A munka világa

Munka világának nevezzük azt a közeget, ahol a munkavállalók és munkáltatók jogi kapcsolatban állnak egymással. Jellemzők:

• Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.
• Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállalkozás, ezek halmaza a verseny-szféra. Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.

Munkavállalói jogok és kötelességek

A munkavállalók jogai: 

1. Munkaviszonyt rögzítő törvényes munkaszerződés. Ennek tartalmaznia kell a munkaidőt, bért, munkavégzés helyét, munkakört és hogy a szerződés határozatlan idejű vagy meddig terjed.
2. Bérezés az elvégzett munkáért és túlóra pótlék, ha plusz munka-időt rendel el a munkáltató
3. Munkaközi szünetek
4. Munkavédelmi eszközök 

Szabadság:

Az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.

A munkavállalók kötelességei

A munkavállalókat nem csak jogok illetik meg, de kötelességei is vannak:

1. A munkavállaló köteles a munkahelyén munkára képes állapotban megjelenni, alkoholtól illetve kábítószer-hatástól mentesen, egészségesen.
2. A munkavállaló köteles betartani a munkakezdés és munka-befejezés időpontjait a szünetekkel együtt. Ugyanakkor a munkaszerződésben előírt munkaidő utáni munkavégzésért túlóra pótlék illeti meg.
3. A munkavállaló köteles végrehajtani a szakmai utasításokat és elvégezni az előírt feladatokat a munkaidő alatt.
4. A munkavállaló nem köteles végrehajtani olyan vezetői utasítást, mely saját vagy munkatársai testi épségét veszélyezteti.

Szemléltető videók:

• VIDEO (jogok - 5 perc)
• VIDEO (munkaerőpiac - 28 perc)
• VIDEO (jogok2 - 14 perc

-------------------------------------------------------------------------

A munkakeresés:

Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:

• profession.hu
• workania.hu
• Jobline.hu

• Menete: életrajz készítés, elküldés, állásinterjún való megjelenés

Átmeneti enyhülés a hidegháborúban [link]

A nagyhatalmak közti enyhülés jelei:

Korábbi enyhülés, megegyezés:

• Ausztria ügyében a megállapodás => 1955-ben külön megállapodás született arról, hogy orosz-amerikai vegyes megszállás alá tartozó Ausztriából kivonulnak a szovjetek, de Ausztria nem csatlakozhat a NATO hoz.
• Jugoszlávia ügye => 1948-ban a Tito vezette Jugoszlávia a sztálini modelltől eltérő útra lépett. Egy ideig, 1949-ben ellenséges viszony alakult ki Sztálin és Tito közt. Ebben az időben próbált Sztálin kedvében járni idehaza Rákosi azzal, hogy Tito-hű kémkedéssel vádolta meg és végeztette ki Rajk Lászlót.) Végül a Szovjetunió elfogadta hogy Ju. egy másik kommunista úton halad.

Későbbi enyhülés és megegyezések:

• SALT-1 és SALT-2 => 1972/1979 Strategic Arms Limitation Talks Fegyverkorlátozási szerződések voltak az USA és a Szovjetunió közt.
• Helsinki Értekezlet => 1975-ben 33 európai ország közt  a szocilaista országok is aláírták az emberi jogok és határok tiszteletben tartásáról, az erőszakos megoldások elutasításáról szóló záróokmányt.
• A két német állam szerződése 1972-ben => Willy Brandt (NSZK) vezető kezdeményezésére a két német állam közeledett egymáshoz

Bandungi Konferencia (1955) => Az egyik nagyhatalmi tömbhöz sem tartozó országok egy része India vezetésével közösen ítélték el a hidegháborút és a modern gyarmatosítást. Ők voltak az el nem kötelezett országok. Nehru, Tito

Újabb elhidegülés: A kis hidegháború (1979-1985)

Az az 1979-ben elkezdődő korszakot, mely az 1985-ös csúcstalálkozók korszakáig, 6 éven keresztül tartott és a nagyhatalmak közti újbóli viszonyromlást jelentette, "kis hidegháborúnak" nevezzük.

1.) Rakéta telepítések: Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Nyugat Európába.

2.) A Szovjetunió afganisztáni háborúja (1979-1989) LINK => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.

3.) Olimpiák ügye: Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.

4.) Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.

5.) Utolsó atomháborús válság: 1983 november 9-11 közt történt. Ekkor kevésen múlt az atomháború. Reagan és Andropov közt viták zajlottak 1983 őszén, majd 1983 november 3-án egy nagy amerikai hadgyakorlat kezdődött (neve: Able Archer 83), amit a szovjetek valódi támadásnak hittek. Az oroszok Szu-24 es vadászbombázóikat taktikai atomfegyverekkel szerelték fel és indításra készítettek elő, plusz 300 interkontinentális rakétát helyeztek készenlétbe. Mindezen túl a Szovjetunió mozgósította az Északi és Balti Flottát, miután több atomtengeralattjárót indítottak el az USA partjai felé. Végül egy kettősügynök (Oleg Gorgyijevszkij) révén értesült Reagan arról, hogy a Szovjetunió félreértette hadgyakorlatukat és ellencsapásra készül. Willam Casey CIA igazgató és Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó veszélyesnek minősítették a helyzetet. Brent Scowcroft elnöki tanácsadót küldték az amerikaiak Moszkvába, aki végül tisztázta a helyzetet. (LINK)

A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982), Jurij Andropov (1982-1984), Konsztantyin Csernyenko (1984-1985), Mihail Gorbacsov (1985-1991)

Az USA belpolitikája a hidegháborúban

Az USA ban kommunista ellenes hisztéria alakult ki az 50-es években, McCarthy szenátor hatására, aki egy egész bizottságot alapított a "szovjetbarátsággal" gyanúsítottak számára. (Százakat tartóztattak le.)

A 60-as években polgárjogi mozgalmak jelentek meg Amerika szerte, melyek a nők egyenjogúságáért, a vietnámi háború befejezéséért és a feketék egyenjogúságáért tüntettek. Elterjedt a hippi mozgalom, a háború ellen tiltakozó, lázadó ifjúság mozgalma.

Martin Luther King baptista lelkész, sokat tette a feketék egyenjogúságáért. 1963 aug.28-i beszéde híres lett) Végül 60-as években törvények tiltották a faji megkülönböztetést.

Kennedy - Nixon korszak: John F. Kennedy Az 1960-as elnökválasztásn Nixont legyőzve lett elnök. Ő indította meg a vietnámi háborúban való amerikai részvételt, ám később a csapatok kivonásán fáradozott. Kennedy a maffiával is megpróbált leszámolni, ám ez a kísérlete sikertelenülül zárult. Az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást. A Kennedy-kabinet törvényeket kezdeményezett az iskolákban, munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére is. A kommunista Kuba elleni sikertelen Disznó-öbölbeli partraszállás után (1961 április 17.) hirdette meg a Békehadtest programot (későbbi nevén: Szövetség a haladásért). 1962-ben a szovjet űrfegyverkezési versenyre válaszul Kennedy a kongresszussal megszavaztatta az Apolló-űrprogramot, melynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra.

Botrányok: Kennedy merénylet (1963. november 22.) 10 érdekesség. Watergate botrány (Nixon bukása) FIM: JFK Watergate botrány: 1972 június 17-én a washingtoni Watergate épületében, a demokrata párt irodáiban lehallgató-készülékeket helyeztek el ismeretlenek. Kiderült: maga Nixon küldte oda embereit. Botrány tör ki, amibe Nixon belebukik és lemond!

