A nagy francia forradalom előzményei:

1. Franciaországra egy teljesen igazságtalan berendezkedés a jellemző, hiszen a legfelső 5% (nemesség és papság) kezében van a javak, földek 90%-a.
2. A két uralkodó rend (ordó) a nemesség és papság rendje mellett jogokat kezd követelni a harmadik rend is, a köznép. Szószólóik: LaFayette márki, Mirabeau gróf és Sieyes abbé.
3. A királyi udvar pazarló életet él, miközben a nép éhezik.
4. Szociális válság alakul ki 1788/89-re, a rossz termés, az éhínség, a nyomor és a magas adók miatt.
5. A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak abszolutista módon (elnyomással)! 

A harmadik rend (polgárság és parasztság) változásokat követelt és a rendi gyűlés haladéktalan összehívását. A király: XVI. Lajos kénytelen volt összehívni a rendeket.

A forradalom első eseményei:

Labdaházi eskü: 1789 június 20. Az alkotmányt követelő képviselők esküje volt, ami előtt a király kénytelen volt meghajolni. Alkotmány = A király hatalmát korlátozó alaptörvény

Basille ostroma: 1789 július 14-én  párizsi tömeg megrohamozza a Bastille várbörtönt, mely az elnyomó királyi berendezkedés szimbóluma. 

Az alkotmány jellemzői: 

• Szabadságjogok biztosítása
• A király jogainak korlátozása
• A választójog kiszélesítése

A király sorsa: Perbe fogják a forradalmi nép ellen behívja az osztrák-porosz hadsereget. A perben halálra ítélik és 1793 január 21-én kivégzik XVI. Lajost. A kivégzőeszköz guillotine (nyaktiló).

Háború és forradalmi terror

Poroszország és a Habsburg Birodalom már 1792-ben megtámadták Franciaországot, hogy elfojtsák forradalmukat. Féltek attól ugyanis, hogy ez átterjed országaikra. Hamarosan az angolok is harcba léptek a franciák ellen. 

Forradalmi terror: A jakobinus párt Maximilien Robespierre vezetésével 1793 június 2-án vette át a hatalmat. Diktatúrát vezettek be és kivégeztek mindenkit aki nem osztotta nézeteiket. Közben azonban sikeresen visszaverték a minden irányból támadó ellenséget is: poroszokat, osztrákokat, angolokat.

A jakobinusokat végül a konvent, azaz a forradalmi nemzetgyűlés buktatta meg. Jött a nagypolgárság uralma, majd a hatalom csúcsára kapaszkodott egy tábornok: Bonaparte Napóleon.

Napóleon uralma

Korzika szigetén született 1769-ben egy kisnemesi elszegényedett családba. A forradalom háborúi alatt sikeres hadvezér lett belőle. Önerőből, tehetsége révén. Katonái segítségével 1799-ban ragadta magához a hatalmat. Először konzul lett majd 1804-ben császár. Összesen 11 éven keresztül, 1804-1815 uralta Franciaországot és Európát. [Napóleon film]

Napóleon hatalmának jellemzői: []

• Új polgári törvénykövet adott ki: Code Napóleon
• A feudalizmus felszámolását segítette elő. Feudalizmus: A középkorra jellemző berendezkedés, melynek alapja a földalapú értékrend és a jobbágyi szolgáltatások (mint a 9-ed, 10-ed, robot). (Feudum = föld)
• Fejlesztette az oktatást Francaiországban
• Háborúkban győzte le Európa államait

Napóleon hadjáratai és csatái:

A 4 legfőbb ellenfele: Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország volt. Ezek az országok összesen 6-szor fogtak össze ellene, vagyis 16 év alatt, 1799 és 1815 közt, sikertelenül.

• Austrerlitzi csata (1805. dec.2.) a Habsburgok legyőzése
• Friedlandi csata poroszok legyőzése
• Oroszország elleni hadjárat: 1812-ben sikertelen
• Lipcsei csata 1813 október 16-19. Legyőzi az utolsó összefogás. Száműzik Elba szigetére, de vissztér
• Watelooi csata: 1815 június 18. Végső veresége. Végső száműzése: Szent Ilona szigete. 

D O L G O Z A T

Ázsia régiói

India és a kasztrendszer:

Az ókori Indiában a lakosság úgynevezett kasztokra oszlott. Az első kasztba a papi réteg tartozott, a másodikba a katonai előkelők és az uralkodók, a harmadikba a tulajdonnal rendelkező közrendűek, a negyedikbe pedig a szolgálók.

