A vegyesházi királyok kora (1301-1526)

AZ ANJOUK [LINK] 

Az Anjouk (anzsuk) a francia uralkodóház a Capet-dinasztia oldalágát alkották, akik 1264-ben megszerezték a pápától a Nápolyi Királyságot IV. Kelemen pápa segítségével. (A család egészen 1435-ig birtokolja a Nápolyi Királyságot, amikor a terület Aragóniához kerül.) Az Anjou család egyik tagja, Károly beházasodik az Árpád-házba és elveszi feleségül V. István lányát. Később, 1301-ben erre a frigyre hivatkozva követeli a magyar trónt Károly Róbert.

Az Anjouk által 1264-ben megkaparintott Nápolyi királyság látható a térképen, az itáliai csizma alsó részénél. Itt uralkodott a dinasztia, mely aztán a magyar trónra is szemet vetett:

KÁROLY RÓBERT URALKODÁSA

(1308 - 1342)

Az Árpád-ház utolsó szakaszának anarchikus viszonyait Károly Róbert stabilizálta. Történelmi szerepe jelentős, mert őt tekintjük a középkori magyar állam legfőbb konszolidálójának. Trónra kerülése előtti években a Magyar Királyság tartományúri területekre oszlott, melyek élén a kiskirályok szinte korlátlan hatalommal bírtak. Legerősebbek a Csákok, Kőszegiek és Abák voltak. Teljes országrészeket uraltak:

Koronázásai: Károly Róbertet háromszor koronázzák meg, mert a korabeli szokások szerint 3 feltétel kellett a hivatalos uralkodóvá váláshoz: Székesfehérváron kellett legyen a szertartás, csakis a Szent Koronával történhetett, és csak az esztergomi érsek koronázhatott. Ezek azonban csak a harmadik alkalommal teljesültek. Koronázások: 1301, 1308, 1310.

Károly Róbert intézkedései - reformjai

A reformjait a regálé jövedelmekre (királyi jogon szerzett jövedelmek) építette, az intézkedéseket tárnokmestere, Nekcsei Demeter dolgozta ki.

1.) Leszámolás a trónkövetelőkkel: Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.

2.) Leszámolás a kiskirályokkal. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot. Csák Máté 1321-ben természetes halált, a többiek pedig meghajolnak előtte.

3.) Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 

4.) URBURA átalakítása = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.

5.) Harmincadvám bevezetése: a határon át behozott termékek egyharmincada (3%-a) a királyt illette.

6.) Kapuadó bevezetése: a parasztok által a királynak fizetett állami adó

Reformok eredménye: az intézkedések révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

Károly Róbert külpolitikája

Károly Róbert külpolitikája is a központi hatalom megerősítését és a Magyar Királyság felvirágoztatását célozta:

1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
3. Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.
   

Nagy Lajos uralkodása (1342-1382)

Az Anjou-család sarjaként a francia uralkodócsalád oldalági leszármazottja, Károly Róbert fia. Hazánkat 4 évtizeden keresztül uralta 1342 - 1382 között.

1.) Nápolyi hadjáratok: Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot! A lengyelországi ügyeket édesanyja Lokietek (Piast) Erzsébet intézte, Nagy Lajos a Magyar Királyság problémáival volt elfoglalva.

2.) Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)

3.) Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény vagy aviticitas lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Ennek kiegészítése a fiscalitas vagy "kincstárra háramlás jog": amikor apáról fiúra vagy lányra száll a nemesi birtok és csak a család kihalása után száll vissza a királyra.

A törvény meghozásának oka: A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket!

Az 1351-es törvények többi része: az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallós-jognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.

4.) Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

 LUXEMBURGI ZSIGMOND (1387-1437)

Bárói ligák harca: Nagy Lajos halála után egyik lánya (Hedvig) a lengyel trónra, másik lánya Mária pedig a magyar trónra került. Ezt követően a magyar főurak bárói ligákba tömörülve egymással harcoltak azért, hogy saját jelöltjük legyen Mária férje és így a leendő magyar király. A Horvátiak jelöltjét Anjou Kis Károlyt megkoronázták ugyan 1385-ben, de a Garai-Cillei liga megölte 1386 elején. Végül a Garai nádor által támogatott Luxemburg Zsigmond császár lett Mária férje és Magyarország királya 1387-ben.

Zsigmond uralma kezdetén a Garai liga foglya lett és csak azon az áron szabadulhatott, hogy feleségül veszi Cillei Borbálát, illetve a ligával együttműködve kormányoz.

Zsigmond rendelkezései:

1.) Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett.

2.) Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak.

3.) Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.

4.) Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. A király főleg azért támogatta a városokat, hogy segítsék őt a nemesek visszaszorításában.

