Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

9F - Fogalmak feudalizmus (12 db)

2025. április 11. - Töritanár_

1.)Jobbágy: A jobbágy a középkori feudalizmus legnagyobb társadalmi rétege volt. A jobbágyság két jellemzője:

  • Nincs földtulajdona csak használja a földesúr földjét, melynek fejében feudális jobbágyszolgáltatásokat nyújt felé.
  • Személyi függésben áll, vagyis a földesúr bármikor ítélkezhet felette.

2.)Jobbágyszolgáltatások: A jobbágy terményjáradékban, pénzjáradékban és munkajáradékban teljesítette szolgáltatásait a földhasználatért. Ezeket a királynak, a földesurának és az egyháznak kellet teljesítenie. Terményjáradék volt a 9-ed és a 10-ed (előbbi a földesúrnak, utóbbi az egyháznak), munkajáradék volt a robot (ingyen-munka a földesúri allódiumon) és pénzjáradék volt a kapudaó (későbbi nevén füstpénz)

Kapuadó: A jobbágy fizette a királynak, évente 1 aranyforint volt (Károly Róbert idején, aki bevezette a kapuadót), azért kapuadó a neve, mert csak nagyobb kapuval rendelkező tehát nagyobb méretű telkek után kellett fizetni. (Ha egy szénásszekér átfért a jobbágytelek kapuján).

kilenced_tized.jpg

3.)Úriszék: Földesúri bíróság, melyben maga a földesúr itélkezett saját jobbágyai felett. Az ítélet lehetett elzárás, megfenyítés vagy akár kivégzés is (de ehhez kellett a pallósjog is, amit a király külön adományozott)

4.)Nemes: Olyan kiváltságos személy, aki a királytól nemesi birtokot kap és nemesi oklevelet illetve megilleti az úgynevezett nemesi kiváltságok sora:

  • saját, örökíthető földdel rendelkezés joga
  • fegyverviselés joga
  • adómentesség joga (1222-től)
  • jobbágytartás joga
  • királyhoz fordulás joga
  • az ország és a vármegye ügyeibe való beleszólás joga

5.)Hűbériség: A középkorban a nemesek és a király között kialakuló kapcsolat mely gyakran a különböző nemesek között is létrejött és a fegyveres hűségen alapult. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

6.)A nemesek 3 rétege:

  • kisnemes vagy bocskoros nemes vagy hétszilvafás nemes: a legkisebb birtokkal rendelkező nemesek
  • köznemes aki közepes méretű birtokrendszer tulajdonosa
  • arisztokrata vagy főnemes, akiknek neve előtt ott áll a méltóságuk mint báró, gróf, herceg. Ők rendelkeztek a legjelentősebb birtokállománnyal és a legjobb kapcsolatokkal a királyi udvarral 

7.)Polgárság: Olyan társadalmi réteg, mely nem gazdálkodásból élt. A polgárság tagjai nem tartoztak a kiváltságos rétegek közé mint a papság és a nemesség de a jobbágyság közé sem voltak sorolhatóak. Tagjai többnyire városlalkók voltak, kereskedők, iparosok, céhmesterek később értelmiségiek.

8.)Jobbágytelek: A földesúri uradalom egyik részét a jobbágytelkek képezték. A jobbágytelek az a néhány hold alapterületű föld, melynek bár tulajdonosa a földesúr, a jobbágy gazdálkodik rajta, melynek fejében feudális szolgáltatásokat nyújt földesurának.

9.)Majorság vagy allódium: A földesúri uradalom második része, az a terület amely a földesúr személyes földje és ahol nem élnek jobbágyok, de ahol le kell dolgozniuk robot kötelezettségüket. (Az uradalom 3.része a közös használatú terület, melyet nem műveltek meg de a jobbágyok is és a földesúr is használhatta, előbbi pl fát gyűjtött rajta, utóbbi vadászott ott.)

10.)Abszolutizmus: Amikor a király a nemesek összehívása nélkül uralkodhat, önkényesen, abszolut hatalommal, rendeletekkel.

11)Rendiség vagy rendi dualizmus: Amikor a királynak össze KELL hívnia a nemességet fontos döntések meghozatalok (adókivetés, háború eldöntése). 

12.) Alkotmányos monarchiaA későbbi korokban (elsőként Angliában [1688]) megjelenő államforma, amikor a király hatalma csak jelképes és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

feudalis_uradalom.jpg

8F - Fenntarthatóság és környezettudatos életvitel

A fenntarthatóság és a környezettudatos életvitel kulcsfontosságú a Föld jövője szempontjából.