Űrverseny: Az első ember a világűrben a szovjet Jurij Gagarin volt, aki 1961-ben 1 óra 48 percet töltött az űrben. Válaszul az USA elindította az Apollo programot (szintén 1961-ben), mely 8 évvel később, 1969 július 20-án az Apollo-11 keretében embert juttatott a Holdra. Ő volt Neil Armstrong.

A hidegháború meghatározó vezetői: DeGaulle, Peron (se tőkés, se kommunista), Mao Ce-tung, Willia Brandt, Margareth Teacher.

Elnökök: John F. Kennedy (1961-1963) elhárította a kubai rakétaválságot, majd merénylet áldozata lett és Richard Nixon (1969-1974), aki egy politikai botrányba keveredve lemondásra kényerült. Későbbi elnökök: Carter, Reagan, Bush, Clinton a hidegháború befejezését készítették elő.

A hidegháború lezárulása:

1.) Mihail Gorbacsov reformjai - kelet-európai rendszerváltások. Gorbacsov: 1985 március 11 - 1991 december 25. Hitt abban hogy átalakítható a Szovjetunió egy demokratokusabb rendszerré, miközben egyben tartható marad.

Programja: Peresztrojka (gazdasági reformcsomag), glasznoszty (politikai reformcsomag). Ezek révén csökkent a cenzúra és a párt teljhatalma, megkezdődött a demokratizálódás. A Szovjetunió közeledni kezdett az USA -hoz, 1985 és 1991 közt évről-évre javult a két ország kapcsolata. Ez volt a csúcstalálkozók kora. 

2.) Csúcstalálkozók:

• Genfi csúcstalálkozó: 1985 november 19-21. Reagan - Gorbacsov
• Reykjaviki csúcstalálkozó: 1986 október 11-12. Reagan - Gorbacsov
• Első washingtoni csúcstalálkozó: 1987 december 7-10. Reagan - Gorbacsov
• Moszkvai csúcstalálkozó: 1988 május 29-június 2. Reagan - Gorbacsov
• Máltai csúcstalálkozó: 1989 december 2-3. Bush - Gorbacsov
• Második washingtoni csúcstalálkozó: 1990 május 31-júni.3 Bush - Gorbacsov

3.) A berlini fal lebontása: [] Az NDK élén Walter Ulbricht után, 1971-től állt Erich Honecker egészen 1989 október 18-ig, amikor lemond. Megindul a rendszerváltás az NDK-ban. 1989 november 9-én az utazási törvény ügyében tartott sajtótájékoztatón bejelentik kelet és nyugat Berlin közt az azonnali határnyitást. Tömegek indulnak meg Nygat-Berlinbe, majd megkezdődik a fal lebontása spontán módon vésőkkel, kalapácsokkal, csákányokkal. 

4.) A Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlása: 1991 július 1 (Varsói Szerződés) és 1991 december 25.(Szovjetunió). Végetér a hidegháború.

A hidegháborús korszak fontos alakjai

• Mohatma Gandhi (India)
• Mao Ce-Tung (Kínai kommunista vezető)
• Nelson Mandela (Dél-Afrika)
• Charles de Gaulle (Franciaország)
• Martin Luther King (Amerikai polgárjogi aktivista, lelkész)
• Fidel Castro (Kuba)
• Amerikai elnökök: Eisenhower, Kennedy, Johnson, Nixon, Ford, Carter, Reagan, Bush
• A szovjet vezetők: Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev, Andropov, Csernyenko, Gorbacsov

***

Tőkés kibontakozás

Németalföld: A mai Hollandia, Belgium területe a XIV - XV. századra kerül a világkereskedelem fókuszába. Megjelenik a posztóipar, kialakulnak a manufaktúrák. Németalföld holland, flamand, vallon lakossága az 1500-as évek elején kerül a Habsburgok kezére. A Habsburgok V. Károly utáni család-szakadását követően (amikor V. Károly testvérének ága kapja a császári címet, fia ága pedig a spanyol trónt) Németalföld spanyol uralom alá kerül. [map]

Manufaktúrák: termelékeny kézműves üzem és vállalkozások. Németalföld: polgárosodott, iparból-kereskedelemből, hajózásból élő reformációt követő terület lesz, miközben a katolikus és feudális spanyol uralom alá kerül.

Németalföldi szabadságharc

Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.

A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött. A felkelők élére Orániai Vilmos állt.

Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát. Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Angliai átalakulás

A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. Ezek voltak a BEKERÍTÉSEK

Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

Rózsák háborúja

Az Anjou-Plantagenet uralkodó család két ága vív harcot egymással a trónért. Az egyik a Lancaster ág, mely a vörös rózsát használta szimbólumként, a másik pedig a York ág, mely fehér rózsát használt. A harc 1455 és 1485 között, 30 éven keresztül döntötte polgárháborúba Angliát. Döntő csata: Bosworth, 1485 augusztus 22. (A Tudor-házi VII. Henrik legyőzi a III. Richárd vezette Yorkokat.)

A Tudorok megjelenése

A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család (mely a Lancasterekhez kapcsolódik). Első tagja: VII. Henrik.Ő győz a Bosworthi csatában (1485). Megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.

VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

VIII. Henrik 1533-ban érvényteleníttetni akarta első feleségével, Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mert beleszeretett Boleyn Annába. Ám ezt a Szentszék (VII. Kelemen [Giulio de Medici]) nem engedélyezte. Ekkor Henrik önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát. (A pápa erre kiátkozta.)

VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát. (Boleyn Annát 3 évvel később kivégeztette. Még 4 további felesége volt a későbbiekben.)

Első Erzsébet uralkodása (1558-1603)

VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária és I. Erzsébet. Közülük Erzsébet lett a legjelentősebb angol uralkodó.

Erzsébet uralkodásának jellemzői:

• Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott, ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával - aki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt) - Erzsébet pártolta a protestantizmust!
• Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
• Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
• Virágzásnak indul a londoni színházi élet, a kultúra, ez Willam Shakespeare kora (élt: 1564-1616)

Az angol - spanyol háború (1588)

Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 

A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

***

Róma válsága, társadalmi változások a Kr.e. 3-2. században [link]

Válságtényezők Rómában:

1.) Gyakori volt a lesüllyedés: kisparaszti tömegeknél, kézműveseknél, akik elszegényedtek. Földjeiket többnyire gazdag birtokosok szerezték meg, akik így óriásbirtokok gazdái lettek. Óriásbirtok = latifundium. Ezeken rabszolgákkal dolgoztattak.

2.) Tömeges rabszolgaság megjelenése: Kialakult a klasszikus rabszolgaság (a patriarchális rabszolgaság helyett) A rabszolgák fajtái: házi rabszolga (cseléd), nagybirtokon dolgozó rabszolga, műhelyben dolgozó rabszolga (akiknek szaktudásuk is volt), gladiátorok (élet-halál harcot vívtak egymással a patríciusok szórakoztatására). Jelentős rabszolgafelkelések voltak: a Kr.e. 2 században Szicíliában, majd a legnagyobb felkelés: Spartacus vezetésével Kr.e. 74-71 közt zajlott.

Reformok Rómában Kr.e. 2. században

1.) Tiberius Gracchus (Kr.e. 133): Néptribunus volt, aki szerette volna ha a földtörvényt betartják (Licinus és Sextius törvénye Kr.e.367) és a gazdagoktól visszavett földterületekből a nincsteleneknek adnak. Ám a földosztást nem támogatta a szenátori rend, és meggyilkoltatták Gracchust.