A kasztok között nem volt átjárás, aki egy adott kasztba született, ott is halt meg.

India ősi vallását a papi kasztról brahmanizmusnak, vagy elterjedtebb szóhasználattal hinduizmusnak nevezzük. A legfontosabb tanítása a lélekvándorlás (reinkarnáció) tana. A lélek halhatatlan, és a test halála után új testben születik újjá. Olyan testben, amilyet az elhunyt az előző élete alapján megérdemelt.

A hindu vallásból alakult ki India másik nagy vallása, a buddhizmus. Alapítója egy indiai királyfi, Buddha volt (Kr. e. VI–V. század), aki nem helyeselte a kasztrendszert.

India kincsei (Tk 174. oldal)

Földje gazdag volt gyémántban, smaragdban, rubinban, zafírban és más drágakövekben. A fűszereket, például a drága borsot, a fahéjat és a vaníliát sokfelé termesztették. Elterjedt volt a kávé és a tea is. A híres indiai kézműipar gyönyörű szöveteket állított elő, főként az ott termesztett gyapotból. 

Gyarmatosítás:

Először a portugál hajósok jutottak el Európából Indiába. A portugálokat rövidesen a hollandok, az angolok és a franciák követték, ezzel megkezdődött India gyarmatosítása. A mesés gazdagságú terület feletti uralmat végül a britek szerezték meg 1849-re. Később a második világháború korára kialakult egy függetlenségi mozgalom egy Mahátma Gandhi nevű vezetővel.

Azt vallotta, hogy harc nélkül, erőszakmentes ellenállással kell elérni az angoloktól való elszakadást. A függetlenséget Gandhinak és követőinek 1947-ben valóban sikerült szabadságharc nélkül elérnie.

Gandhi halálát a vallási ellentétek okozták: muszlimok és hinduk viszálya. merénylet áldozata lesz 1948-ban.

Kína története (Tk 178)

A Távol-keleten két óriásfolyó a Jangce (Kék-folyó) és a Sárga-folyó mentén öntözéses földművelés alakult ki. Először a A Csin-uralkodói család egyesítette a kínaiakat és szervezte császárságba. Az első császár (Csin Shi Huang-ti) a birodalmát az északi irányból fenyegető nomád hunok támadásaitól hatalmas fal építésével próbálta megvédeni, amelyet meghatározott távolságokban bástyákkal és őrtornyokkal erősített meg. Első császár: Kre.259-210, III. század.

Az úgynevezett nagy fal lélegzetelállító alkotás és több ezer kilométer hosszú. Kínai találmány volt a porcelánkészítés és a selyemszövés. A kínai selyem és porcelán olyan keresett termék volt más országokban, hogy az Európa felé menő kereskedelmi utat így nevezték: Selyemút. A kínaiak találták fel az iránytűt, ami a tengeri és a sivatagi utazás nélkülözhetetlen kelléke. A papír és a puskapor is kínai találmány.

Érdekes ókor maradvány a kínai agyag-katonák barlangja, melyre 1974-ben bukkantak az első császár sírja mellett. Összesen 8 ezer életnagyságú agyagkatona alkotja.

Gyarmatosítás:

Kína gyarmatosítása az ópiumháborúkkal kezdődött. Az ópium veszélyes kábítószer. A XIX. század közepén a kínai császár betiltotta az ópiumkereskedelmet, válaszul az angolok háborút kezdtek Kínával. Az angol győzelem után Kína a XIX. század végére a nagyhatalmak „gyámsága” alá került, félgyarmattá vált. Megőrizte függetlenségét, de csak látszólag. A vallás terén három irányzat terjedt el: konfucianizmus (Kung Fu-ce), taozmus, buddhizmus.

Taoizmus: [] A taoizmus alapját Lao-ce (Laozi) nevű kínai filozófus és költő munkája, a Tao Te King képezi. A taoizmus központi fogalma a Tao, ami annyit jelent, hogy az út vagy az elv. Hangsúlyt kap az ember és a természet harmóniája illetve a meditáció és a belső béke elérése.