5.) Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés kezdődött Erdélyben. Ennek során született meg a parasztok számára engedményeket biztosító Kolozsmonostori egyezmény, melyet a felkelés leverése után visszavontak. Ekkor született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette.

Zsigmond címei:

• Magyar király: 1387 - 1437
• Német király: 1411 -1437
• Cseh király: 1419 - 1437
• Német-római császár: 1433 május 31-től 

ZSIGMOND KÜLPOLITIKÁJA

1.) A törökökkel szemben ütközőállamokat hozott létre, vagyis szövetségre lépett azokkal a fejedelemségekkel, melyek a déli határainknál feküdtek. (Pl.: Szerbia, Havasalföld, Bosznia)

2.) A déli végvári vonal kiépítése: Szörény - Orsova - Galambóc - Szendrő - Szabács - Jajca. Célja egy várakból álló erős védvonal kiépítése a déli határvidéken a török ellen.

3.) Nikápoly mellett 1396-ban Zsigmond vezetésével a magyar-német hadak támadást indítanak a törökök ellen, de vereséget szenvedtek az oszmánoktól. A törökök győzelmük dacára nem indulnak meg Magyarország elfoglalására, mert Ázsia felől váratlanul megtámadja őket a Timur Lenk vezette új Mongol Birodalom (1402 - ankarai csata). Ez visszaveti az oszmánokat évtizedekre. Magyarország közel fél évszázad haladékot nyer a törökkel szemben. (Ez idő alatt épülnek ki délen az említett végvári vonalak.)

Zsigmond mint császár

Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik:

1.) A nagy nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat.

2.) A huszitizmus felszámolása. Máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában.

D O L G O Z A T

A török elleni harcok folytatása:

• Ozorai Pipo (1368-1426) firenzei olasz harcos, aki Zsigmond szolgálatában lett magyar főúr. (Eredeti neve: Filippo Scolari, felesége: Ozorai Borbála). Később szörényi bán, országos főkincstartó (1408-1426). Sikeres hadjáratokat vezet Szerbiába, megerősítette a végvári rendszert és kitanította Hunyadi Jánost a hadviselésre.
• Hunyadi János harcai: hosszú hadjárat (1444) és Nándorfehérvár megvédése (1456)
• Hunyadi Mátyás harcai a török ellen: Kenyérmezei csata (1479), Jajca és Szabács visszavétele, majd békekötés: 1483
• II. Ulászló: a béke felmondása 1520-ban
• II. Ulászló és II. Lajos korának harcai:1521-es török hadjárat: elesik Szabács és Nándorfehérvár, az 152324-es harcok: Tomori Pál győzelme Szávaszentdemeternél (1523), majd Szörényvár eleste (1524)
  
• Mohácsi csatához vezető török hadjárat: 1526 április 23-án indul a szultáni had Isztambulból.

Zsigmond mint császár: Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik a nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat. Emellett máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában. 

A MAGYAR VÁROSFEJLŐDÉS

A magyar városok jellemzői:

1.) A legelső hazai városok királyi és egyházi várak közelében jöttek létre

2.) A 12. századtól megjelentek Mo-on a német telepesek, más néven hospesek. A német bevándorlók főleg Erdélyben telepedtek le, ahol kiváltságokat kaptak és a későbbiekben szászokként emlegették őket.

3.) IV. Béla idején megszaporodtak a kővárak, az Anjouk alatt pedig a városok nagy része kiváltságokat kapott

4.) Városi kiváltságok: vásártartás joga, árumegállító jog, szabad bíróválasztás, vámmentesség.

5.) Várostípusok: 1.) Szabad királyi város nincs földesuruk, hanem közvetlenül a király alá tartoznak és jelentős kiváltságokkal rendelkeznek (a legnagyobb városok tartoztak ide, pl: Buda, Kassa, Győr) 2.) Bányavárosok: fontos bányaértékük miatt szintén a király alá tartoztak. 3.) Mezővárosok: valamely földesúr rendelkezett felettük, ő bíráskodott a paraszti lakosságuk felett. A mezőváros lakói többnyire egy összegben fizethették meg adójukat és vásárvámjukat uruknak, aki egyedül dönthetett arról, hogy milyen kiváltságokat ad nekik.

6.) Várospártoló királyok: Zsigmond, Nagy Lajos, Mátyás.

Hunyadiak és Jagellók

 A Hunyadi család:

Vita: V. László (Albert fia) vagy I. Ulászló legyen a király! A vita polgárháborúvá fajult, melyben Albert fiát V. Lászlót a Habsburgok és a főnemesek, míg I. Ulászlót a Hunyadiak és a köznemesek támogatták. A döntő csata 1440-ben Ulászló győzelmét hozta. Hunyadi János ettől kezdődően lett az ország egyik legfontosabb főura és legnagyobb birtokosa. Őrá bízták a déli végvárakat és ország megtámadására készülő törökök megállítását. 