A környezettudatosság

Ez egy összetett fogalom, amely magában foglalja a környezettel kapcsolatos tudatosságot, érzékenységet és felelősségvállalást. A környezettudatos ember tisztában van a környezeti problémákkal, és igyekszik úgy élni, hogy a lehető legkisebb mértékben károsítsa a Földet.

A környezettudatosság főbb elemei:

  • Tudatosság: Ismeri a környezeti problémákat, mint a klímaváltozás, a légszennyezés, a biodiverzitás csökkenése, és megérti ezek okait és következményeit.
  • Érzékenység: Figyel a környezetére, észreveszi a változásokat, és aggódik a Föld jövőjéért.
  • Felelősségvállalás: Elkötelezett a fenntarthatóság mellett, és igyekszik úgy élni, hogy ne terhelje a környezetet.
  • Cselekvés: Aktívan tesz a környezetvédelemért, változtat a saját életmódján, és támogatja a környezetvédelmi kezdeményezéseket.

6F - A reformkor vége

Széchenyi István életútja

A legnagyobb magyar élete: 

  1. Származása, családja: A Széchenyiek Magyarország második leggazdagabb családját alkották. Széchenyi Istvánnak 90 ezer hold földje volt, több kastélya és falva. Széchenyi István katonai pályára került és egészen 34 éves koráig huszártiszt volt. Katonai karrierje azonban 1825-re megfeneklett. Életében fordulópont volt az 1825/27-es diéta, amelyen felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudományos akadémia felállítására. [video - Hídember]
  2. Reformkor kezdete: Miután beutazta Nyugat-Európát és Angliát (1822) hazatérve 1830-ban megírta a Hitel című művét. Ez tekinthető a reformkor kezdetének.
  3. A Hitel lényege: Az érvényben lévő feudális törvények pl. ősiség akadályát képezik az ország modernizálásának, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni, birtokaikat nem tudják fejleszteni. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben.
  4. Széchenyi további művei: Világ és Stádium. A Hitel megjelenése után több támadás is érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. Így Széchenyi pontosította elképzeléseit a Világban (világosság - 1831), majd pontokba szedte, programszerűen a Stádiumban (1833).
  5. Széchenyi és Kossuth véleménykülönbségei: Egyetértettek abban, hogy az országnak reformokra van szüksége, így fontos például az úrbéri örökváltság, a közteherviselés és az ősiség eltörlése, de három dologban eltért a véleményük: Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást, másrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, (míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre), harmadrészt pedig Széchenyi az Udvarral megegyezve míg Kossuth a császárral szembeszállva tervezte elindítani a változásokat!  Mindezek dacára Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte
  6. Széchenyi gazdasági tevékenysége:
  • Nemzeti Kaszinó alapítása (társadalmi életnek színtér)
  • Dunai és balatoni hajózás fejlesztése
  • Kereskedelmi Bank egyik alapítója
  • Tisza szabályozása - 1840 -es években
  • Lánchíd építésében kulcsszerepe volt. Ez volt az ország első állandó hídja. Előtte csak hajóhíd létezett Pest és Buda közt (Probléma: jégzajlás + ha hajók haladnak át) Építése: 1842-1849
  • Az 1848-as Batthyány-kormányban közlekedési miniszter. De 1848 őszén beteg lett (ideg-összeroppanás) Döblingbe került, 1860-ban halt meg.

 

8F - Régiók története: Közép-Európa

Közép-Európa (Tk 149)

Az európai kontinens középső része, mely a következő népek hazája volt a történelemben: baltikumi népek, lengyelek, németek, csehek, szlovákok, osztrákok, magyarok, szlovének, horvátok. Jelenleg 12 ország tartozik Közép-Európához.

kozep_europa.jpg

A Közép-Európa régió jellemzői:

  • A keleti és nyugati nagyhatalmak ütközőzónája
  • Vallásilag is két nagy egyházterület határvonalán található: keleti kereszténység (görög-keleti) és a nyióugati keresztényég (római katolikus)
  • Történelmileg a német-ajkú birodalmak (Német-Római Császárság, Habsburg Birodalom) az ázsiai birodalmak (mongolok, törökök) és a ruszin birodalmak (Kijevi Rusz, Oroszország) próbálták kiterjeszteni a térségre befolyásukat.