2.) Caius Gracchus (Kr.e. 123): Szintén néptribunus volt, akit a néppárt egyik alapítójának is tekinthetünk. A néppárt földosztást, a szegényeknek olcsó gabona osztását és a romai polgárjog kiszélesítését akarta elérni. A szenátori rend ezúttal is ellenállt és fegyveres harcokat kezdett a néppártiakkal. Ez volt a polgárháború kezdete. Caius Gracchust is megölték.

3.) Pártok: Rómában 2 párt kezd kialakulni: a néppárt és velük szemben a szenátori rend, mely később az optimaták pártját alkotja.

4.) Marius reformjai (Kr.e. 100): A néppárt vezetője volt ő is (mint Caius Gracchus). Hétszer választották consullá. Jelentős hadseregreformot hajtott végre: a leszerelt katonáknak, akiket veteránoknak hívtak 16 évnyi szolgálat után birtokokat adományozott. Felfejlesztette a római haderőt.

5.) Itáliai szövetségesek háborúja (Kr.e. 90-88): A Róma körüli, Rómával szövetséges kisállamok lázadtak a város ellen, mert polgárjogot követeltek. Róma megosztotta őket, így tudott úrrá lenni a helyzeten. Végül minden szabad itáliai lakos római polgár lehetett.

Birodalommá válás: Miközben Róma polgárháborúkkal küzdött, birodalommá alakult. A hadsereg légiói sorra hódították meg Európa és Afrika vidékeit. A meghódított tartományokból provinciák lettek.

Polgárháborúk Rómában

Marius és Sulla polgárháborúja

1.) Polgárháború: Marius néppárti vezető volt, akit a népgyűlés támogatott Sulla pedig a szenátori rendet vezette és a szenátus támogatását élvezte. Kettejük közt véres polgárháború zajlott melynek során Róma is a harcok színtere lett. Végül Sulla győzött Kr.e. 82-ben.

2.) Sulla diktatúrája (Kr.e. 82-79): Sulla miután legyőzte Mariust, sorra leszámolt korábbi ellenfeleivel és mindazokkal, akik Máriust támogatták. Különböző ürügyekkel pereket kezdeményezett a Marius-hívek ellen. Az elítélteket száműzette. Ez volt a proscriptió. Kr.e. 82 -ben diktátorrá választották. Uralma alatt visszaszorította a népgyűlést és a néppártot, korlátozta a néptribunusok hatalmát. A szenátus befolyást viszont növelte.

Az első triumvirátus polgárháborúja (Kr.e.60)

A triumvirátus kifejezés jelentése: Három hatalomba felkapaszkodott személy szövetsége, a fontosabb tisztségek megszerzéséért és a birodalom felosztásáért.

Előzmények: A Spartacus vezette rabszolgafelkelést Kr.e.71-ben.

• A Spartacus felkelés egy capuai gladiátor-iskolában kezdődött egy Spartacus nevű trák gladiátor vezetésével.  Spartacus alig 78 társával a közeli Vezuvra menekült el, melyet körbevettek a rómaiak. Közben több száz fősre duzzadt a rabszolga-csapat. Kimenekülnek a csapdából éjszaka indákon leereszkedve meglepték a kiküldött római sereget. 
• Spartacus tervei: először észak felé menekülés. Ám az Alpokon nem tudnak átkelni. Ekkor délre indulnak, hogy a csizma orránál hajóra szálljanak. Közben 100 ezres létszámú lesz Spartacus serege
• Döntő csata: Silarus-folyó Kr.e. 71 (Brundisium közelében) Győz Crassus és Pompeiusz
• Keresztre feszítések a Via Appia mentén, 6 ezer rabszolga hal meg a kereszteken.

Crassus és Pompeius verte le, akik nagy vagyonuk miatt egyébként is Róma legnépszerűbb emberei közé tartoztak. Iulius Caesar szintén nagy vagyonra tett szert mint hispániai helytartó így összefogott velük. A három legnagyobb hatalmú római tehát létrehozta az első triumvirátust.

• Crassus
• Pompeius
• Caesar

Caesar: Arisztokrata származása ellenére kezdettől fogva néppárti volt, hármuk közül a legfiatalabb és legenergikusabb. Az első triumvirátus megalakulásakor volt épp 40, szemben a 46 éves Pompeiussal és az 54 éves Crassussal. Ekkor még pusztán a pontifex maximusi cím birtokosa volt, népszerűvé egyedül nagynénjének férje, Marius emlékének buzgó ápolása illetve Crassus által is támogatott, ám el nem fogadott Kr. e. 64-es földtörvényjavaslata tette. Kr. e. 63. – Kr. e. 60. között Hispania Ulterior helytartójaként nagy vagyonra tett szert, hazatérve pedig javaslatot tett Pompeius és Crassus kibékítésére.

Pompeius: Népszerűségét a kalózok elleni harccal és sikeres hadvezéri tetteivel alapozta meg (Pontosz, Arménia legyőzése, Szíria meghódítása) 

Crassus: vagyona, ételosztása tette ismertté és a tény, hogy fontos szerepe volt Spartacus legyőzésében

A triumvirátus célja:  A triumvirátust alkotó három vezető kezében legyen minden hatalom, mind legyenek consulok + a birodalmat felosszák egymás között. Casear kapta meg Gallia meghódításának jogát, Pompeiusé lett a birodalom nyugati fele, főként Hispánia Crassusé pedig a keleti rész lett (főleg Szíria).

A triumvirátus felbomlása: Caesar mivel meghódította Galliát, kiemelkedő népszerűségre tett szert. Pompeius ezt féltékenyen szemlélte, így összefogott ellene a szenátussal, elhatározta, hogy csapdát állít Caesarnak. (Közben meghalt Crassus Szíriában [Kr.e.53-ban]) A csapda lényege: Rómába hívatja a szenátussal Caesart, hogy elszámoltassa galliai ügyeiről (kihasználva, hogy épp lejár consuli méltósága és így mentelmi joga is). Caesar tudta: amint Rómába ér, Pompeius letartóztatja majd a szenátussal. Ha viszont légiók élén megy Rómába, törvényt szeg (hisz hadvezér nem léphet hadserege élén Rómába). Végül mégis hadsereg élén ment a fővárosba Kr.e. 49 január 10-én átlépve a Róma határát jelentő Rubicon folyót. Ekkor mondta híres kijelentését: "a kocka elvan vetve - Alea iacta est" 

Caesar katonákkal vonult be tehát Rómába, így Pompeius elmenekült előle. Kettejük közt a döntő csatára görög földön került sor Kr.e. 48 augusztus 9-én Pharszalosznál. Caesar győzött. Térkép: LINK 

Caesar uralma (Kr.e.45-44.)

1.) Kr.e. 45-ben örökös egyedüli consullá választatta magát, amivel kezdetét vette egyeduralma. Hatalmának jellege: katonai diktatúra lett. Megszerezte a diktátori kinevezést, mellette örökös consul, censor és imperátor is lett. A hatalom minden eleme a kezébe került. Mellőzte a a szenátust. Ez okozta végül vesztét is.

2.) Szegényeket segítő rendelkezései: föld és gabona osztás, adósságok, lakbérek csökkentése, a bűnözés visszaszorítása (szigorúbb büntetésekkel)

3.) Polgárjogi rendelkezés: Caesar polgárjogot adományozott a provinciabelieknek

4.) Egyéb rendelkezések: naptárreform. parancsot adott a római naptár teljes átszervezésére, megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel (ezt a Iulianus-naptárt XIII. Gergely pápa 1582-ben módosította a mai naptárrá). 