HUNYADI JÁNOS HARCAI

1.) Hunyadi János harcai a törökökkel: Sikeres csaták: 1440-1443. Hosszú hadjárat Bulgáriáig. 1444-ben I. Ulászló király és Hunyadi nagy sereggel hatolt Várnáig, ahol azonban az ifjú magyar uralkodó hibát követett el és a janicsárok megölték a törökök pedig győzelmet arattak.

2.) Hunyadi kormányzósága:1446 és 1452 közt a még kisgyermek V. László helyett Hunyadit kérték fel az ország irányítására. Kormányzói kinevezést kapott, ami 1452-ben véget ért, amikor V. Lászlót nagykorúsították. Kormányzósága alatt indított hadjáratot az albán felkelőkkel (Kasztrióta György) a törökök ellen, de az 1448-as 2. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

3.) A nándorfehérvári diadal (1456): A magyar nemesek közül egyedül Hunyadi küldte seregét a fontos déli végvárhoz. Rajta kívül Kapisztrán János ferences szerzetes paraszt hadai vettek részt a csatában. Ők toborzott keresztes hadat alkottak.Szilágyi a várban, Hunyadi pedig kívülről betörve harcolt. A csata kulcseseménye: miközben a paraszti seregek rárontottak az ostromló törökökre, Hunyadi kitört a várból, elfoglalta a török ágyúkat és azokat az oszmánok ellen fordította. Óriási magyar győzelem született, de Hunyadi meghalt a csata utáni pestis járványban. VIDEO

MÁTYÁS KIRÁLY URALKODÁSA

Hunyadi Mátyás: A Nándorfehérvárnál elesett Hunyadi Jánosnak két fia volt: az 1456-ban már 25 éves László és a mindössze 13 éves Mátyás. Apjuk után ők öreökökték a hatalmas Hunyadi birtokokat és a "Hunyadi-párt" vezetését. A Hunyadi család és a Habsburgok közt ekkoriban ellentét feszült.

László és a Hunyadiak viszálya: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát Cillei Ulrikot, akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghalt.

Mátyás hatalomra jutása: A magyar nemesek 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás. Döntésük két legfőbb oka:

• 1.) - Úgy vélték, Mátyás fiatal, nem áll mögötte erős királyi dinasztia, így könnyen irányítható lesz majd. Szilágyi Mihály (kormányzó), Garai László (nádor)
• 2.) - A nép is szívesen vette megkoronázását, mert azt gondolták: folytatja apja, Hunyadi János munkásságát és elűzi a törököket a déli határoktól

Mátyás 1458-ban tér vissza Magyarországra és csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket. Szilágyi kormányzó, Garai nádor, a cseh trón várományosa, Podjebrád György Mátyáshoz adhatja lányát.

MÁTYÁS KIRÁLY URALKODÁSA, BELPOLITIKÁJA

Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.

• 1.) Központosította a hatalmat és ennek során az első lépésben kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte, Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.
• 2.) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.
• 3.) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.
• 4.) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett. Ernuszt János (kincstárnok), Bakócz Tamás (jobbágysorból kiemelkedett esztergomi érsek), Vitéz János, Janus Pannonius (tanácsadók).
• 5.) A belső ellenállások letörése: Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte.
• 6.) Koronázás: 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464-ban, uralkodása hatodik évében koronáztatta meg magát.
  

MÁTYÁS ÉS A KÜLPOLITIKA 

Mátyás külpolitikája:

Török politika: A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt.

• Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben (Kinizsi Pál)
• Jajcai vár visszavétele Boszniában: 1462
  
• a szabácsi vár visszafoglalása a Duna mentén: 1476
  

Miután kiépített a 2. végvári vonalat (Temesvár - Adria) 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Mátyás terve: Német-római császári cím megszerzése, a német aranybulla alapján, mely 7 választó-fejedelmnek adja a jogot, hogy császárt válasszon. Mivel a cseh király ezek között volt, Mátyás fő célja lett a cseh trón megszerzése lett.

Osztrák - cseh politika: Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

Mátyás és a kultúra 

Reneszánsz megjelenése: Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

Utódlás kérdése: Mátyás egyetlen fia, Corvin János nem házasságból született. Mátyás két felesége közül egyik sem szült törvényes utódot neki, csupán szeretője, Édelpeck Borbála (a két feleség közti időkből) ajándékozta meg egy fiú gyermekkel. A mgyar nemesek viszont nem voltak hajlandóak megkoronázni Corvin Jánost. Az új király II. Ulászló lesz, Mátyás 1490-es halála után. 