Történelmi korszakok

  • A Római Birodalom korszaka (Pannónia és Dácia megszerzése)
  • Hunok, avarok, szlávok és magyarok beözönlése
  • A nyugati kulturkör része lesz Közép-Európa
  • Fontosabb uralkodóházak az újkorig: Romanovok (orosz), Hohenzollern (porosz), Habsburg (osztrák-magyar), Jagello (lengyel)
  • Legújabb korban és a világháborúk előtt: Három birodalom volt jelentős, a porosz, a Habsburg és az Orosz Birodalom.
  • A két világháború után: A hidegháború idején kettészakad a térség, nyugati része az Észak-Atlanti államok része lesz, keleti része pedig a Szovjetunió vezett keleti tömbhöz kerül.

Közép-Európa a XX. században

A Közép-európai országok helyzete az I. világháború küszöbén:

  • Lengyelország: nem szerepel a térképeken ekkor, legnagyobb hányada az Orosz Birodalom része
  • Európa közepén az Osztrák-Magyar Monarchia helyezkedik el, tucatnyi nép hazájaként: magyarok, csehek, tótok, románok, szerbek … stb
  • A Balkánon a századfordulón már önálló kis országok léteznek: Románia, Bulgária, Szerbia

Közép-Európa az I. világháború után

A háború következményei:

  • 1.A párizsi békerendezés (1919-1923) újra-rajzolta Közép-Európa határait. A vesztes országok (Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország) jelentős területeket vesztettek.
  • 2.Hatalmas nyomor, éhinség és munkanélküliség súlytotta a térséget.
  • 3.Megjelent a spanyol nátha nevű fertőző járvány mely Közép-Európát is érzékenyen érintette. A Monarchia területén 50-100 ezer áldozatot szedett a járvány. Például az utolsó magyar király (IV. Károly). Mellette Kafka Margit és Ady Endre is. 
  • 4.Forradalmak robbantak ki a régióban, ilyen volt a Bajor Tanácsköztársaság, nálunk pedig az őszirózsás forradalom illetve Tanácsköztársaság és ellenforradalom.
  • 5.Teret nyertek a szélsőséges ideológiák mint a kommunizmus és a fasizmus-nácizmus.
  • 6.Megkezdődött újra az ellenséges szövetségi rendszerek kialakulása. Közép-Európa is POLARIZÁLÓDOTT, azaz a különböző országok két ellentétes táborra szakadtak.

europa_1920map.jpg

ideologiak_2.jpg

Politikai ideológiák a korszakban

A baloldali ideológiák a munkásosztály és a leszakadozó, szegényebb rétegek felkarolását akarják segíteni, például az adózás átalakításával és segélyekkel. A jobboldali ideológiák ezzel szemben a hagyományok ápolását, a vallást és a meglévő rend megőrzését (konzerválását) tartják szem előtt. Emellett a nemzeti értékekekre fókuszálnak. 

Konzervativizmus: (jobboldali ideológia) A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi. Filozófus: Edmund Burke.

Nacionalizmus: (jobboldali ideológia) A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata. A nacionalizmus szélsőséges formájában a többi nemzetet vagy bizonyos nemzeteket megbélyegez, alacsonyabb rendűnek állít be, így szélsőjobboldali náci vagy fasiszta ideológiát alkot.

Kommunizmus: (baloldali ideológia) Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban jelentették meg a Kommunista kiáltványt. Lényege: a politikai hatalmat proletár-forradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe. A kommunizmus másik alaptétele: törekedni kell arra, hogy az emberiség egyenlőségben élhessen. Két alapfogalom: permanens forradalom és osztályharc. 

Magyarországon a két világháború között a politikai szélsőségek jutottak nagy szerephez: 1919-ben a kommunisták törtek előre (Tanácsköztársaság), majd az ellenforradalom alatt (1920/21) és a háború idején (1939-1944) a szélsőjobb erősödött meg. Nálunk a nácikhoz nagyon hasonló mozgalmat jelentett a nyilaskeresztes párt (Szálasi Ferenc vezetésével). 

 Közép-Európa a II. világháborúban

Közép-Európa túlnyomó részén Adolf Hitler szerezte meg az uralmat már a II. világháború küszöbén. Megkaparintotta Csehszlovákiát és Ausztriát is és csatlakozásra bírta Magyarországot illetve Romániát. Lengyelország azonban szembeszállt a Führerrel, ám a sokkal erősebb német hadsereg legyőzte a lengyeleket 1939-ben. 