5.) Végül túlzott hatalma miatt a szenátus ellene fordult, és megölték (Pompeius színházának lépcsőjén 23 késszúrással Kr.e. 44 március 15-én [link]). Az összeesküvők vezetője: Brutus és Cassius volt. Caesar végrendeletében fogadott fiára és egyben unokaöccsére Octavianusra hagyta a hatalmat!

A második triumvirátus (Kr.e.43)

Caesar a hatalmat unokaöccsére Octavianusra hagyta, aki consullá neveztette ki magát

Közben Kr.e 43-ban megalakult a 2. triumvirátus, Caesar legfőbb követőiből annak érdekében, hogy megbosszulják halálát és biztosítsák a rendet a birodalomban. Tagjai: Octavianus, Antonius (Caesar fő hadvezére), Lepidus (szintén hadvezér).

A bosszúra Kr.e. 42-ben került sor, Philippinél (Hellasz) ahol Antonius és Octavianus legyőzték a Caesar elleni összeesküvés vezetőit: Brutust és Cassiust.

A birodalom újbóli felosztása

Újra felosztják a Római Birodalmat: Antonius kapja a keleti részeket (Szíria, Egyiptom), Octavianus kapja a nyugati területeket (pl: Hispániát) és Lepidus az afrikai provinciákat. Lepidus félreállása után azonban a kettéosztottság lesz a jellemző.

Octavianus a szenátust meggyőzi arról, hogy Antonius a birodalom  kettészakításán fáradozik Egyiptomban. Végül polgárháború kezdődik Antonius és Octavianus közt.

A döntő csatára: Actiumnál Kr.e. 31 -ben került sor! Tengeri ütközet volt a görög partoknál és Octavianus győzelmével zárult! A csatában Antoniust támogatta Egyiptom úrnője Kleopátra is az egyiptomi  hajóhaddal, ugyanis a megelőző években Antonius szerelme lett. A csata után Octavianus megszerezte a teljhatalmat.

Antonius és Kleopátra egy évvel az actiumi csata után öngyilkosok lettek. (Előbb Antonius halt meg Alexandriában, Kleopátra karjai között, majd Kleopátra is, már mint Octavianus foglya. Az egyiptomi fáraónő kígyóval maratva meg magát, mely mérgeskígyót egy kosár fügébe rejtve csempésztek be hozzá szolgálói.)

Augustus uralkodása (Kr.e. 27 - 14)

1.) Octavianus ügyelt arra, hogy ne jusson Caesar sorsára, így fenntartotta a köztársasági formát, és színleg nem ragadta magához a teljhatalmat. Megkapta az Augustus jelzőt => fenséges, tiszteletreméltó.

2.) Rendszerét PRINCIPÁTUS -nak nevezték. Princeps => első polgár

3.) Hatalma arra épült, hogy sorra felvette és letette a különböző tisztségeket fenntartva a demokrácia látszatát ám valójában egyeduralmat épített. Augustus teljhatalma: imperátorként a hadsereget is irányította, címei révén (pl. consul, diktátor, néptribunus) pedig a nép ura lehetett.

Augustus rendelkezései

1.) Állandó testőrgárdát hozott létre (praetoriánusok) és állandó hadsereget teremtett flottával

2.) Építkezésekkel fejlesztette Rómát (vízvezetékek, gátépítések, tűzoltóság)

3.) Augusztusszal kezdetét veszi Róma fénykora (ami egyben a császárkor is) Nő a lakosságszám, fejlődés, új épületek. művészeti alkotások. Kiépül a Forum Romanum, mely Róma főtere, ahol a fontos épületek állnak például a Curia Hostilia, a szenátus üléseinek helye. Egészen Marcus Aurelius koráig (Kr.u.180) folyamatosan bővül, fejlődik a Római Birodalom, majd onnantól kezdetét veszi egy lassú hanyatlás.

4.) Megreformálta a közigazgatást (provinciák irányítása) => a frissen meghódított provinciákat császári irányítás alá rendelte, míg a régi provinciák maradtak a szenátus irányítása alatt.

5.) Hódításokba kezdett, a birodalom határát a Duna-Rajna vonalig terjesztette ki. Hadvezére és fogadott fia, Tiberius hódítja meg Pannóniát, Kr.e 9-ben.

 Folytatás: császárkor

Tisza Kálmán időszak

A kiegyezés utáni évek: Két politikai tábor alakul ki, melyek közt a különbséget a kiegyezéshez való viszony határozta meg. Az egyik a Deák-párt, mely támogatta a kiegyezést, a másik pedig a Határozati pártból kivált Balközép-párt és 48-as párt volt. A kiegyezés után 1875-ig Deák-párti kormányok váltották egymást, majd 1875-ben a Balközép pártból kialakult Szabadelvű párt kezébe kerül az irányítás. Élén Tisza Kálmánnal.

A Tisza család: A kiegyezés után, 1875 és 1917 közötti 40 évben Magyarország meghatározó korszakát jelentették a "Tiszák": Tisza Kálmán és fia gróf Tisza István. Miniszterelnökökként, illetve Tisza István esetében emellett házelnökként és kormánypárti vezetőként határozták meg a hazai politikai életet.

Az ország vezetés főbb szervei:

• Közös osztrák-magyar uralkodó, a Monarchia feje, Ferenc József császár
• Közös minisztertanács és delegációk, a közös ügyekben döntve
• Magyar kormány, melyben a magyar miniszterelnök és a 9 minisztérium feje (miniszterek) foglaltak helyet. Legfőbb minisztérium: belügyminisztérium (közigazgatás + csendőrség)
• Magyar országgyűlés: volt alsóháza (képviselőház) és felsőháza (főrendi ház)
• Önkormányzatok: megyék, városok azaz törvényhatóságok szervei. Volt saját költségvetésük, és hozhattak saját rendeleteket is. Megyék élén a fősipánok álltak, akiket az uralkodó nevezett ki és az alispánok, akiket a megyei képviselők választottak maguk közül. Megyei és városi képviselők fele a legtöbb adót befizető polgárok közül került ki, ők voltak a virilisták.
• Választások: Volt cenzus, így csak a lakosság 6-7 százaléka voksolhatott. A dualizmus alatt, az 1874-es döntéssel a választásra jogosultak körét csökkentették, 5,9% -ra. Jellemző volt a nyílt szavazás, vagyis a vooksolóknak a szavazóbizottság előtt kellett nyilvánosan közölniük, hogy kire szavaznak. Így a hatóságoktól való félelem miatt jellemzően a kormánypártra mertek csak szavazni. Ráadásul a szavazókörzetek határait úgy állapították meg, hogy a kormánypárti területek több képviselőt küldhessenek a parlamentbe.

Pártalakulások:

A két legerősebb párt a dualizmus első évtizedeiben a Felirati Pártból alakult Deák-párt és a Határozati Pártból lett Balközép párt volt. A Határozati pártot Teleki László vezette, aki a kiegyezés kérdésében távolságtartást akart elérni (inkább ellenezte, mint pártolta az Ausztriához közeledést). A Deák-párt viszont támogatta a kiegyezést. A Balközép párt csak laza kapcsolódást akart Ausztriával. Végül 1875-ben egyesült a két párt és létrejött a Szabadelvű Párt. Az egyesüléssel egyet nem értő Balközép-képviselők a kiegyezést tagadó Szélsőballal egyesülve hozta létre a Függetlenségi Pártot. Innentől, vagyis 1875-től 1890-ig Tisza Kálmán miniszterelnök vezette az országot!