Kommunista Kína:

1911-ben a kínai nemzeti párt (Kuomintang) vezetésével forradalom robbant ki az országot kirabló nagyhatalmak és az őket kiszolgáló, megvesztegethető Mandzsu-dinasztia ellen. Kína köztársaság lett de az 1920-as évektől polgárháborúba sodródott a kommunisták és nemzeti közti harcban. Közben a második világháborúban egy időre japán megszállás alá került. Végül Mao Ce-tung vezetésével a kommunisták győztek és 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.

Az új kínai állam megszállta Tibetet. Mao Ce-tung 1966-ban meghirdette a „kulturális forradalmat”. Ennek lényege: 1966 és 1976 között egy erősebb kommunista diktatúra bevezetése a kevésbé elkötelezett kommunisták és burzsuák (nem kommunisták) bebörtönzésével, megölésével. Kína innentől igazi kommunista diktatúraként élte mindennapjait.

Kína a hidegháború után óriási fejlődésbe kezdett, mára gazdasági nagyahatalom lett. Kína jelenleg hibrid-rendszer vagyis politikailag kommunista diktatúra, ám gazdaságilag nyugati mintájú piacgazdaság.

Piacgazdaság: amikor a lakosság szabadon alapíthat vállalkozásokat (cégeket) és az állam garantálja a szabad versenyt, azaz egyenlő feltételekkel való kereskedést (versenyhivatal). A kommunista országokban ez nem teljesült. Kínában érvényesül ám a társadalom kommunista elnyomásban él.

Japán történelme

A középkori Japán alapját a szamuráj-kultúra jelentette. Ennek lényege, hogy egy fegyveres kiváltságos réteg (szamurájok) hűbéri rendszerben uralkodott Japán felett a földesuraknak és a sógunnak illetve császárnak engedelmeskedve.

Sógun = katonai vezető a szamurájok feje

Japán a középkor során bezárkózott és nem tartott kapcsolatot a külvilággal és Európával. Európai felfedezők 1543-ban jelennek meg Japánban, mégpedig portugálok. Nem sikerül gyarmatosítaniuk, de jelen lesznek az országban. A szamuráj rendszer fennmarad egészen a XIX. század utolsó harmadáig. Utána a császárság megmarad ugyan de az uralkodó hatalma jelképes lesz. Japán megindul a modernizáció útján.

Japán napjainkban: Nagyon fejlett ipari ország, mely élenjáró az elektronika és az autógyártás terén. A főváros Tókió ma a Föld legnagyobb városa 37 millió lakossal.

A Közel-Kelet

A Közel-Kelet három kiemelt fontosságú eseménye XX. században:

• Az Oszmán Birodalom felbomlása
• Izrael Állam megalakulása és önvédelme
• Az Öbölháborúk kirobbanása

Az Oszmán Birodalom felbomlása:

Törökország az első világháborúban a vesztes országok között szerepelt. Büntetésként az antant hatalmak elvették korábban meghódított területeiket. Közben felbomlott a szultánság rendszere is és Törökország Musztafa Kemál vezetésével átalakult köztársasággá. Bár muszlim vallású állam volt, modernizálódni kezdett. Kemál 1920 és 1938 között vezette Törökországot és népétől megkapta a "minden törökök atyja" címet (Atatürk).

Izrael kialakulása:

Izrael zsidó állama az ókori időkben jött létre Kr.e. 1000 körül Dávid király idején. Az ókor időszakában sorra szenvedte el a hódító hatalmak támadásait és megszállásait (asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak).

• A római korban a zsidók elhagyták Izraelt. (Bar-Kochba felkelés) Ekkor lett a terület neve Palesztina.
• Elarabosodás: A zsidók széttelepülése alatt Izrael területére arabok érkeztek.
• A világ zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. (Herzl Tivadar volt a báseli kongresszus házigazdája.) Megszületett a cionizmus eszméje, mely a zsidók számára szent Sion hegyéről kapta nevét és a zsidóság Izraelbe történő visszatelepülésének mozgalmát jelentette.
• A két világháború között Palesztina angol mandátum-terület volt, melyen az ENSZ engedélyt adott egy zsidó és egy palesztin állam megalakítására. Ám csak a zsidó állam jött létre 1948-ban Ben Gurion elnökletével. (A palesztínok elutasították a két állam tervét, ők az egész társéget akarták.) A XX. század második felében a környező arab államok a palesztinokat támogatva több háborút indítottak Izrael ellen, mely ezeket sorra visszaverte.