A II. világháborús harcok Közép-Európában

  •  Lengyelország lerohanás a németek által: 1939 szeptember 1. (a háború kirobbanása)
  • A Szovjetunió lerohanása a németek által: 1941 június 22. 
  • A szovjet hadsereg megfordítja a keleti front harcainak menetét a Sztálingrádi csatában: 1942 vége - 1943 eleje. Innentől a szovjetek kezdik visszaszorítani a németeket. 1945-re a harcok már Magyarországon és Németországban zajlanak.
  • A harcok közben lengyelországi megsemmisítő táborokba viszok a kelet-európai zsidóságot, több millió embert.
  • A háború alatt partizán-hozgalmak, ellenállók küzdenek a német megszállókkal. Pl: varsói lázadás 1944.
  • Közép-Európából a szovjet hadsereg űzi ki a németeket és kényszeríti térdre Németországot. A háború vége: Európában 1945 május 7.

 -- D O L G O Z A T -- 

A hidegháborús Közép-Európa

A II. világháború végére Európa két részre szakadt:

  • Amerikai-angol megszállású nyugati rész, ahol demokratikus országok működhettek
  • Szovjet megszállású keleti rész, ahol kommunista diktatúrák jöttek létre

Közép-Európa sajátosságai:

1.) A határokon áthúzódó nemzetiségek magas száma.

Magyarok élnek a környező országokban, Lengyelországban, orosz kisebbség és németek élnek, a Baltikum három országában Észtország, Lettország, Litvánia jelentős orosz kisebbség élt. Az adott anyaországok azonban nem voltak tekintettel az ott élő kisebbségekre.

2.) Minden közép-európai országban egy-egy kommunista diktátor képviselte a hatalmat:

  • Magyarországon előbb Rákosi Mátyás aztután Kádár János
  • Lengyolországban: Wladislaw Gomulka és Jaruzelszki
  • Az NDK-ban: Walter Ulbricht és Ericj Honecker
  • Csehszlovákiában: Novotny, Dubcsek és Gustáv Husák
  • Romániában: Gheorghiu-Dej és Nikolai Ceausescu
  • Bulgáriában: Todor Zsivkov

3.) Minden Közép-európai kommunista diktatúrában erőszakszervezetk tartották fenn az önkényuralmat, például:

  • NDK-ban Stasi
  • Magyarországon: ÁVH majd III/3-as ügyosztály
  • Romániában: Securitate

4.) Mindegyik Közép-európai országban mozgalmak söpörték e a kommunista diktátorok hatalmát:

A rendszerváltó mozgalmak 1989-1990 ben zajlottak és vértelenek voltak, kivéve Romániában, ahol véres forradalom győzött 1989 decemberében. A forradalom 1989 december 15-én Temesváron keződött és 1989 december 25-én Tirgovistében ért véget Ceausescu illetve feleéseg kivégzésével. 

[VIDEO - Ceausescu uralma]
hideghaborus_eu_terkep.jpg

 

8F - Állampolgári ismeretek - A munka világa

A munka világa

Iskolai tanulmányaink befejezését követően a munka világába kerülünk: 

  • Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.
  • Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállallkozás, ezek halmaza a versenyszféra.Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.
  • Munkavállalói jogok - kötelességek: A dolgozónak vagy munkavállalónak joga van fizetést kapni, illetve például fizetett szabadságra menni. Ám az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.
  • A munkakeresés: Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:
  • Menete: életrajz készítés, elküldés, állásinterjún való megjelenés

8F - A pályaorientáció

A pályaorientáció az alap- illetve középfokú tanulmányok befejezésének végén történő pályaválasztást és életpálya építést is kialakító döntések meghozatalában való közreműködés és segítés.

Választhatunk szakmát vagy hivatást a középfokú tanulmányaink végén, de később változtathatunk is ezen más hivatást keresve magunknak.

A pályaorientáció egyik kiemelt célja, hogy információkkal segítse az egyéneket a döntésképessé válásban ezzel növelve esélyeiket arra, hogy a számukra legideálisabb megoldást tudják majd kiválasztani.