Tisza Kálmán időszaka (1875-1890)

Szabadelvű párt kormányai: Első és legfontosabb miniszterelnök Tisza Kálmán volt 1875 és 1890 közt! Fő ellenzéke a Függetlenségi Párt volt (egyik oldalon) és az Egyesült Ellenzék (a másik politikai oldalon). Ekkoriban a politika bal- és jobboldalt a kiegyezéshez való viszonyulás határozta meg.

A Tisza Kálmán időszak jellemzői:

• Közigazgatás, azaz vármegyék átszervezése: kiváltságos területek (pl. jászok, kunok, székelyek) megszüntetése; megyei önállóságok csökkentése, megyék élére választott képviselők és a virilisták (legtöbb adót befizető polgárok) helyezése.
• Rendőrség - csendőrség kialakítása. (Előbbi a városokban, utóbbi vidéken)
• Ország-modernizáció: egészségügy fejlesztése, postahálózat létrehozása, új egyetemek teremtése (pl. Kolozsváron, Debrecenben), vasútépítések, folyamszabályozások.
• Mamelukok megjelenése: Tisza Kálmán erős pártfegyelme miatt a mindent végrehajtó párttagokat gúnyolták mamelukoknak. 
• Dzsentri réteg kialakulása: Azok a nemesek, akik elszegényedtek és földjeiket vesztették, társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. (A polgárság utánozni igyekezett őket.) 

Tisza bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet. Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.

Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.

Történelmi analógiák:

• Ókori Athén => népgyűlések rendszere
• Rousseau => A társadalmi szerződés (1778)

Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.

NGO --  non-governmental organization [link]

Feszültségek törésvonalak Magyarországon a rendszerváltás után:

1. Vagyoni szélsőségek közti feszültség. Legszegényebbek és leggazdagabbak közti vagyoni különbség egyre nő a rendszerváltás időszakában.
2. Általános csalódottság: a rendszerváltástól azonnal jobb körülményeket várt a többség
3. A régi rendszer vezetőinek elszámoltatása elmaradt. Ebből adódott feszültség. Egyetlen per: Biszku Béla volt belügyminiszter ellen. (Az 1956-1961 közti tevékenységét vizsgálták) 2013-ban emel ellene vádat a fővárosi ügyészség (a vád: háborús bűntettek elkövetése). Elsőfokon 5,5, másodfokon  Két év 3 év felfüggesztettre ítélték. De vközben, 2016-ban, 94 évesen elhalálozik.
4. Etnikai feszültség: cigányság és a nem cigányok közt
5. Törésvonal érezhető a kiszolgáltatottak, segélyekre szorulók és a dolgozói rétegek között is. Például: munkanélküliek, rokkantak, hajléktalanok és a jobbmodú rétegek közt.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

• Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet. Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.
• Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.
• Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.
• NGO --  non-governmental organization [link]

***

Lábnyomaink a nagyvilágban

I.Világjáró magyarok:

1.)Juliáunusz (Julianus) barát a tatárjárás előtt járt az Ural hegység vidékein a magyarok ősei után kutatva.

2.)Kőrösi Csoma Sándor a reformkor időszakában (1830-as években) gyalogszerrel ment el Indiába, szintén az ősmagyarokat kutatva.

3.)Vámbéry Ármin a kiegyezés előtti években jutott el Közép-Ázsiába, Szamarkand városába. Célja neki is a magyarok őseinek felkutatása volt. (turkológus volt)

Magyar tudósok és feltalálók:

Róma korai története

Róma tananyag felépítése:

• Kora történet - alapítás
• Róma válsága (patrícius-plebejus harctól Augustusig)
• Császárkor
• Róma hanyatlása, bukása
• Római kultúra

Róma alapítása, eredetmondái: A itáliai félsziget közepén, Kr.e.753-ban alapították a latin törzsek. Az egyik eredet-monda szerint: Romulus és Rémus, Marsnak – a háború istenének ikerfiai – alapították Rómát. A gyermekeket egy anyafarkas nevelte fel, így Róma egyik szimbóluma lett a farkas. Egy másik monda szerint Hektor, trójai királyfi unokatestvére Aeneas alapította a várost aki az ostromlott Trójából menekült Rómába.

Róma 2 fontos jellemzője a kezdetektől: a folyamatos terjeszkedés hódító háborúkkal, és a romanizáció. ROMANIZÁCIÓ = a Róma által meghódított területeken a római kultúra, vallás és nyelv (latin) elterjesztése, utak építése és a Rómára jellemző értékrend illetve közigazgatás bevezetése. (Gyakran a helyi vallásra "rátelepedve".)

Róma korszakai:

1. Királyság kora: Kr.e. 753 - Kr.e. 510 => Róma alapításától az etruszkok elűzéséig tartott
2. Köztársaság kora: Kr.e. 510 - Kr.e. 27-ig => Az etruszkok elűzésétől Augustus hatalomra jutásáig
3. Császárság kora: Kr.e. 27 - Kr.u. 476-ig => Augustustól a Nyugat-Római Birodalom felbomlásáig. Ez a korszak két további al-korszakra oszlik: Principátus korára (Kr.e 27 - Kr.u. 284) és Dominátus korára (Kr.u. 284 - 476)

A királyság kora (Kr.e.753-510):

Alig néhány évtizeddel Róma alapítása után, a város a hódító etruszkok kezébe került. Összesen hét király váltotta egymást. A legelső Romulus volt, az utolsó három pedig: Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus. Közülük a legjelentősebb Servius Tullius volt, aki a politikai jogok gyakorlását vagyonhoz kötötte. Az úgynevezett Tulliusi alkotmány vagyoni alapon 5 csoportra osztotta a lakosságot. Az első vagyoni osztályé lett minden fontos tisztség és tábornoki kinevezés. Az utolsó etruszk király hatalmát egy felkelés döntötte meg. Az etruszkokat elűzték Rómából, jött a köztársaság kora.

A köztársasági berendezkedés

Róma Kr.e. 510-ben az etruszkok elűzése után arisztokratikus köztársaság lett. Három társadalmi réteg alakult ki:

1. patríciusok (jó apától származók - előkelők)
2. plebejusok (köznép, latinul plebs)
3. cliensek (patríciusokat kiszolgálók)

Ami a hatalomgyakorlást illeti, Rómában három hatalmi pólus alakul ki, már a Krisztus előtti 6.században, az etruszkok utáni időkben:

• népgyűlés
• szenátus
• magisztratúrák, tisztségek

A legfőbb irányító szerv a népgyűlés volt, melyet kezdetben főleg csak patríciusok alkották. Később a népgyűlés átalakult (comitia tributa) területi és nem vagyoni alapú lett, így helyet kaptak benne a plebejusok is. A népgyűlés tisztségviselőket (magisztrátusokat) választott, és mellette egy szenátus működött. Így Rómát valójában három szervezet vezette: Népgyűlés, Szenátus, tisztségviselők.