A jelenleg érvényes szabályzó szerződés: Gáza-Jerikó autonómia egyezmény, 1994 (Kairó)

D O L G O Z A T

Az 1830 és 1848 közti időszakot, melyben a haladó, liberális magyar nemesség reformokkal próbálta modernizálni, a feudalizmusból kivezetni és az Osztrák Birodalmon belül önállósítani Magyarországot, reformkornak nevezzük.

A reformkor törekvései két csoportra bonthatóak:

• önállósodási törekvések
• polgárosodási törekvések (és a feudalizmus kilépés elérése)

A reformkor nagy alakjai: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos. 

A reformkor törekvései [video]

1.) Jobbágyfelszabadítás - úrbéri örökváltság: Lényege: megszüntetni a személyi függésben lévő jobbágyságot Magyarországon.

2.) Közteherviselés: a nemesek adóztatása ugyanúgy ahogyan a köznép is adózik.

3.) Ősiség eltörlése: Az 1351-es ősiség törvény eltörlése. A nemesi föld legyen eladható.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.

5.) Unió Erdéllyel: Erdély egyesítése Magyarországgal

6.) Sajtószabadság: Az újságokban lehessen cenzúra nélkül kormányzatot kritizáló írásokat megjelentetni.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után.

[VIDEO - Széchenyi]

A reformkor nagyjai

A reformkor 5 legnagyobb alakja:

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet [] (röviden EBESZ Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép Ázsia 57 részt vevő államát fogja össze. Létrejöttének éve: 1957. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.

Az EBESZ tevékenysége ma kiterjed tagállamai emberi jogi és kisebbségi helyzetének javítására, demokratikus intézményeinek védelmére, választások megfigyelésére, fegyverzetellenőrzésre, leszerelésre, biztonság- és bizalomépítésre is, de a szervezet gazdasági és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozik.

Az EBESZ végrehajtó szervei:

• az adminisztrációs teendőkért, a pénzügyekért az EBESZ-főtitkár és titkársága felel, a három évre kinevezett főtitkár felügyeli az EBESZ-missziókat is;
• a három évre kinevezett, hágai székhelyű nemzeti kisebbségi főbiztos;
• a három évre kinevezett, bécsi székhelyű sajtószabadságért (vagy médiaszabadságért) felelős megbízott (vagy biztos);
• a varsói központú Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), amelynek legfontosabb feladatai:

– a választások megfigyelése;

– demokratizálódás;

– az emberi jogok tiszteletben tartása;

– a romákat érintő kérdések és a tolerancia;

– valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni harc.

Az Alapokmányban megfogalmazott ajánlásokat három csoportra, „kosárra” osztották:

• az első kosár a biztonság politikai-katonai aspektusival foglalkozott
• a második kosár az államok együttműködésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalta a gazdaság, a tudomány, a technológia és a környezetvédelem terén
• a harmadik kosár a humanitárius és egyéb területeken való együttműködéssel, az információ szabad áramlásával, valamint a kulturális és oktatási együttműködéssel foglalkozott.

Az Egyesült Államok kialakulása és fejlődése

1. Az USA kialakulása és a Függetlenségi Háború
2. Az USA polgárháborúja
3. Az USA nagyhatalommá válása
4. DOLGOZAT

Történelmünk színterei a régiók, olyan ország-csoportok melyek hasonló körülmények, adottságok és folyamatok illetve tendenciák szerint változtak az évszázadok során.

Régiók:

• Az Egyesült Államok
• Ázsia főbb régiói: India és Kína
• A Közel-Kelet
• Közép-Európa

A vetélkedő 4 részből áll a legjobbak ötöst szerezhetnek.

• [VIDEO (4 perc) - Zanza TV] A video anyagából készítsen 6-8 mondatos összefoglalót füzetébe
• Rajzkészítés - 1 ipari találmány lerajzolása a füzetbe
• Teszt feladatsor
• Rejtvény kivetítve

Rajzos feladat: Válasszon ki egy képet és rajzolja bele füzetébe, minnél élethűbben. Az egy padban ülők nem választhatnak azonos képet!

 REJTVÉNY:

A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka, a legfőbb közjogi méltóság hazánkban. 

Eddigi államfőink a rendszerváltás óta: Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin, Sulyok Tamás.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben 

A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Jelképezi a nemzet egységét, fontos ügyeket karol fel, képviseli hazánkat külföldön.