A pályaorientáció 4 eleme:

  • önismeret - mit szeretnénk, mivel foglalkoznák szívesen, miben vagyunk jók
  • pályaismeret - szakmák, foglalkozások hivatások ismerete
  • munkaerőpiaci ismeretek - mely szakmák keresettek és jövedelmezőek
  • képzési lehetőségek - az egyes szakmákat, hivatásokat hol és milyen bejutási feltételekkel tanulhatjuk

Osztályfelmérés:

  • Még nem tudom milyen pályát választok majd:
  • Mérnöki pályát választok
  • Tanári, tanítói, oktatási pályát választok
  • Orvosi pályát választok
  • Katonai - rendőri pályát választok
  • Egyéb pálya érdekel
  • Szakmát szeretnék kitanulni (pl szerelő, köműves, eladó)

8F - Az öbölháborúk

Öbölháborúk [történelemcikkek.hu]:

1.) Az első öbölháborúAz iraki csapatok 1990 augusztus 2-án helyi idő szerint hajnali 2 órakor rohanták le a szomszédos Kuvaitot. Válaszul 1991 január 16 és február 28 között a Perzsa-öbölben fegyveres konfliktus kezdődött. A hadművelet neve melyet az USA indított: Sivatagi Vihar. Ekkor az USA katonailag beavatkozott Irak és Kuvait viszályába, ENSZ felhatalmazással és NATO kötelékben. Az iraki diktátor: Szaddam Husszein, az amerikai elnök pedig: George Bush volt ekkor. Az amerikaiak elérték, hogy Irak kivonuljon az aprócska Kuvaitból.

kuvait_map.jpg

2.) Második öbölháború: A második öbölháború iraki háború nevet is viselte és 2003-ban kezdődött. Célja Szaddam Husszein hatalmának megdöntése volt. Az amerikaiak egsrészt megtorolni akarták a 2001-es terrortámadást (New York, WTX, szeptember 11), másrészt Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereit akarták elkobozni.

Irakot legyőzik, megkezdődik egy hosszú megszállás 2003 és 2011 között. Husszeint perbe fogják (vád: egy falu elpusztítása biológiai fegyverekkel) majd halálra ítélik és kivégzik.

szaddam_hussein.jpg

Szaddám Huszeint az 1982-es, 148 halálos áldozatot követelő dudzsaili mészárlás miatt. A volt iraki diktátort 2006. december 30-án, közép-európai idő szerint hajnal 4 óra körül akasztották fel.

Az iraki kivonulás évében találták meg a helyet, ahol Oszama bin Laden bújkált Pakisztánban. Egy SEAL osztag végzett vele 2011 május 2-án. 

6F - Honismeret, pünkösd

Pünkösd – húsvét és karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Kevesen tudják, de neve a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból ered, ugyanis a húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük. Pünkösd a keresztény egyház születésnapja.

A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de az ünneplés egyes elemei (mint például a pünkösdi királynéválasztás, vagy a zöldágazás) régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza.

PÜNKÖSDI KIRÁLY-VÁLASZTÁS és KIRÁLYNÉJÁRÁS []

Egész Európában elterjedt a pünkösdi király-választás, ahol főként ügyességi próbák (lóverseny, bikahajsza, tuskócipelés, karikába dobás stb.) során a legrátermettebb legény egy évre kapta meg a királyi címet. Uralkodásának ideje alatt a pünkösdi király minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott, a közösség kontójára. Sok helyen pünkösdi királynét választottak a falubéli kislányok közül, aki díszes menet élén járta be a falut házról-házra. Ennek a szokásnak több változata is ismert. Az egyik legelterjedtebb motívum, hogy a fehérbe öltöztetett, fátyollal vagy piros mintás kendővel borított kis királyné a kosarában rózsaszirmokat vitt, amivel meghintette az ajándékozókat.

ZÖLDÁGAZÁS

A magyar néphagyományban a természet megújulásának jelképe a zöldágazás, zöldág-hordás szokása. A régi időkben sok helyen pünkösdkor frissen vágott zöld ágakat – többnyire nyírfaágat, gyümölcsfaágat, leggyakrabban bodzát – tűztek a házakra, kerítésekre, kútgémekre és istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

PÁRVÁLASZTÓ HAGYOMÁNYOK 

Pünkösd ünnepéhez udvarlással kapcsolatos szokások is fűződnek. Egyes vidékeken például a legények az ünnep hajnalán a kiválasztott lány ablakába pünkösdi rózsát tettek, máshol mátkatálat (kaláccsal és borral) küldtek a kiszemelt hölgynek. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.