Tisztségviselők Rómában (legtöbbjüket egy évre választották)

1. Consulok: a város legfőbb vezetői (olyanok, mint a görögöknél voltak az arkhónok) mindig kettőt választottak
2. Szenátorok: azok a legtekintélyesebb, legvagyonosabb patríciusok voltak, akik a 300 fős szenátust alkották. A szenátus megfelelője a görögöknél az Areioszpagosz (Árész dombi tanács). A szenátus határozatokat hozott (melyek egyenértékűek volt a népgyűlés törvényeivel).
3. Néptribunusok: a népgyűléseken és a szenátusban is a plebejusok érdekeit képviselték vétójoggal
4. Praetorok: legfőbb bírók, a consulokat is helyettesíthették. Később egy-egy provincia vezetői
5. Censorok: ők döntötték el, hogy a vagyonbecslések alapján kik lehettek szenátorok
6. Diktátorok: különleges helyzetekben (háborúkban) maximum fél évre diktátort választottak, aki egyedül dönthetett mindenben (azért csinálták, hogy meggyorsítsák a döntéseket)
7. Quaestorok: a pénzügyekért felelő tisztségviselők voltak
8. Pontifex Maximus: a legfőbb főpap Rómában
9. Aedilisek - olyan tisztviselők, akik valamilyen konkrét feladatkörben segítették Róma működését (aedilis curulis - vásárokért felelő aedilis, prefectus annonae - gabonaellátásért felelő aedilis)

Patrícius – plebejus harc (Kr.e. 494-367)

Miközben Róma terjeszkedni kezdett és háborúkat vívott a környező városokkal, a plebejusok is követelni kezdték, hogy ők is betölthessék a vezetői tisztségeket (consul, praetor, censor … stb). Kr.e. 494-ben kivonultak Rómából azzal a követeléssel, hogy ha nem lehet néptribunusok a gyűléseken, úgy saját várost alapítanak. Mivel a patríciusok rászorultak a plebejusok segítségére, hisz ők alkották a hadsereget, fokozatosan engedtek követeléseiknek,. Lassan fokról fokra lehetővé vált, hogy az egyes tisztségekben plebejusok is lehessenek.

• Néptribunusok lehettek jelen a népgyűléseken, és a szenátusban
• Lehetővé vált a patrícius – plebejus házasságkötés
• A plebejusok consulok is lehettek Kr.e. 367 –től
• A plebejusok Kr.e. 300-ra az összes többi tisztséget is betölthették
• Írásba foglalták a törvényeket (Tizenkét táblás tv-ek: Kr.e.451)
• Licinus és Sextius törvénye Kr.e.367-ben: (Megalkotói: C. Licinius Stolo és L. Sextius Lateranus). A törvény maximálta, hogy mekkora föld birtokolható egy-egy személy által a Római államhoz került vagyis meghódított földekből. Az ager publicus (közföld) elvben mindenkié, de sokáig csak a patríciusok részesedtek belőle, óriás birtokokat szerezve. A földtörvény lehetővé tette a plebejusok közföldekhez jutását is, mivel előírta: maximum 500 jugerum (230 hold) adható egyetlen polgárnak és mindenkinek joga van földet kapni.
• Létrejött a nobilitas (nemesség) a gazdag plebejusok és a patríciusok rétegeiből

Hódító háborúk

I.1.Róma alig 200 év alatt (Kr.e.343 - 167) birodalmat hozott létre, meghódítva a Földközi-tenger egész partvidékét. A hódítások 6 nagy háború nyomán zajlottak:

• 1.) Háború az etruszkok, kelták, gallusok ellen: Kr.e. 500-400 közt.
• 2.) Háborúk a Samnis városszövetség ellen: Kr.e. 343-290 közt
• 3.) Háború a rivális latin törzsek és városállamok ellen: Kr.e. 340-338
• 4.) Háború a dél-itáliai görög poliszok és Tarentum ellen: Kr.e. 275
• 5.) Háború a punok ellen: Kr.e. 264-201 közt.
• 6.) Háború a görögök-makedónok ellen: Kr.e. 215-167 közt.

A pun háborúk [link]

Az Észak-Afrikában fekvő Karhago városát - a későbbi Pun Birodalom fővárosát - a föníciai Türosz hajósai alapították Kr.e. 814 –ben. Felemelkedése ezt követően kezdődött, és a Krisztus előtti 3. századra a Földközi-tenger legnagyobb kereskedő birodalma lett. Jól működő kapcsolatokat épített ki a görög városállamokkal, Egyiptommal, Föníciával és a Mediterránum szinte minden tengerparti államával.

Karthago jellemzői, összevetés Rómával: A punok államát egy kiváltságosokból álló kereskedő - ültetvényes (nagybirtokos) réteg uralta. Országuk nagyhatalmi státuszát egy fizetett zsoldos hadsereg tartotta fenn. Leginkább tengeri haderejük volt jelentős, hiszen jelentős kereskedelmi kapcsolataik miatt komoly flottával rendelkeztek és bevételeiket főleg a kereskedelem és az ültetvényes gazdálkodás adta. Róma ezzel ellentétben: a népgyűlés vezetése alatt állt (demokratikusabb módon működött), hadserege sorozott módon jött létre (a nép fiaiból), hadereje szárazföldön volt erősebb (nem a tengeren) és bevételeit, gazdagságát a folytonos hódításokból szerezte. Házi feladat:

A pun háborúk a Krisztus előtti 3. századra létrejött ókori nagyhatalmak: Róma és az Észak-afrikai Karthagó népe - a punok - közt zajlottak. Az első pun háború tétje Szicília, Korzika és Szardínia szigeteinek birtoklása volt. Róma erős szárazföldi hadsereggel rendelkező köztársaság volt, mely az első pun háború kezdetére meghódította Itália egészét, és további hódításokra készült. 

Az első pun háború (Kr.e. 264-241):

A Róma és Karthago közt fekvő Szicília szigetének egyik része a punoké volt, a másik a rómaiaké. A furcsa helyzet önmagában hordozta egy közelgő háború lehetőségét. A háború Kr. e. 264-ben kezdődött és 23 év után nagy római győzelemmel zárult. Oka: Róma a háború végére a tengeren is fölénybe került és kifejlesztette az úgynevezett csapóhidat (corvus), mellyel fontos tengeri csatákat nyert: Mylae mellett (Kr.e. 260), Economos mellett (Kr.e. 257), végül az Aegates szigeteknél 241-ben. A harcok végére Rómé lett Szicília, Korzika és Szardínia is, az Ibáriai félszigeten pedig az Ebro folyó lett a határ. (Azon túl nem terjeszkedhettek a punok.)

A második pun háború (Kr.e. 218-201): 

LINK A karthágói sereg Kr. e. 237-től Hamilkar Barkasz, majd Hasdrubal parancsnoksága alatt jelentős hódításokat hajtottak végre Hispániában. A karthágói sereg új főparancsnoka, Hannibál azonban átlépte az Ebro folyót is, mely afféle egyezményes  határvonalt képezett egy Rómával aláírt  megállapodás szerint. Kr. e. 219-ben elfoglalta Hispániában a Rómával szövetséges Saguntum várost, ami  végleg Róma megsértését jelentette és egy új háború kirobbanásához vezetett.

Hannibál Kr. e. 218-ban 100 000 főnyi seregével és 37 harci elefántjával Hispániából a Pireneusokon és az Alpokon át Itáliába vonult. Rómát meglepte az északról felbukkanó ellenség, gyorsan diktátort választottak (Quintus Fabius Maximust) és felkészültek a város ostromára. Hannibál azonban inkább Itáliát pusztította. Fontos ütközet volt a cannaei csata Kr.e. 216-ban, melyet Róma elveszített. A római hadvezér Cornelius Scipio ekkor cselhez folyamodott: átkelt Afrikába és a punokat saját hazájukban támadta meg. Válaszul a punok hazarendelték Hannibált. Végül Kr.e. 202-ben Zámánál a rómaiak döntő győzelmet arattak! Karthagó hadisarcot kellett, hogy fizessen, és elvesztette Afrikán kívüli birtokait.