A KÖZÉPKORI MAGYAR MŰVELŐDÉS ÉS ÉLETMÓD

• Vízválasztó volt a kereszténység felvétele, amivel korai vallásunk és hagyományaink jórészt eltűntek és csak mondáinkban maradtak fenn.
• A kultúra a latin nyelvhez és a római katolikus egyházhoz kapcsolódott
• Az egyház képviselte az írásbeliséget, ami III. Béla korától (1172) lett jelentős a királyi udvarban.
• Megjelentek hazánkban a különböző szerzetesrendek: elsőként a bencések, majd a ciszterciek, premontreiek és a kolduló rendek: ferencesek és domonkosok (a 13. századtól) majd a pálosok.

Írásbeliség és oktatás: III. Béla idején jött létre a királyi kancellária, mely a legfontosabb okleveleket adta ki, majd kialakult a káptalanok és hiteleshelyek rendszere. A középkori emberek itt intézhették el adásvételi és föld ügyeiket, vagy örökléssel kapcsolatos dolgaikat.

A középkorban íródtak a legendák és geszták is, melyek egyházi vagy ősi történeteket meséltek el és a papok, szerzetesek jegyezték le őket. A legrégibb írott magyar források, oklevelek:

• Tihanyi apátság alapítólevele - 11. század (1055)
• Halotti beszéd - 12. század vége
• Ómagyar Mária-siralom - 13. század

II. ULÁSZLÓ URALKODÁSA

A magyar nemesek Mátyás után olyan királyt akartak, aki gyenge kezű, a nemesekre hagyja a kormányzást, de ugyanakkor saját költségén megvédi az országot a törököktől. Ennek leginkább Mátyás régi ellenfele, II. Ulászló felelt meg leginkább. (Nagy Lajos unokájának unokaöccse.)

Ulászló királlyá választásának okai:

1. Gyenge kezű királynak ígérkezett, aki a nemesekkel együtt uralkodik majd
2. Vállalta, hogy saját költségén megvédi az országot
3. Három ország trónjának várományosa: lengyel, cseh, magyar

Dobzse László: gúnynév, melyet azért kapott, mert mindenre azt mondta: jól van, jól van (dobzse, dobzse)

Belső széthúzás az országban (1490-1516):

A magyar nemesség két táborra oszlott, melyek a gyenge kezű király mellett egymással vetélkedtek a hatalomért. Az egyik a köznemesek tábora volt, Szapolyai János (erdélyi vajda) és Werbőczy István ítélőmester vezetésével, a másik pedig a főnemesi tábor a Báthoryak vezetésével. A vetélkedés három oka:

1. Melyik tábor adja az éppen soron következő nádort?
2. Ki legyen a soron következő király, ha II. Ulászló gyermektelenül halna meg?
3. Azonos jogai vannak e a köznemeseknek és főnemeseknek?

Mindhárom kérdésben átmeneti győzelmet arattak a köznemesek. A nádor kérdést illetően a köznemesi párt sikerét jelentette, hogy Werbőczy rövid időre betölthette ezt a tisztséget. A király-kérdést illetően a két párt két döntést hozott, mely ellentmondott egymásnak. 

• A köznemesi párt az 1505 -ös rákosi végzésben kimondta: ha a király fiú utód nélkül halna meg, akkor az országgyűlés nemzeti királyt fog választani. Ez kimondatlanul Szapolyait jelentette!
• Ezzel szemben a főnemesi párt 1506-ban egy házassági szerződés révén Habsburg Ferdinándot jelölte meg következő királyként! (II. Ulászló lányát összeadták Ferdinánddal.)

A két ellentétes döntés után végül 1506-ban fia született II. Ulászlónak, így a vita elnapolódott. Ám később, 1526-ban emiatt majd polgárháborúba sodródik az ország!

A harmadik vitakérdés a fő-. és köznemesek közt, a jogok kérdéséről szólt, nevezetesen, hogy a köznemesek azonos jogállásúak e a főnemesekkel?! A megoldást Werbőczy híres Tripartituma jelentette. Jelentése: Hármaskönyv és 1514-ben keletkezett!

Tripartitum (Hármaskönyv): Ebben Werbőczy összefoglalta a köznemesség kivívott jogait, kimondta hogy az ország egységét a Szent Korona jelképezi, és a rendek (nemesek) a királlyal együtt alkotják. Tehát: a nemesek jogilag egységes réteget képeznek és a törvényalkotás joga révén a királlyal közösen uralkodnak! A Tripartitumról nem alkottak törvényt, mégis 1848-ig meghatározó lett Magyarországon.

A DÓZSA-FÉLE PARASZTFELKELÉS (1514): 

Előzményei: Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros javaslatára a pápa keresztes hadjárat elindítását rendelte el 1514 -ben. Cél, a Török Birodalom legyőzése és visszaszorítása volt, a hadjárat résztvevői pedig a tervek szerint magyar parasztok. 