[VIDEO - Pünkösd]

6F - A nagy francia forradalom

A nagy francia forradalom előzményei:

  1. Franciaországra egy teljesen igazságtalan berendezkedés a jellemző, hiszen a legfelső 5% (nemesség és papság) kezében van a javak, földek 90%-a.
  2. A két uralkodó rend (ordó) a nemesség és papság rendje mellett jogokat kezd követelni a harmadik rend is, a köznép. Szószólóik: LaFayette márki, Mirabeau gróf és Sieyes abbé.
  3. A királyi udvar pazarló életet él, miközben a nép éhezik.
  4. Szociális válság alakul ki 1788/89-re, a rossz termés, az éhínség, a nyomor és a magas adók miatt.
  5. A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak abszolutista módon (elnyomással)! 

A harmadik rend (polgárság és parasztság) változásokat követelt és a rendi gyűlés haladéktalan összehívását. A király: XVI. Lajos kénytelen volt összehívni a rendeket.

16lajos.jpg

A forradalom első eseményei:

Labdaházi eskü: 1789 június 20. Az alkotmányt követelő képviselők esküje volt, ami előtt a király kénytelen volt meghajolni. Alkotmány = A király hatalmát korlátozó alaptörvény

Basille ostroma: 1789 július 14-én  párizsi tömeg megrohamozza a Bastille várbörtönt, mely az elnyomó királyi berendezkedés szimbóluma. 

Az alkotmány jellemzői: 

  • Szabadságjogok biztosítása
  • A király jogainak korlátozása
  • A választójog kiszélesítése

A király sorsa: Perbe fogják a forradalmi nép ellen behívja az osztrák-porosz hadsereget. A perben halálra ítélik és 1793 január 21-én kivégzik XVI. Lajost. A kivégzőeszköz guillotine (nyaktiló).

Háború és forradalmi terror

Poroszország és a Habsburg Birodalom már 1792-ben megtámadták Franciaországot, hogy elfojtsák forradalmukat. Féltek attól ugyanis, hogy ez átterjed országaikra. Hamarosan az angolok is harcba léptek a franciák ellen. 

Forradalmi terror: A jakobinus párt Maximilien Robespierre vezetésével 1793 június 2-án vette át a hatalmat. Diktatúrát vezettek be és kivégeztek mindenkit aki nem osztotta nézeteiket. Közben azonban sikeresen visszaverték a minden irányból támadó ellenséget is: poroszokat, osztrákokat, angolokat.

A jakobinusokat végül a konvent, azaz a forradalmi nemzetgyűlés buktatta meg. Jött a nagypolgárság uralma, majd a hatalom csúcsára kapaszkodott egy tábornok: Bonaparte Napóleon.

Napóleon uralma

napoleon.jpg

Korzika szigetén született 1769-ben egy kisnemesi elszegényedett családba. A forradalom háborúi alatt sikeres hadvezér lett belőle. Önerőből, tehetsége révén. Katonái segítségével 1799-ban ragadta magához a hatalmat. Először konzul lett majd 1804-ben császár. Összesen 11 éven keresztül, 1804-1815 uralta Franciaországot és Európát. [Napóleon film]

Napóleon hatalmának jellemzői: []

  • Új polgári törvénykövet adott ki: Code Napóleon
  • A feudalizmus felszámolását segítette elő. Feudalizmus: A középkorra jellemző berendezkedés, melynek alapja a földalapú értékrend és a jobbágyi szolgáltatások (mint a 9-ed, 10-ed, robot). (Feudum = föld)
  • Fejlesztette az oktatást Francaiországban
  • Háborúkban győzte le Európa államait

Napóleon hadjáratai és csatái:

A 4 legfőbb ellenfele: Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország volt. Ezek az országok összesen 6-szor fogtak össze ellene, vagyis 16 év alatt, 1799 és 1815 közt, sikertelenül.

  • Austrerlitzi csata (1805. dec.2.) a Habsburgok legyőzése
  • Friedlandi csata poroszok legyőzése
  • Oroszország elleni hadjárat: 1812-ben sikertelen
  • Lipcsei csata 1813 október 16-19. Legyőzi az utolsó összefogás. Száműzik Elba szigetére, de vissztér
  • Watelooi csata: 1815 június 18. Végső veresége. Végső száműzése: Szent Ilona szigete. 

D O L G O Z A T

8F - Ázsia régiói

Ázsia régiói

India és a kasztrendszer:

Az ókori Indiában a lakosság úgynevezett kasztokra oszlott. Az első kasztba a papi réteg tartozott, a másodikba a katonai előkelők és az uralkodók, a harmadikba a tulajdonnal rendelkező közrendűek, a negyedikbe pedig a szolgálók.

A kasztok között nem volt átjárás, aki egy adott kasztba született, ott is halt meg.