Harmadik pun háború (Kr.e 149 - 146): 

Róma vezetője a második és a harmadik pun háború között: Cato. Több tisztséget is betöltött: volt consul majd censor is.

A harmadik pun háború előzménye volt: a pun állam és a szomszédos Numidia háborúja, melyben Masszinissza numidiai király jelentős területeket vesz el Karthagotól. Erre válaszcsapásra készülnek a punok. Ekkor avatkozik be Róma, mely Numidia mellé állva, hadsereget küld Karthago elpusztítására (Cornelius Scipio fia vezeti). 

Karthagot végül a rómaiak lerombolják, az életben maradt lakosságát rabszolgának eladják, a város birtokainak egy részét Afrika néven provinciává szervezik.  

Makedónia és a Hellasz legyőzése

Róma a görögökkel majd 50 éven keresztül harcolt, 3 nagy háborút végigküzdve. Végül a harmadik makedón háború két nagy csatájában döntő győzelmeket arattak. A két nagy csata az első és a második Pydnai ütközet volt Kr.e. 168-ban és 146-ban. A rómaiak megtalálták a falanx harcmodor ellenszerét, a falanx feltörését és a görögök közelharcra kényszerítését. A görögök legyőzése után a rómaiak legyőzték a kis-ázsiai Pergamont (Kr.e. 133) majd a többi Hellenisztikus államot: Szíriát (Kr.e. 64) Egyiptomot (Kr.e. 30)!

D O L G O Z A T

Dolgozat témakörök:

1. Róma alapítása, eredetmondáim korszakai és a királyság kora
2. A köztársasági berendezkedés (tisztségek)
3. A patrícius - plebejus harc
4. Hódító háborúk felsorolása
5. A pun háborúk

Következik: A köztársaság válsága

A kiegyezéshez vezető út és a krími háború

Ismétlés, az előző órákon tanultak:

• Az 1848/49-es szabadságharcot követő megtorlás
• A Bach-korszak neoabszolutizmusa
• A magyar ellenállás
• Az átmeneti enyhülés Ausztria - Magyarország között

Az önkényuralom átmeneti enyhülésének okai: 

• A solferinoi csata veresége (1859)
• Poroszország sikerei
• A krími háború (1853-1856)

A krími háború

A krími háború (1853-1856): Oroszország 1850-re szemet vetett a gyengülő Török Birodalom egyes területeire, így Moldovára, Havasalföldre, a tengerszorosokra és a Kaukázusra. Ezért I. Miklós cár (1825-1855) egy követeléssel fordult szultánhoz, Abdul Medzsidhez. Ebben arra hivatkozva, hogy a cár feladata a görög-keletiek védelme, protektori jogokat követelt ezen területek felett. Törökország elutasította ezt, így háború tört ki, melybe Anglia és Franciaország is beavatkozott a szultán oldalán.

A hadműveletek: A Krím félszigeten angol-franca erők szálltak partra és 4 éves harcban legyőzték az oroszokat, akik a Kaukázusban is vereséget szenvedtek. Közben meghalt a cár (tüdőgyulladásban) és fia II. Sándor (1855-1881) már békekötésre kényszerült.Az 1856-os párizsi béke értelmében az oroszoknak ki kellett vonulniuk Moldvából és Havasalföldről. A két fejedelemség autonómiát kapott (1859), majd létrejöhetett Románia belőlük (1862).

Az enyhülés belpolitikai oka:  

Túl sokba került a magyarokkal szembeni besúgóhálózat és hivatalnokrendszer fenntartása.

Az új önkényuralmi időszak (1861-1866):

Bach után Anton Schmerling lett az új belügyminiszter. Azonban 1861 februárjában kiadta a februári pátenst, mely igazi sértés volt a magyarok számára!

Olyan birodalmi gyűlést terveztek, melyben minden nép elküldhette a képviselőit, ám a magyarok csak 85-öt képviselői helyet kaptak, vagyis csak a helyek 25% -át kínálták fel a magyaroknak.

Az 1861-es magyar diétán nagy vita volta arról, hogy hogyan utasítsák el a javaslatot! Deák pártja (Felirati párt) egy egyszerű feliratban akarta elutasítani, meghagyva az esélyt egy későbbi egyezkedésre. Teleki pártja (Határozati párt) határozatban akarta elutasítani, elzárkózva a későbbi tárgyalásoktól. Deákék nyertek, így jött az újabb osztrák önkény kora!

A kiegyezés (1867)

A provizórium (ideiglenes állapot): A magyar diéta feloszlatása után, 1861 és 1866 közt tartott a provizórium időszaka. Elhidegülés Ausztria és Magyarország között, de két esemény változtat ezen:

1. Deák húsvéti cikke (1865) 
2. A porosz - osztrák háború, königratzi osztrák vereség (1866)

Deák húsvéti cikke (1865): [LINK - jegyzettár blog] A császár egy küldöttje megkereste Deákot a szállásán (pesti Angol Királynő szálló) és tárgyalni kezdtek. Megállapodtak abban, hogy ha Magyarország elfogadja, hogy Ausztriával közös legyen a hadügye, külügye és az ezeket finanszírozó pénzügye, akkor jelentős önállóságot kaphat. A megbeszélés után írta meg Deák a Pesti Naplóban híres húsvéti cikkét. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos közös ügyeket! Válaszul menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését.

Miért írta alá a két ország: Ausztria azért írta alá a kiegyezést, mert nagyhatalmi befolyásának európai megtartásához szüksége volt Magyarországra. Magyarország pedig azért írta alá, mert így legalább részben önálló lehetett (maga intézhette gazdasági és egyéb ügyeit)

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.

A kiegyezés keretei:

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

A kiegyezés részei: LINK

Házi feladatként feladva a füzetbe másolása

Közös ügyekről szóló rész: a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak. Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.

Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. (Előszentesítés: amikor a királynak előzetesen jóvá kell hagynia, hogy a magyar parlament miről tanácskozhat és hozhat törvényt.)

Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

​Kossuth véleménye:

Cassandra levél (1867 május 28): Kossuth óva intette Deákot a kiegyezés megkötésétől. Cikke: 1867 május 28-án jelent meg a Magyarország című lapban (LINK) Kossuth május 22-én íta és legelőször május 26-án jlent meg hazánkban a Magyar Újság című lapban. Nem vették figyelembe, másnap, május 29-én az Országgylés megszavazta a kiegyezési törvényeket. A levelet Cassandra, trójai hercegnőről nevezte el az utókor, mert miként a híres ókori előkelőség, úgy Kossuth is a jövőt vízionálta. Egyikükre sem hallgattak: Priamosz trójai király lánya azt javasolta égessék el a görögök falovát, de kinevették, Kossuth is katasztrófát ósolt, mely valóban be is következett 53 évvel később (Trianonban). 

 Egyéb körülmények:  

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)
• Horvát kiegyezés (1868 nov. 17 => 1867/60 tv.)
• Területi autonómiát kap Horvátország, vagyis lehet saját országgyűlése
• Kormánya 4 területen szabadon hozhat döntéseket: közigazgatás, bíráskodás, oktatás, egyházi ügyek
• adók: a beszedett állami adó 45% -át maga használhatta fel
• Magyarokkal közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy mellett iparügyek, kereskedelem, közlekedés
• Vitatott ügyek: nyelvkérdés (horvátul: csak helyi parlament, kormány, közös minisztériumok, helyi szervei), Fijume kérdése (Budapesthez került) Határőrvidék hovatartozása (megosztották: egy része lett a horvátoké) 

Nemzetiségi törvény (1868 dec. 8 => 1868/44 tv.)

