdulatok, szenvedélyes arcjáték járult. Mozdulatokban és gondolatokban villámsebes, sziporkázó kedvű, szenvedélyes; beszéde és írása erőteljes, magvas, világos, képekben nem szegény." /Antonio Bonfini 1497/

Ki volt Bonfíni?

Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró, aki 1427 és 1502 között élt. Járt Mátyás udvarában, találkozott a magyar uralkodóval. Feldolgozta a magyarság történetét.

*** 

Óravázlat (12A)

[A II. világháború bővebb], [A háború rövidebb]

I. Adolf Hitler terjeszkedő politikája (1933-1939):

• Saar-vidék (1935), Rajna-vidék (1936), Csehszlovákia (1938), Ausztria (1938) megszerzése Hitler által még a háború kirobbanása előtt.
  
• Molotov-Ribbentrop paktum (1939 augusztus 23.) [Térkép1] Megnemtámadási szerződés Hitler és Sztálin között (nyilvános és titkos rész).
  

II. A sikeres német hadjáratok (1939-1940): [Link]

• Lengyelország német lerohanása: 1939 szeptember 1. (A háború kitörésének napja) [térkép2]
  
• A "Furcsa háború" => hadüzenet van, ám harc nincs Franciaországgal és Angliával (1940)
  
• Skandinávia német lerohanása (Dánia, Norvégia megszállása) - 1940
  
• Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940-ben. Villámháború, a Maginot-vonal megkerülésével [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.]
  
• Angliai csata (1940 nyara és ősze), Az angol Spitfire gépek legyőzik a német Messerschmitt gépeket. Hitler elhalasztja Anglia végső legyőzésének tervét.
  
• A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.

III. Más fasiszta hatalmak és a Szu terjeszkedése:

• Japán terjeszkedése Ázsiában [Térkép7] [poszt]
  
• A szovjetunió támadása Finnország ellen [Link]

IV. A Szovjetunió megtámadása: 1941 június 22:

• A Barbarossa-terv útvonalai [Link]: északon a cél Leningrád, középen Moszkva, délen Kijev. Dátuma: 1941 június 22 - 1941 december 5. Kudarca: Moszkvát megközelítik, de a szovjet Vörös Hadsereg visszaveri őket.
  
• Kölcsönbérleti szállítmányok az USA-tól a Szovjetuniónak (félmillió teherautó és egyéb felszerelés)
  
• Összefogás Hitler ellen: Atlanti Charta (1941 aug 14), ehhez a Szovjetunió is csatlakozik
• Konferenciák: Casablanca (1943 január), Teherán (1943 október), Jalta (1945 február), Potsdam (45 július). A szövetségesek vezetőinek találkozói (Churchill, Roosevelt, Sztálin). Döntések: új frontok nyitása Afrikában, Normandiában illetve az összehangolt harc és az európai érdekszférák.
  

V. Fordulatok a háborúban: 3 csata: Midway (1942 június), a Csendes-óceánon, El-Alamein (1942 október) Afrikában (Montgomery legyőzi Rommelt) Sztálingrád (1943 feb.2.) Innentől verik vissza a németeket a Szovjetunióban.

VI. Németország veresége: [poszt]

• Afrikai és olasz összeomlás [Térkép8] A német Afrika Hadtest feladja Afrikát, Dél-Olaszországba tevődik át a harc: 1943 május 13. Olaszország viszont kiugrást kísérel meg, Mussolini elűzésével (1943 július 25.). Ezt ugyan a németek meggátolják, de folyamatosan vonulnak vissza (észak felé).
  
• Összeomlás Kelet-Európában (Sztálingrádtól Berlinig) [Térkép9] Sztálingrád után csak néhány német ellentámadás (pl kurszki tankcsata - 1943 nyara), de mind kudarccal zárulnak. 1944 nyarától 145 márciusáig lengyel földön folytak a harcok. Áprilisban már Németországban.
  
• Összeomlás Nyugat-Európában (Normandiától Berlinig) Normandia-kép, Az amerikaiak - angolok partraszállása Franciaországban. 1944 végére felszabadul Franciaország, 1945 márciusában már német földön folyik itt is a harc.
  
• Térképek a frontok változásiról: 1943 // 1944 szept // 1944 dec // 1945 ápr //
  
• Merénylet-kísérlet Hitler ellen. A Führer túléli a táskabombát (1944 július 20.) iszonyú megtorlást rendel el.
  