A parasztsereg élére Dózsa György végvári vitézt nevezték ki. A hadjárat elindulásának küszöbén azonban a nemesség tiltakozni kezdett a parasztjaik munkától való elvonása miatt és az egész akció lefújását követelte a királytól. Az uralkodó elhatározta, hogy visszavonja a kersztes hadjáratra kiadott utasítást. Válaszul a parasztok tiltakozni kezdtek, mert úgy hitték, hogy a király a beígért üdvözülést meg akarja fosztani tőlük. Közben lázító agitátorok jelentek meg köztük és a jobbágyokat a nemesek ellen fordították. Így a török elleni hadjárat végül parasztlázadássá változott. 

A parasztseregek Erdély felé vonultak, számtalan nemesi kastélyt kifosztva. Közben a király és a nemesség összefogtak és katonákat küldtek Dózsáék ellen. Az első összecsapást Nagylaknál azonban a parasztok nyerték, Báthory István temesi ispán ellen. A döntő csata Temesvár mellett zajlott, ahol Báthory és Szapolyai János erdélyi vajda seregei legyőzték a jobbágyokat. Megtorlásul Dózsát megkínozták, és növelték a parasztok terheit (robot növelése, költözés megtiltása)!

II. Lajos uralkodása (1516-1526)

Segítség kérése külföldről, a török ellen.Sikertelen, három okból:

1. Németországi parasztháború (1524/26)
2. Reformáció
3. Habsburg - francia ellentétek Észak-Itália birtoklásáért

Mindezek miatt az európai hatalmak nem segítettek a magyaroknak a török támadás elleni felkészülésben.

A mohácsi csata előzményei:

1.) A béke felmondása a törökkel: A két ország között Mátyás óta, az 1483-as békekötéstől béke volt. A törökök rendszeresen elküldték követeiket a magyar királyokhoz, hogy ezt a békét meghosszabbítsák. Ám 1520-ban II. Lajos elutasította a béke meghosszabbítását, mert úgy gondolta, hogy Szelim szultán 1520-as halála után lehetősége lesz a délvidéki várak visszavételére. Ám súlyosan tévedett: az új szultán I. Szulejmán minden korábbi török uralkodónál nagyobb hódításokra készült. 

2.) Szulejmán 1520-ben eldöntötte: háborút indít Magyarország ellen.

3.) Felkészülés a török elleni harcra: Tomori Pál kalocsai érseket nevezte ki a magyar csapatok élére. Az ő feladata lett megvédeni a déli végvári vonal mentén az országot.

4.) Török hadjárat: 1521 tavaszán, személyesen Szulejmán vezetésével Isztambulból. Beveszik Szabácsot és 65 év után Nándorfehérvárt.

5.) Az 1523/24-es török támadás: a nándorfehérvári bég indította és bevette Szörényvárt.  

AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA

Az 1526-os török hadjárat célja már Magyarország végső legyőzése és elfoglalása lett! 

Mohácsi csata (1526 augusztus 29.): A 60 ezres török sereg Pétervárad és Újlak bevétele után kelt át a határt jelentő Száván. Tomori nem tudta meggátolni sem a Száván sem a Dráván való oszmán átkelést, így a törökök Mohács alá érhettek. A magyar király hadai Pest alól érkeztek, 28 ezer fővel. Ám Szapolyai János 15 ezres és Frangepán Kristóf 8-10 ezres serege lekéste a csatát. Így 60 ezer török állt szembe 28 ezer magyarral.

A király legfőbb hadvezérei a csata előtt bizakodók voltak, így: Tomori Pál kalocsai érsek (főparancsnok), Szapolyai György szepesi gróf (Szapolyai János öccse), Perényi Péter (temesvári kapitány), Batthyány Ferenc (pozsonyi főispán). A középhad gyalogos seregrészét Tomori, a jobbszárny lovasságát Batthyány, a balszárny katonáit pedig Perényi vezette.

A törökök azonban gyors győzelmet arattak, elesett 28 főúr, hét főpap és II. Lajos is. A török feldúlta Budát, majd az országot legyőzöttnek minősítve kivonult hazánkból. (Új határ: Nándorfehérvár - Eszék vonal.)

• Főurak: a báról és grófok tartoztak ide
• Zászlós urak: nádor, esztergomi érsek, országbíró, erdélyi vajda, horvát bán, egyéb bánok

Visszaellenőrző teszt-feladatlap (Redmenta regisztráció és belépés után): LINK

Eszmeáramlatok: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus

A Bécsi Kongresszus után jelentős változások zajlottak Európában. Miközben a francia forradalom megmutatta a felvilágosodás nyújtotta eszmék gyakorlati megvalósítását, a Napóleon legyőző nagyhatalmak elnyomták azu újítókat. Emellett az ipari forradalom vadkapitalizmust teremtett, ami széles tömegeket döntött nyomorba és új fajta kiszolgáltatottságba. Az új problémák új eszmerendszereket teremtettek. Megszületett

• a liberalizmus
• nacionalizmus
• szocializmus
• konzervetivizmus

Liberalizmus: Más néven szabadelvűség. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, szabadon működő piacgazdaságot, az emberek életébe és a gazdasági folyamatokba történő minimális állami bevatakozást és a többpárti parlamenti demokráciát követelő eszmerendszer. Filozófus: Stuart Mill és Adam Smith

Nacionalizmus: A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata. A nacionalizmus szélsőséges formájában a többi nemzetet vagy bizonyos nemzeteket megbélyegez, alacsonyabb rendűnek állít be, így szélsőjobboldali náci vagy fasiszta ideológiát alkot.

