A kommunista hatalomátvétel az 1950-es években [LINK]

Magyarország a háború végén:

• Óriási pusztítást hozott a háború: 1 millió halott, városaink romokban, Budapesten a hidak lebombázva. 
• Legfőbb problémák: éhinség, szegénység, munkanélküliség, hatalmas infláció
• Az országvezetés hármas megosztásban működött: 1.) SZEB (Vorosilov) a szovjet hadseregre támaszkodva, 2.) Első vezető testületek (Magyar Nemzeti Függetlenségi Front - 1944 december 3.) Hazatérő kommunisták (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály = trojka) LINK 
• Horthysták, volt nácik üldözése, népbíróságok működése.

A szovjet megszállás:

1. Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
2. Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében (1947 február 10.) 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
3. Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt. (Dálnoki kormány: 1944 okt.16 - 1945 nov. 15, Tildy Zoltán kormánya: 1945 nov. 15 - 1946 feb. 4., Nagy Ferenc kormány: 1946 feb 4 - 1947 május 31.)
4. Az új vezetés első teendői (1945): 1.) Népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) Földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat. Felszámolták a nagy és közép birtokokat, de földhöz jutottak a zsellérek is. A terv kidolgozója Nagy Imre volt. 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57% -kal), és Tildy Zoltán alakított kormányt.

A kommunisták hatalomátvétele (1945-1949)

A hatalomátvétel lépései (receptje) nagyjából megegyezett a vasfüggönytől keletre, minden országban, ahol szovjet megszállás történt. Nálunk 7 lépésben zajlott 1945 vége és 1949 nyara között.

1.) Kulcs-minisztériumok megszerzése: A választásokon, 1945 november 4-én a kommunisták alig 17% -ot kaptak mindössze. Mégis megkapták a legfontosabb minisztériumokat, szovjet nyomásra. Az övék lett a hadügyminisztérium, a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács). Fő kihívás: infláció leküzdése, forint bevezetése, az ország talpra állítása, utak-hidak helyreállítása.

Magyarország új államformája: 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság: 1946-1949 közt.

2.) Államosítások kezdődtek: Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőszövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig. LINK - Mindennapok video (26:48 - 29:44) m2 

3.) Szalámitaktika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákosi Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I. törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.) LINK - video (1:08 - 4:00) m2 2016 július 17. (A miért? című történelmi ismEretterjesztő műsor adása.)

4.) Választási csalás:  (kékcédulás választás): 1947 augusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett ilyen módon a Kommunista Párt.

5.) Beolvasztás: A szociáldemokrata pártot (MSZDP) beolvasztották a Kommunista Pártba (1948 június 12.). Szakasits Árpád az MSZDP vezetője, a létrejövő új párt, Magyar Dolgozók Pártja élére került. A valódi hatalmat Rákosi gyakorolta. (Szakasits 1948 augusztus 5-től Tildy Zoltántól a köztársasági elnöki címet vette át.) A miniszterelnök helyettesek: Gerő Ernő és Marosán György.

6.) Pártok felszámolása: Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba, melynek elnöke a kommunisták vezére, Rákos Mátyás volt. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.

7.) Új alkotmány: Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án. Deklarálta az egypárti diktatúrát. Alkotmány (1949/XX.tc.) Az 50-es évek meghatározó magyar politikusai: Rákosi Mátyás [LINK], Trojka tagok: Gerő Ernő és Farkas Mihály [LINK], Tildy Zoltán, Rajk László

Rákosi Mátyás (1892-1971)

Rákosi Mátyás életének 7 legfőbb állomása:

1. Rosenfeld Mátyás (1892), kereskedelmi iskolát végzett, az I világháborúban katona, orosz hadifogsága után kommunista.
2. Tanácsköztársaság: kereskedelmi, szociális népbiztos, majd Bécsen át a Szovjetunióba menekül. Sztálin barátja lesz.
3. Hazatér a Horthy-kori Magyarországra, 15 évre börtönbe kerül (1925-1940 között). Sztálin eléri kiengedését, Moszkvában él 1940 és 1945 között.
   
4. A németek kiűzése után jön Magyarországra (1945 januárjában). A kommunista párt vezetője, irányítja a hatalomátvételt 1945-1949 közti években.
   
5. 1949-1956: hazánk teljhatalmú diktátora, személyi kultusszal, a szovjet hadseregre és az ÁVH -ra támaszkodva
6. Néphangulat Rákosi ellen fordul (1955), Sztálin halálával Moszkvában is bukott lesz, 1956 július: Hruscsov leváltja.
7. Élete utolsó 15 évét (1956-1971) a Szovjetunióban tölti: Moszkva, Krasznodar, Tokmak, Gorkij. Meghal: 1971-ben.

Tildy és Rajk: 

• Tildy Zoltán: eredetileg lelkész, majd 1929-től kisgazda politikus. Miklós Béla után miniszterelnök 2,5 hónapig, majd 2,5 évig köztársasági elnök (1946 február 1 - 1948 augusztus 3-ig), közben Nagy Ferenc a miniszterelnök majd elmenekül a kommunisták elől. Tildyt 1948 juliusában lemondatják és 8 évig háziőrizetben marad. Az 1956-os forradalmi kormányban miniszterelnök helyette. A bukás után 1 évig van börtönben, majd szabadul és 1961-ben hal meg.
• Rajk László: Erdélyi polgárcsalád sarja, 22 éves korától kommunista, a spanyol polgárháborúban is harcolt. A II. vh aladt tér haza, ellenálló lesz. A háború után belügyminiszter (1946 március 20 - 1948 augusztus 5), majd 9 hónapig külügyminiszter. Később 1949 májusában Rákosi koncepciós perben vádolja kémkedéssel, majd kivégezteti 1949 október 15-én.

​„ … büntetendő az, aki az 1946 évi I. törvénycikkben megalkotott demokratikus államrend vagy demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti. … Büntetendő, aki az államrend vagy köztársaság megváltoztatására lázít, … annak alapintézményei ellen gyűlöletre izgat. … Vétséget követ el, aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy az államrend vagy köztársaság iránt megvetést keltsen vagy nemzetközi megbecsülését csorbítsa. Az államrend megdöntésére irányuló cselekmények büntetése halál vagy életfogytig tartó kényszermunka.”