India ősi vallását a papi kasztról brahmanizmusnak, vagy elterjedtebb szóhasználattal hinduizmusnak nevezzük. A legfontosabb tanítása a lélekvándorlás (reinkarnáció) tana. A lélek halhatatlan, és a test halála után új testben születik újjá. Olyan testben, amilyet az elhunyt az előző élete alapján megérdemelt.

A hindu vallásból alakult ki India másik nagy vallása, a buddhizmus. Alapítója egy indiai királyfi, Buddha volt (Kr. e. VI–V. század), aki nem helyeselte a kasztrendszert.

India kincsei (Tk 174. oldal)

india_kina_map.jpg

Földje gazdag volt gyémántban, smaragdban, rubinban, zafírban és más drágakövekben. A fűszereket, például a drága borsot, a fahéjat és a vaníliát sokfelé termesztették. Elterjedt volt a kávé és a tea is. A híres indiai kézműipar gyönyörű szöveteket állított elő, főként az ott termesztett gyapotból. 

Gyarmatosítás:

Először a portugál hajósok jutottak el Európából Indiába. A portugálokat rövidesen a hollandok, az angolok és a franciák követték, ezzel megkezdődött India gyarmatosítása. A mesés gazdagságú terület feletti uralmat végül a britek szerezték meg 1849-re. Később a második világháború korára kialakult egy függetlenségi mozgalom egy Mahátma Gandhi nevű vezetővel.

gandhi_1.jpg

Azt vallotta, hogy harc nélkül, erőszakmentes ellenállással kell elérni az angoloktól való elszakadást. A függetlenséget Gandhinak és követőinek 1947-ben valóban sikerült szabadságharc nélkül elérnie.

Gandhi halálát a vallási ellentétek okozták: muszlimok és hinduk viszálya. merénylet áldozata lesz 1948-ban.

vonal.jpg

Kína története (Tk 178)

A Távol-keleten két óriásfolyó a Jangce (Kék-folyó) és a Sárga-folyó mentén öntözéses földművelés alakult ki. Először a A Csin-uralkodói család egyesítette a kínaiakat és szervezte császárságba. Az első császár (Csin Shi Huang-ti) a birodalmát az északi irányból fenyegető nomád hunok támadásaitól hatalmas fal építésével próbálta megvédeni, amelyet meghatározott távolságokban bástyákkal és őrtornyokkal erősített meg. Első császár: Kre.259-210, III. század.

kinai_nagyfal.jpg

Az úgynevezett nagy fal lélegzetelállító alkotás és több ezer kilométer hosszú. Kínai találmány volt a porcelánkészítés és a selyemszövés. A kínai selyem és porcelán olyan keresett termék volt más országokban, hogy az Európa felé menő kereskedelmi utat így nevezték: Selyemút. A kínaiak találták fel az iránytűt, ami a tengeri és a sivatagi utazás nélkülözhetetlen kelléke. A papír és a puskapor is kínai találmány.

Érdekes ókor maradvány a kínai agyag-katonák barlangja, melyre 1974-ben bukkantak az első császár sírja mellett. Összesen 8 ezer életnagyságú agyagkatona alkotja.

agyagkatonak.jpg

Gyarmatosítás:

Kína gyarmatosítása az ópiumháborúkkal kezdődött. Az ópium veszélyes kábítószer. A XIX. század közepén a kínai császár betiltotta az ópiumkereskedelmet, válaszul az angolok háborút kezdtek Kínával. Az angol győzelem után Kína a XIX. század végére a nagyhatalmak „gyámsága” alá került, félgyarmattá vált. Megőrizte függetlenségét, de csak látszólag. A vallás terén három irányzat terjedt el: konfucianizmus (Kung Fu-ce), taozmus, buddhizmus.

Taoizmus: [] taoizmus alapját Lao-ce (Laozi) nevű kínai filozófus és költő munkája, a Tao Te King képezi. A taoizmus központi fogalma a Tao, ami annyit jelent, hogy az út vagy az elv. Hangsúlyt kap az ember és a természet harmóniája illetve a meditáció és a belső béke elérése.