• Holokauszt vége [Link] Az európai zsidók kiirtására tett törekvés (Auschwitz-Birkenau) a 11 millióból 6 millió zsidót elpusztít.
  
• Hitler öngyilkossága: 1945 április 30., miután már Berlinben folynak a harcok.

VII. Japán veresége:

• Midway után: Leyte-öböli csata (1944 október), Ivo Dzsima (1945 feb-márc), Okinava (1945 ápr-jún), mind amerikai győzelmek Ázsiában. Békaugrás hadművelet, Nimitz tengernagy, MacArthur tábornok
  
• Atombombák ledobása: Hirosima, Nagaszaki (1945 augusztus 6 és 9.) Manhattan terv hozza létre az atombombát. (Oppenheimer)
  

VIII. Fegyverszünetek:

• Nyugaton: Reimsi fegyverszünet (1945 május 7.)
• Keleten: Berlin (1945 május 8.)
• Ázsiában: Tokio (1945 szeptember 2.)

Magyarország a háborúban [Link]

I. Teleki és Bárdossy László:

• Örök-barátsági szerződés a Jugoszlávokkal (1940 dec.12) majd Hitler felkérése és Teleki öngyilkossága (1941 április 3) Jön Bárdossy.
• Magyar hadba-lépés. Valódi ok (revízió, Románia), ürügy: 1941 június 26, Kassa bombázása. hadbalépés: 1941 június 27. Bácska-Bánát háromszögbe bevonulunk
• REVIZIO = A Horthy-korszakra jellemző törekvés a régi Nagy-Magyarország helyreállítására (Trianon eltörlése). Gömbös Gyula 1932-es Hitlerhez tett látogatásától kezdve kormányzati szintre emelkedik.

II. A magyar hadsereg bevetései a Szu ellen:

• Kárpát-csoport bevonulása a Szovjetunióba
  
• A 2. magyar hadsereg a Donnál [Térkép-Don] 1943 januárjában lerohanja a szovjet túlerő. Megsemmisül a 200 ezer fős második magyar hadsereg

III. Kállay-hintapolitikája:

IV. Német megszállás: 1944 március 19.

V. Horthy kiugrási kísérlete:

VI. Nyilas uralom:

VII. Szovjet megszállás:

***

Órai vázlat (11A)

 [1848/49-szabadságharc]

A forradalom: 1848 március 15-én Pesten a márciusi ifjak, Petőfi Sándor és Vasvári Pál vezetésével a Pilvax kávéházból kiindulva forradalmat robbantanak a 12 pont törekvéseiért. Közben Bécsben is forradalom tör ki.

A forradalom győzelme: A császár, V. Ferdinánd meghátrál és a hozzá érkező, Kossuth vezette küldöttséget fogadja, majd jóváhagyja követeléseiket. Ezek alapján megszületnek az úgynevezett április törvények, melyek a feudalizmus helyett végre polgárosult, modern magyar államot hoznak és hazánknak a Habsburg Birodalmon belül jelentős önállóságot biztosítanak. Megalakul a Batthyány-kormány (Kossuthtal és Széchenyivel)

A szabadságharc kirobbanása: 1848 nyarán a Habsburgok úrrá lesznek az itáliai és bécsi forradalmakon és visszavonják korábbi ígéreteiket. Ellenünk fordítják a nemzetiségeket (szerbeket, horvátokat, románokat) és szeptember 25-én helytartót küldenek Pest-Budára!

A szabadságharc menete:

I. A horvát és osztrák támadás:

• Horvát támadás: A magyar-ellenes Josip Jellasics horvát bán, osztrák ösztönzésre 1848 szeptember 11-én átlépi seregével a határt. Pákozdi csata (1848 szeptember 29.) magyar győzelem. Móga János- Görgey Artúr vezetik seregeinket Ám utána osztrák győzelem Scwechat mellett. Győz Alfred Windischgraetz.
• Osztrák intervenció: Ferenc József trónra lép (1848 dec.2), megindítja a támadást, elesik Pest, de Görgey Artúr északra indulva, maga után vonja az osztrák fősereget.
  
• Felvidéki hadjárat és a kápolnai vereség: Görgey a Felvidéken át jut el a Felső-Tisza vidékére, de a hadjárat végén leváltja Kossuth, utódja pedig, Dembinszky veszít a Kápolnai csatában (1849 február 27.)
  