Sándor-palota:

 A Sándor Vince gróf által megrendelt, 1803-ban építtetett (1806-ban elkészült), 2000-ben teljeskörűen restaurált és 2003-tól az Köztársasági Elnöki Hivatalnak helyet adó gyönyörű budai épület.

A palotát 1831-ben adta el Móric gróf, mégpedig a Pallavicini családnak, akik tovább-adták bérleményként a bécsi kormányzatnak, így innentől az épület már állami feladatokat látott el. Az 1848/49-es szabadságharc leverését követően például innen igazgatta az országot Albrecht főherceg, majd a kiegyezés után, 1867-ben a magyar kormányhoz került. 

Később 1881 és 1945 között a miniszterelnökök rezidenciája volt a Sándor-palotában. 1945 és 2000 között sajnos keveset törődtek az épülettel, igazi felújítására 2000 és 2002 között került sor. Az első köztársasági elnök aki ide újra beköltözhetett 2003 január 22-én Mádl Ferenc volt.

A XIX. századi Angliából kiinduló ugrásszerű változást, mely életre hívta a gyáripart és mélyreható gazdasági-társadalmi folyamatokat indított el az egész világon, ipari forradalomnak nevezzük. A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki ehhez a megfelelő feltételek: mint a parlament valódi hatalma és az abszolutizmus felszámolása. 

A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban.

Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

• Gőzhajó (1807) Robert Fulton
• Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825

Az ipari forradalom terjedése

Ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa. Fontos érdekesség, hogy Angliából nem a közeli Franciországba tevődött, hanem a sokkal messzebre fekvő USA-ba.

Az ipari forradalom szakaszai:

Az ipari forradalomnak két szakasza volt: az első a gőzgép feltalálása utáni időszakban, a második pedig az egyéb energia-hordozók megjelenése, pl elektromosság, robbanómotor. Innentól, hogy gépek kezdtek el gépeket készíteni (a mozdonyok alkatrészeit esztergagépekkel gyártják). Ez a pont Angliában már az 1850-es években elérkezett. Innentől tehát már az ipari forradalom második szakaszáról, vagy egy második ipari forradalomról beszélünk. 

Társadalmi következmények:

• Kialakul a munkásság mint társadalmi réteg
• Városiasodás kezdődik (Urbanizáció) A vidéki parasztság városokba áramlik.
• A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
• Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
• A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1884-től megjelenik az általános választójog, a cenzus megszűnésével. Így a munkások választójogot kapnak Angliában.)
• Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848) Kommunizmus alaptétele: a hatalmat azoknak kell adni, akár erőszakkal is, akik a javakat előállítják (így a munkásoknak és parasztoknak).

Gazdasági következmények:

• Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
• Beindul a hitelezés
• Óriáscégek jönnek létre => trösztök, kartellek megjelenése, vadkapitalizmus (XX.századig) Vadkapitalizmus: amikor kialakul már a versenyre épülő piacgazdaság de ez szabályzatlanul és a munkásság kihasználásával zajlik.
• Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

Az Ausztria területén 1278-óta uralkodó (morvamezei csata óta jelenlévő) Habsburg család a mohácsi csatától kezdődően majdnem 4 évszázadon keresztül foglalta el a magyar trónt: 1526 és 1918 között. Ebben az időszakban összesen 17 Habsburg uralkodó váltotta egymást a magyar trónon.

Egyszerre igazgatták Ausztriát, Magyarországot és mindazon területeket, melyek birodalmulat alkották. Uradalmukat úgy is hívták, hogy Habsburg Birodalom. Óriási kiterjedéssel bírt:

A fontosabb Habsburg uralkodók:

• I. Ferdinánd: 1526-1564
• Mária Terézia: 1740-1780
• I. Ferenc: 1792-1835
• V. Ferdinánd: 1835-1848
• I. Ferenc József: 1848-1916

A magyarok viszonya a Habsburgokkal állandóan változott: kezdetben le akartuk rázni uralmukat a Rákóczi-szabadságharcban, majd egy békés időszak következett Mária Terézia uralkodásának nagyobbik részében később pedig a magyarok újra fellázadtak ellenük 1848-ban. Ennek a lázadásnak a neve: 1848/49-es forradalom és szabadságharc volt. Előzményét pedig reformkornak nevezzük: 1830-1848.

Folytatás: ipari forradalom