Kommunista Kína:

1911-ben a kínai nemzeti párt (Kuomintang) vezetésével forradalom robbant ki az országot kirabló nagyhatalmak és az őket kiszolgáló, megvesztegethető Mandzsu-dinasztia ellen. Kína köztársaság lett de az 1920-as évektől polgárháborúba sodródott a kommunisták és nemzeti közti harcban. Közben a második világháborúban egy időre japán megszállás alá került. Végül Mao Ce-tung vezetésével a kommunisták győztek és 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.

maocetung.jpg

Az új kínai állam megszállta Tibetet. Mao Ce-tung 1966-ban meghirdette a „kulturális forradalmat”. Ennek lényege: 1966 és 1976 között egy erősebb kommunista diktatúra bevezetése a kevésbé elkötelezett kommunisták és burzsuák (nem kommunisták) bebörtönzésével, megölésével. Kína innentől igazi kommunista diktatúraként élte mindennapjait.

Kína a hidegháború után óriási fejlődésbe kezdett, mára gazdasági nagyahatalom lett. Kína jelenleg hibrid-rendszer vagyis politikailag kommunista diktatúra, ám gazdaságilag nyugati mintájú piacgazdaság.

Piacgazdaság: amikor a lakosság szabadon alapíthat vállalkozásokat (cégeket) és az állam garantálja a szabad versenyt, azaz egyenlő feltételekkel való kereskedést (versenyhivatal). A kommunista országokban ez nem teljesült. Kínában érvényesül ám a társadalom kommunista elnyomásban él.

vonal.jpg

Japán történelme

A középkori Japán alapját a szamuráj-kultúra jelentette. Ennek lényege, hogy egy fegyveres kiváltságos réteg (szamurájok) hűbéri rendszerben uralkodott Japán felett a földesuraknak és a sógunnak illetve császárnak engedelmeskedve.

Sógun = katonai vezető a szamurájok feje

Japán a középkor során bezárkózott és nem tartott kapcsolatot a külvilággal és Európával. Európai felfedezők 1543-ban jelennek meg Japánban, mégpedig portugálok. Nem sikerül gyarmatosítaniuk, de jelen lesznek az országban. A szamuráj rendszer fennmarad egészen a XIX. század utolsó harmadáig. Utána a császárság megmarad ugyan de az uralkodó hatalma jelképes lesz. Japán megindul a modernizáció útján.

Japán napjainkban: Nagyon fejlett ipari ország, mely élenjáró az elektronika és az autógyártás terén. A főváros Tókió ma a Föld legnagyobb városa 37 millió lakossal.

vonal.jpg

A Közel-Kelet

A Közel-Kelet három kiemelt fontosságú eseménye XX. században:

  • Az Oszmán Birodalom felbomlása
  • Izrael Állam megalakulása és önvédelme
  • Az Öbölháborúk kirobbanása

Az Oszmán Birodalom felbomlása:

Törökország az első világháborúban a vesztes országok között szerepelt. Büntetésként az antant hatalmak elvették korábban meghódított területeiket. Közben felbomlott a szultánság rendszere is és Törökország Musztafa Kemál vezetésével átalakult köztársasággá. Bár muszlim vallású állam volt, modernizálódni kezdett. Kemál 1920 és 1938 között vezette Törökországot és népétől megkapta a "minden törökök atyja" címet (Atatürk).

Izrael kialakulása:

izrael.jpg

Izrael zsidó állama az ókori időkben jött létre Kr.e. 1000 körül Dávid király idején. Az ókor időszakában sorra szenvedte el a hódító hatalmak támadásait és megszállásait (asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak).

  • A római korban a zsidók elhagyták Izraelt. (Bar-Kochba felkelés) Ekkor lett a terület neve Palesztina.
  • Elarabosodás: A zsidók széttelepülése alatt Izrael területére arabok érkeztek.
  • A világ zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. (Herzl Tivadar volt a báseli kongresszus házigazdája.) Megszületett a cionizmus eszméje, mely a zsidók számára szent Sion hegyéről kapta nevét és a zsidóság Izraelbe történő visszatelepülésének mozgalmát jelentette.
  • A két világháború között Palesztina angol mandátum-terület volt, melyen az ENSZ engedélyt adott egy zsidó és egy palesztin állam megalakítására. Ám csak a zsidó állam jött létre 1948-ban Ben Gurion elnökletével. (A palesztínok elutasították a két állam tervét, ők az egész társéget akarták.) A XX. század második felében a környező arab államok a palesztinokat támogatva több háborút indítottak Izrael ellen, mely ezeket sorra visszaverte.

palestina.jpg

A jelenleg érvényes szabályzó szerződés: Gáza-Jerikó autonómia egyezmény, 1994 (Kairó)

izrael2.jpg

D O L G O Z A T

 

süti beállítások módosítása