Kommunizmus-Szocializmus: Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban jelentették meg a Kommunista kiáltványt. Lényege: a politikai hatalmat proletár-forradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe. A kommunizmus másik alaptétele: törekedni kell arra, hogy az emberiség egyenlőségben élhessen. Két alapfogalom: permanens forradalom és osztályharc. 

Szocializmus: Olyan eszmeáramlat, mely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből vizsgálja és próbálja megváltoztatni.

Szociáldemokratizmus: A szocialista törekvések demokratikus úton való megvalósítása.

Konzervativizmus: A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi. Filozófus: Edmund Burke

Megosztó kérdések a 4 ideológia kapcsán napjainkban: igazságos adórendszer kérdése (egykulcsos vagy progresszív adózás), halálbüntetés kérdése, abortusz-kérdés, másság-kérdés.

Egy másik megközelítés szerint:

Forradalmak Európában

Forradalmi mozgalmak az 1820-as években:

• Az 1820-as években Európa több pontján jöttek létre forradalmi csoportok, melyek a francia forradalom mintájára át akarták alakítani Európát. Ám a Bécsi Kongresszus nagyhatalmai sorra eltiporták ezen mozgalmakat.
• A mozgalmaknak három fajtája volt: mérsékelt liberálisok, radikális demokraták, szocialisták
• A mérsékelt libeálisok alkotmányos monarchiává akarták alakítani országaikat. Ide tartozott például hazánkban a reformkor liberális nemessége, Kossuthék köre. A radikális demokraták köztársaságokká akarták alakítani hazájukat, a szocialisták pedig a munkásságra alapozva forradalomra vágytak, új berendezkedést teremtve.

Alkotmányos monarchia = Olyan királyság, melyben az uralkodó jogai korlátozottak és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

Forradalmak és felkelések 1820-1830 közt: 

• Olasz carbonarik, vagy szénégetők mozgalma: 1820-as évek
• Orosz dekabristák forradalma 1825 decemberében (Puskin is részese volt)
• Spanyolországi felkelés új alkotmányért 1820
• Görög szabadságharc, a török megszállók ellen. Sikeres volt, így 1829-re létrejön Görögország
• Lengyel felkelés: 1830-1831 az orsoz megszállókkal szemben
• Belgium megalakulása, elszakadása Hollandiától. Sikeres 1830-ban. Alkotmányos monarchia lesz
• Az 1830-as párizsi forradalom X. Károly ellen. Győz, új uralkodó: Lajos Fülöp

Népek tavasza: 1848 soán Európa nagy részén újabb forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.

• Itáliai forradalmak: 1848 januárjában
• Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt  a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.
• Bécsi forradalmak: 1848 március 13-án, majd május 15-én, végül október 6-án.
• pesti forradalom: 1848 március 15-én

A forradalmak bukása: Az 1848-as forradalmak mindegyike elbukott. Ennek egyik oka: a forradalmi erők nem tudtak több társadalmi réteget tartósan együtt tartani, másrészt a nemzetközi helyzet nem kedvezett a forradalmaknak, Francaiország és Anglia nem támogatta azokat. Eredmények: a liberalizmus helyett az önkényuralom maradt, csupán részleges javulás volt, a több helyen megvalósult jobbágyfelszabadítás révén.

A korszak művészeti élete

Művészeti irányzatok: 

• 17 - 18. század: Barokk, rokokó => jellemzője: túldíszítettség
• 18 - 19. század eleje: Szentimentalizmus, klasszicizmus => jellemzője: görög-római formák
• 19. század vége: Romantika => jellemzői: felfokozott érzelmek, a józanság és ráció háttérbe szorulása
• 19. század közepe - vége: Realizmus => hétköznapi valóságábrázolás Pl. Stendhal, Balzac

A 18. század három nagy zeneszerzője:

• Joseph Haydn: 1732-1809
• Wolfgang Amadeus Mozart: 1756-1791
• Ludwig van Beethoven: 1770-1827

A 19. század két nagy zeneszerzője: 

• Liszt Ferenc: 1811-1886
• Richard Wagner: 1813-1883 (Adolf Hitler kedvenc zeneszerzője volt)

Elkülönült a komoly, és szórakoztató zene. A legnagyobb előadóművészek előadásai, például Liszt Ferenc zongarfellépései, vagy a Niccolo Paganíni hegedűkoncertjei óriási társadalmi eseménynek számítottak. A hangszerkészítés ipaszerűvé vált. Közben általános elfoglaltsággá vált az olvasás. A felsőbb körökben divat lett a magánkönyvtár tartása. A korszak népszerű írója voltAlexandre Dumas (Dümá) élt: 1802-1870 és Charles Dickens (1812-1870). Népszerű dolog lett az újságolvasás. Az újságokban folytatásos regények jelentek meg.