II. Tavaszi hadjárat:

• 1849 április 2 és május 21 között a magyar sereg Görgey vezetésével kiűzi Magyarországról az osztrákokat. Győztes csaták: hatvani, tápióbicskei, isaszegi
• A tavaszi hadjárat alatt 1849 április 19-én kerül sor a debreceni nagytemplomban a Habsburgok trónfosztására és a magyar függetlenség kimondására. Új kormány alakul: ez Szemere-kormány, Kossuthból kormányzó lesz.
• Erdélyben Bem József (Petőfi verseiben: Bem apó) győz szintén és szintén kiűzi az osztrákokat.
• Május 21-én magyar kézre kerül a budai vár is.
  

III. A szabadságharc leverése:

•  Ferenc József katonai segítséget kér I. Miklós orosz cártól. Hivatkozás: Szent Szövetség 1815.
• 1849 június 15-én 200 ezer orosz és 66 ezer osztrák katona indul a magyar szabadságharc leverésére. A támadás vezetői: Julius Jacob von Haynau táborszernagy és Ivan Paszkevics. A fölény háromszoros
• Görgey és Dembinszky más-más haditervet javasolnak. Végül Kossuth rosszabbik tervet fogadja el.
• Kossuth utolsó reménye: abban bízott, ha elég sokáig kitartanak, akkor a nyugati hatalmak (Anglia, Franciaország) beavatkoznak majd és nem tűrik az orosz előretörést!
• Utolsó csaták helyszíne a Délvidék: szőregi csata, nagycsűri csata, legutolsó: temesvári csata (1849 augusztus 9.)
• Kossuth elmenekül török területre, Görgey leteszi a fegyvert Arad mellett, Világosnál (1849 aug 13), a tábornokaink egy részét azonnal kivégzik.

IV. Aradi vértanúk

Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lázár Vilmos, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly és Leiningen-Westerburg Károly.

***

A Föld első fejlett területei a ma Közel-Kelet néven emlegetett térségben alakultak ki: Egyiptom, Mezopotámia, Fönícia, Trója, Kréta. Ezek mellett Ázsiában az Indus-völgy kultúra illetve a kínai civilizáció volt jelentős. Térkép (gimitori blog)

Közel-keleti terület és a Nílus vidéke az emberi civilizáció egyik bölcsőjeként fokható felé, mert az első városállamoknak és az első birodalmaknak adott helyet. [LINK] Ezek a következők voltak:

• sumér városállamok
• Akkád-Birodalom
• Egyiptom,
• Asszír Birodalom,
• Óbabiloni Birodalom (Hammurapi)
  
• Újbabilóni Birodalom
• Perzsa Birodalom
• Föníciai városállamok. 

Az időszámítást a mára általánossá váló keresztény időszámítás szerint alkalmazzuk. Ennek legfőbb kiindulópontja Jézus születése. Ehhez igazítunk ma minden évszámot:

Mezopotámia

A Tigris és az Eufrátesz folyók közti terület (ma Irak, a Közel-Keleten). Nevének jelentése is "folyóköz". Ezen a területen az ókor kezdetén (Kr.e. IV. évezred) sumérok lakta városállamok alakultak. Pl: Ur, Uruk, Umma, Nippur, Larsa és Babilon. Öntözéses földművelés jellemezte, melyben sok ember munkáját kellett megszervezni és összehangolni.

Jellemzők:

• Papkirályok, szűk katonai és papi vezető réteg, közrendű szabadok, házi rabszolgaság
• Despotizmus -- az uralkodók hatalma korlátlan és isteninek tartott
  
• Templomgazdaságok, zikkuratok alkotják a városállamok központját. Innen irányítják a várost és vallási-gazdasági központ is egyben
  
• A sumér városállamok egymással is háborúztak
• Vallás: politeizmus ami többistenhit és volt még a monoteizmus, ami egyistenhit (mint a kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám). Az ókorra a politeizmus volt jellemzőbb (a suméroknál, görögöknél és még a rómaiaknál is politeizmus volt a jellemző)
• Kialakul a sumér ékírás agyagtáblákon

Mezopotámia korszakai, államai és birodalmai:

1. Egymástól független sumér városállamok kora (Kis, Ur, Uruk, Umma, Lagas, Larsa, Nippúr, Gudea, Eridu)
2. Uruk kora, Gilgames király alatt (Kr.e.2650 körül) -- Gilgames eposz írja le, az első írott forrás
3. Umma fénykora (Kr.e. 2350 körül) Lugalzaggiszi alatt
4. Akkád Birodalom kora [link] Sarrukin király idején, aki meghódítja északról, Agadei városából kiindulva Mezopotámiát. Az Akkád Birodalom volt az első birodalom a történelmben.
5. Úr városának fénykora, a III. Úri dinasztia idején (Kr.e. 2100 körül)
6. Óbabiloni Birodalom és Hammurapi uralkodása
7. Az egyiptomi Újbirodalom és a hettiták vetélkedése
8. Az Asszír Birodalom fénykora
9. Újbabiloni Birodalom fénykora
10. Óperzsa Birodalom fénykora

Óbabiloni Birodalom és Hammurapi:

Babilon városában kerül hatalomra Kr.e. 1800 körül és ő hozza létre az Óbabiloni Birodalmat. Híres volt törvénykönyve, melyet egy 2,25 m magas diorit kőoszlopra vésetett fel. (Mai helye: Párizs, Louvre). A törvények elve a szemet-szemért, fogat-fogért elv és a társadalmi rétegek szerint eltérő szigor.

Egyéb ókori keleti birodalmak [LINK]

1. Hettita Birodalom: a mai Törökország területén alakult ki. Kr.e. 1595-ben leigázta az Óbabiloni Birodalmat
2. Föníciai városállamok: Türosz, Szidón, Büblosz. A Földközi tenger keleti partján. Fejlett kereskedő városállamok, a mai betűírás első létrehozói. Türosz hajósai alapítják Karthagót a későbbi Róma legfőbb riválisát.
3. Izrael: az Egyiptomból Kánaánba vándorló zsidó törzsek hozzák létre Izrael Királyságát Kr.e. 1030-ban (Saul). Főváros Jeruzsálem. Nagy királyaik: Dávid és Salamon.
4. Asszír Birodalom: Assur városában kialakuló, majd hódító katonaállam. A meghódított területek lakosságát saját területeire deportálta és munkára kényszerítette. Fénykora: Kr.e. 8-7. század (Assur-ban-apli). Az asszírok egy időre az egész Közel Keletet meghódítják, még Egyiptomot is (Kr.e. 664) Új fővárost építenek: Ninive. A médek győzik le Kre. 612-ben.
   
5. Újbabiloni Birodalom: Csak alig 70 évig állt fenn (Kr.e. 610-540). Létrehozója: Nabu-kudurri-uszur, vagy Nabukodonozor). Függőkertek, zsidók elhurcolása.
6. Óperzsa Birodalom: A perzsák legyőzik az Újbabiloni és Méd Birodalmat is. Jellemzők: szatrapiák, posta szolgálat, kőutak, egységes súly-mérték rendszer, aranypénz
7. Indus-völgyi civilizáció: A Kr.e. 3-2. évezred fordulóján az Indus folyó völgyében jött létre. Öntözéses földművelés, bronz eszközök, kővárosok (Mohendzsodaro), derékszögben épült utcákkal. Kaszt-rendszer: brahmanák (papok), ksatriják (katonai előkelők), vaisják (közrendűek), súdrák (szolgálók). Maurja Birodalom (Kr.e. III. század), Asóka király. Brahmanizmus és buddhizmus (lélekvándorlás)
   
8. Kínai Császárság:Az első kínai császár: Csin Si Huang-ti (Kr.e. 221-210), Han dinasztia. Kínai nagyfal építésének megkezdése. Porcelán, selyem, kínai képírás, papír, puskapor. Vallások: Kung-fu-ce, Lao-ce (taoizmus)

​

Az ókori Egyiptom

Egyiptom a Nílus folyó mentén helyezkedik el, Afrika északkeleti részén, az ókori kelet nagy birodalmaitól messzebb, tőlük nyugatra. Az egyik első, fontos civilizációs központ volt, mely már a Krisztus előtti 4. évezredben fejlett kultúrával rendelkezett.

Egyiptomban is öntözésre, öntözőcsatornákra volt szükség a földműveléshez, tehát meg kellett szervezni a közös munkát. Ez a közösen végzett munka kényszerítette arra az ókori egyiptomiakat, hogy fejlettebb társadalmat hozzanak létre: földművesekkel, munkásokkal, munkavezetőkkel, írnokokkal, katonákkal, papi réteggel (termésért imádkozókkal), legfelsőbb vezetővel.

Társadalmi rétegek:

Rabszolgák, földműves szabadok, írnokok, fegyveresek, papok. A fáraók hatalma kezdetben korlátlan és despotikus, később már a papok és a főpapok korlátozták őket.