Magyarországon egyetlen politikai nemzet létezik

A magyar a hivatalos nyelve az országgyűlésnek, megyei hatóságoknak, felső bíróságoknak, állami hatóságoknak

Lehet használni a nemzetiségi nyelvet: az alsó és középfokú iskolákban, egyházakban, alsó és középfokú bíróságokon

A nemzetiségek alakíthatnak egyesületeket, pénzalapokat

Spanyol abszolutizmus, Habsburg-Valois párharc

Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.

Spanyolország kialakulása: [LINK] 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár (V. Károly néven) és spanyol király.

Habsburg-Valois párharc:

A spanyol trónt megszerző Habsburgok fő riválisa Franciaország lett, mely a Valois dinasztia kezében volt. A Habsburg V. Károly és a francia I. Ferenc (1515-1547) főleg az Itália feletti uralomért kezdett háborúkba. Ennek a harcnak döntő csatája lett a páviai csata (1525) - "A lovagkor utolsó csatája"  nagy Habsburg győzelemmel. Később ugyan a franciák összefogást hoztak létre Cognac Liga néven a Habsburgok ellen (Velencével, Milánóval, Firenzével és a pápával) de újra veszítettek. Az 1559-es béke (cateau-cambréses) Itália nagyrészét meghagyta Habsburg kézen.

Spanyol abszolutizmus: 

V. Károly kettészakad a Habsburg dinasztia: Károly testvére, I. Ferdinánd és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, míg Károly fia II. Fülöp (és leszármazottai) a spanyol trónon.

Fülöp uralkodása (1556-1598)

Ebben az időszakban Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt. Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás. Mégis azt mondhatjuk ez a korszak volt Spanyolország fénykora, mert ekkor lett világhatalom. Megszerezte Amerikát Cortez, Pizarro, Alvarado révén és Európában is erős volt hatalma, hiszen az övék volt Németalföld (házasság révén), Dél-Itália.

A török terjeszkedés megállítása:

A spanyolok az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571), a korinthoszi öbölben győzelmet arattak. Don Juan de Austria II. Fülöp féltestvére vezette a hajóhadat, melyben Genova, Velence, Málta is jelentős erőket küldött és a pápa is támogatta.

Spanyol hanyatlás:

A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta

Francia abszolutizmus és vallásháborúk

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

A harcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi ediktumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.

A királyok mellett nagy hatalmú bizalmasok kormányoztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.

A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés

Az Oszmán Birodalom

Oszmánok eredete: A török őshaza a Kaszpi-tenger, Aral-tó vidékén van, ám több török törzs is létezett. Az elsőként vándorlásra induló török törzset szeldzsuk törököknek nevezték. A szeldzsuk vándorlás Európa irányába történt. Ennek során "ütköztek" a Bizánci Birodalomba. Manzikerti csata: 1071 Bizánc legyőzése. A szeldzsuk törökök elfoglalják a Bizánci Birodalom legnagyobb részét, szinte csak Konstantinápoly és az európai területek maradnak Bizánc kezén.

A második útnak induló török törzs az oszmánoké volt. Nevüket vezetőjükről kapták. Az Oszmán vezette török honfoglalás 1300-as évek első harmadában történik, amikor átjutva a szeldzsukokon, a Márvány-tenger partján telepednek le. Innentől, vagyis I. Murád szultán uralmától (1361-től) kezdve megindul az oszmán terjeszkedés: kelet felé és nyugat felé egyaránt!

Török hódítások a 14-16. században:

I. Murád                  1359-1389
I. Bajazid                1389-1402
I. Szulejmán (Szolimán)   1403-1410
Musza                     1410-1413
I. Mehmed (Mohamed)       1413-1421
II. Murád                 1421-1451
II. Mehmed                1451-1481
II. Bajazid               1481-1512
I. Szelim                 1512-1520
II. Szulejmán             1520-1566
II. Szelim                1566-1574

Az Oszmán Birodalom az 1300-as évek végén hódította meg a Balkánt, és jutott el a Magyar Királyság határáig!

• Drinápoly bevétele: 1363
• Marica-folyó csatája: 1371 (bolgárok legyőzése)
• Rigómezei csata: 1389 (szerbek legyőzése)

A Rigómezőnél vívott csatában egy balkáni összefogás veszít. Később: Luxemburgi Zsigmond 1396-as nikápolyi csatája, nagy keresztény vereség. Új anyagrész: Jagellók és Hunyadiak

Az Oszmán Birodalom jellemzése

A birodalom vezetése:

• szultán = a birodalom feje, olyan mint a keresztény Európában a királyok voltak
• diván = a szultánt segítő legfelső tanács, olyan mint a keresztény Eu-ban a királyi tanács
• porta = a szultáni udvar Konstantinápolyban
• nagyvezír, másodvezér = a legfőbb katonai vezetők
• bégek, pasák = legmagasabb szintű török méltóságok
• hadsereg: szpáhik, janicsárok, topcsik = a szpáhik török nemesek és lovaskatonák, janicsárok gyalogos elitkatonák (többnyire gyerekkorban elrabolt és átbevelt keresztény gyermekekből) topcsik: tüzérek

Közigazgatás: vilayetekre, azon belül szandzsák területekre (azon belül nahije központokra) oszlott. Az egyes tartományok élére a szultán nevezett ki pasákat.

Földviszonyok: Három birtokféle létezett: tímár-birtok, ziamet-birtok, khász-birtok. A tímár-birtok a szpáhik részére adott föld (a föld jövedelme 20 ezer akcsa alatti), a ziamet-birtok középvezetőknek adott földterület (jövedelme 20 és 100 ezer akcse közötti), khász-birtok: vezérek, bégek földje (100 akcse felett)

Sajátosság: minden birtok szolgálati föld volt, elvehető a szultán által. 

Szultánok 

A törökök az 1500-as évek elejére I. Szelim szultán uralkodása alatt már Ázsia egy részét is meghódították, így Szíriát, Egyiptomot és a Közel-Keletet.

Nagy Szulejmán (1520-1566): a legnagyobb török szultán volt, az ő időszakában lett a legerősebb az Oszmán Birodalom. 1526 -ban Mohácsnál legyőzte a magyarok haderejét (meghalt II. Lajos magyar király is), majd 15 évvel később három részre szakította Magyarországot, mely részekből kettő a fennhatósága alá került. A Hódoltságot megszállta seregével, Erdélytől csak adót kért minden évben. Közben Ázsiában kiterjesztette birodalma határait a Perzsa-Öbölig és a Vörös tengerig.

A Török Birodalom válsága:

Szulejmán után, az 1500-as évek végére meggyengült a Török Birodalom: a spanyol flotta megállította a törökök Földközi-tengeri terjeszkedését és 1591-1606 közt a Habsburgokkal szemben is több vereséget szenvedtek a 15 éves háborúban. Az 1600-as évek közepén Köprülü Mehmed lett a nagyvezér, és szinte teljhatalmat szerzett. Megpróbálta reformokkal megerősíteni a gyengülő Török Birodalmat. Reformok: takarékosság + új adórendszer + Erdély megbüntetése, amiért tőle független külpolitikát folytatott.

1683-ra a törökök azt gondolták elég erősek egy újabb nagy terjeszkedéshez, és Kara Musztafa vezetésével Bécsre támadtak. Ám rosszul mérték fel erejüket és az osztrák ellentámadás a Szent Liga segítségével 1699-re kiűzte a törököket Magyarországról!

***