Magyarország elköteleződése (1936-1939)

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 - 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket! [kép]

1. Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) a Győri Program 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztést indított el. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra = fejlődés hazánkban.
2. Imrédy Béla kormánya (1938-1939): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)
3. Teleki Pál kormánya (1939-1941): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán. VIDEO (Horthy Miklós élete)

Elköteleződés Hitler oldalán: Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

1. Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) - Imrédy alatt
2. Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)
3. Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)
4. Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)

A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:

1. Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
2. Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
3. Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
4. Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények: (6 jogszabály 1938 és 1944 között)

• Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró, csak 20% lehet a zsidók aránya.
• Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.
• Harmadik zsidótv (1941 augusztus 8) Tiltotta a keresztények és zsidók közti szexuális és házassági kapcsolatot
• Negyedik zsidótv (1942 szeptember 6) Tiltotta a zsidók föld- és ingatlan vásárlását
• Munkaszolgálat előírás zsidóknak: 1942/XIV.tc, kiegészítése: 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet. Előírta 18 és 48 év közt kötelező a munkaszolgálat.
• Kötelező Dávid-csillag viselés elrendelése: 1240/1944 -es miniszterelnöki rendelet (1944.04.05.)

 Hazánk hadbalépése

A jugoszláv válság:

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

A hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, vita alakult ki a magyar parlamentben arról, hogy hazánk részt vállaljon e a harcokban. A a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben, a parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt.

Ürügy és valódi ok a magyar hadba lépésre:

Valódi ok: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan hasznos szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől. Ha nem veszünk részt a harcban, a románok meg igen, akkor Erdély kérdésében az ő javukra dönt (visszaveszi tőlünk Észak-Erdély, vagy soha nem adja meg a dél-erdélyi területeket).

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, mert ez szolgálta azt az érdeket, hogy erre hivatkozva hadat üzenhessünk a Szovjetuniónak.

Magyarország 1941 június 27-én lépett hivatalosan a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A Horthy-korszak Magyarországon

Az első Teleki-kormány (1920 július 19 - 1921 április 14.): 

Az első világháború illetve a forradalmak után, gróf Teleki Pál 1920 nyarán kezdődő rövid miniszterelnöksége hozta el a konszolidációt. (Konszolidáció = gazdasági, politikai megszilárdulás és rend kialakulása) Magyarországon kialakult a Horthy-korszak stabilitása, melynek 24 éven keresztül 

A Teleki kormány működése során (1920 júli 19 - 1921 ápril 14) 5 fontos intézkedést hozott:

• 1.) Fehér terror felszámolása: Elrendelte a fehérterror tiszti különítményeinek feloszlatását. (Teljesen nem valósul meg csak 1922 -re)
• 2.) Beiktatta a Numerus Clausust (1920/XXV. tc.). Numerus clausus = zárt szám. Lényege: Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja. Zsidó ellenes volt, mert egyedül a zsidók képviselték magukat nagyobb arányban az egyetemeken. Miközben a lakosságnak csak 5-6% -a volt zsidó, addig az egyetemeken 10-11% -ban tanultak és a lakosság diplomásainak 22% -a tartozott az izraeliták közé.
• 3.) Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)
• 4.) A Vitézi Rend létrehozása. [LINK] A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. A Vitézi Rend megalakulását 1920 augusztus 10-én egy miniszterelnöki rendelet tette hivatalossá
• 5.) Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.

A Bethleni konszolidáció (1921-1931)

Konszolidáció = rendteremtés, a korábbi anarchikus állapotok felszámolása, megszüntetése vagy helyreállítása.

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő legfőbb célja: megerősíteni az országot, visszaszorítani a baloldali törekvéseket. Baloldal: olyan eszmék összessége, melyek demokratikus néphatalmat és a régi rendszer megváltoztatását célozzák. Ide tartozik a kommunizmus, szocializmus, szociáldemokratizmus.

A Bethleni konszolidáció három eleme:

1. Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
2. Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
3. Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció: 

• Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)
• Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.
• Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

• Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre. 
• Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
• Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
• A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció: 

• Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
• 1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés
• Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

• Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.
• Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)
• Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932-1936)

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítőj lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként.