Az archaikus korban (Kr.e.3000 - 2700) két állam létezett: Alsó-, és Felső Egyiptom. Az első fáraó Ménész volt, 2900 körül egyesítette a két államot. A fáraók despotikus hatalmúak voltak Despotikus hatalom: amikor az uralkodó teljhatalommal vezeti országát és istenségként tisztelik. Rétegek: papság, hivatalnok-írnokok, közrendű szabadok.

Az óbirodalom korában (Kr.e.2700-2200) épültek az első piramisok Gízában. Legnagyobb a Kheopsz piramis, 135 méter magas, 230 méteres egy-egy oldala a földnél és átlag 12 tonnás kövekből áll. Örzője az oroszlán testű, ember fejű Szfinx. LINK A piramisokat a fáraók számára emelték és nyughelyük is lett.

A középbirodalom korában (Kr.e. 2060-1780) a papság és a kormányzók (nomoszok) nagy befolyást szereztek, a birtokok már nem szolgálati földek, hanem saját tulajdonú birtokok.

Az újbirodalom korában (Kr.e.1550-1000): hükszoszok támadtak Egyiptomra, a központ Théba lett. Hódításokat kezdett az ország, elterjedt a rabszolgaság. II. Ramszesz uralkodása volt ​Egyiptom fénykora. Harcokat folytatott riválisukkal a Hettita Birodalommal. Az Amon-papság megerősödik

 A tengeri népek támadása söpörte el Kr.e.1200 körül meggyengíti a térség nagyhatalmait, elsöpri a Hettita Birodalmat. Később Asszíria majd a Perzsa Birodalom utána Nagy Sándor végül a rómaiak hódítják meg Egyiptomot.

Vallás, kultúra

Vallás: a napistent imádták, a neve Ré volt és ember testű, sólyom fejű alakban ábrázolták.Későbbi neve: Oziris, felesége: Ízisz. Egyéb istenek: Hórusz, Széth. LINK (vallás). 

A fáraókat és főpapokat elhalálozásuk után mumifikálták (tartósították) mert hittek abban, hogy még életre kelhet. LINK (blog)

Hieroglif írás megfejtője 1824-ben Jean Francois Champollion.

Városok: Théba, Memphis, később Alexandria

Linkek:

• Történelemtanulás blog

Az emberi történelem az írás kezdetével indul, majd korszakokra tagolódik:

Az őskor 3 szakasza (paleolitikum, mezolitikum, neolitikum) egy másik korszakolás szerint: a fémek használata alapján: rézkor, bronzkor, vaskor

Az emberré válás állomásai: Australopithecusok, Homo habilis (ügyes ember), Homo erectus (felegyenesedett ember), Homo Sapiens (értelmes ember). A Homo Sapiens 200-300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában LINK

Fontos fordulópontok voltak a következők:

• kétlábon járás (4,5 millió éve)
• húsevés megjelenése (2,5 millió éve)
• eszközkészítés (2 millió éve)
• csoportos vadászat (1,5 millió éve)
• tűz használat (1,4 millió éve)
• tagolt beszéd (40 ezer éve)
• letelepedett életmód (12 ezer éve)
• háziasítás (14 ezer éve)
• az első fémeszközök használata (6500 éve - rézkor)
• írás megjelenése (5200 éve) 
• az első írott történelmi mű – Gilgames eposz (4200 éve)

Őskori életmód: A neolit forradalomig: gyűjtögetés, vadászat-halászat, zsákmányoló életmód, majd letelepedett életmód.

A letelepedett életmód fő jellemzője: háziasítás + élelemtermelő gazdálkodás. Vagyis az ember már nem vadássza az élelmet jelentő állatokat és gyűjtögeti a vadon élő növényeket, hanem maga tenyészti az állatokat (és szaporítja azokat), illetve termeszti háza mellet a számára lényeges növényeket.

Háziasítás: Kr.e. 14 ezer évvel megindult folyamat, amikor az ember a vadon élő állatokat megszelíditi és a lakhelye mellett tartva szaporítja, tenyészti, új fajtákat teremtve.

A letelepedett életmód Kr.e. 10 ezer évvel kezdődött a mai Közel-Kelet területén. Következményei: megjelennek az állandó települések-városok, kialakul a kézműipar, fejlődni kezd a kereskedelem, megjelenik az árutermelés.

Az őskor vallása Természetimádat (földanya), bálványimádat, sámánok.