Időszakát négy tényező jellemezte:

1. 95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. (Korporatív állam, Mussolinit másolva)
2. Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.
3. Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.
4. Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. A nyilasok a háború végén kerülnek majd hatalomra, Horthy bukását követően 1944 októberében.

***

A nemzetiszocialista Németország (Tk.9.fejezet)

I. Németország az I. vh után:

• -- Forradalom űzi el a császárt, II. Vilmost (1918 november 9.) létrejött a Weimari Köztársaság
• -- A versaillesi béke megalázó hatású a németségre: elvesznek területek, gyarmatok + jóvátétel fizetésére kötelezik Németországot.
• -- Francia megszállás a Ruhr-vidéken (1923 január - 1925 augusztus)
• -- Munkanélküliség, nyomor egész Németországban.
• -- Megerősödnek a politikai szélsőségek, kommunisták és szélsőjobboldaliak. Tüntetések, hatalomátvételi kísérletek.

II. A nemzetiszocializmus:

• -- Szélsőjobboldali ideológia, mely a fajelméletre az élettér elméletre és az antiszemitizmusra épül, vagyis arra a gondolatra, hogy az emberiség felsőbbrendű és alsóbbrendű fajokra tagolódik. Minden tudományosságot nélkülöző elmélet. Antiszemitizmus = zsidógyűlölet
• -- Pártvezető: Adolf Hitler, a nemzetiszocialisták vezére (Führer), önéletrajza: Mein Kampf (1923), mely zavaros politikai mű a nácizmus céljairól.
• -- Első hatalomátvételi kísérlete: müncheni sörpuccs a bajor kormány ellen. (Bővebben: link)
• -- Hitler programja: parlamentarizmus helyett erős kezű hatalom-gyakorlás, "rendteremtés", a nagytőke megszüntetése és a válságot okozó zsidóság gazdasági - politikai befolyásának megszüntetése.

III. A nemzetiszocilaizmus külsőségei, szimbólumai:

• -- Katonai (militáns) jelleg
• -- Horogkereszt (szvasztika)
• -- Karlendítés

IV. Képek megtekintése: Linkek: Hitler ifjusága, Németo,terkep, 

Hitler hatalomra jutása és terjeszkedő politikája

Adolf Hitler állama:

• Hitler választási győzelme 1932 július 31-én, kancellári kinevezése 1933 január 30-án történt
• Diktatúra: nincsenek pártok, választások, valódi parlament
• Erőszakszervezetek: GESTAPO, SS
• Antisztemitizmus, nürnbergi törvények 1935

Terjeszkedő politika:

• Megszegve a versaillesi békét általános hadkötelezettséggel 7 milliós hadsereg
• Összefogás Olaszországgal Japánnal: Berlin-Róma tengely (1936), Háromhatalmi egyezmény (1940)
• Első terjeszkedések: Ausztria bekebelezése (1938 március), Csehszlovákia feldarabolása (1938 szeptember)

A terjeszkedések sikere:

• Ausztriába a helyi nácik hívják a németeket (Anschluss = csatlakozás)
• Csehszlovákiát az ott élő németek állítólagos elnyomására hivatkozva az angolok és franciák jóváhagyásával a Müncheni Konferencia osztja fel. Jelentős része a Német Birodalom része lesz.

***

Az esszé-írás történelem érettségin

Az esszéírás 10 szempontja:

1. Mindig egész mondatokat írjunk és lehetőleg ne tőmondatokat.
2. Legyen bevezetés, tárgyalás, befejezés
3. Legyenek utalások a megadott forrásokra
4. Mindig adjuk meg az esszében a helyet és időt (erre pontot kell adjon a javító-tanár)
5. Használjuk a téma szakkifejezéseit
6. Menjünk végig az adott téma tartalmán
7. Ne térjünk el a tárgytól mert a "feladatmegértés" értékelésénél pontot veszthetünk
8. Készítsünk az esszé megírása előtt egy rövid kis vázlatot a piszkozati lapra.
9. Figyeljünk az időre. Egy esszére nincs több időnk kb 40 percnél és kettőt kell megírnunk. (Az egész érettségi 180 perc)
10. Ügyeljünk a helyesírásunkra.

Történelem tantárgyból a középszintű érettségin kettő [] az emelt érettségin pedig három esszét kell elkészíteni. Az érettségik pontozásáról az alábbi ábra nyújt némi segítséget:

A középszintet részletezve a következőket kell tudni:

• A rövid esszé 12-16 soros csupán és világtörténelem témájú, a hosszú esszé pedig 26-32 soros és mindig a magyar történelemből vett
• A rövid esszéért 17 pont, a hosszúért 33 pont jár, így együttesen a két esszére 50 pont szerezhető. Ez társul a szintén 50 pontos rövid-válaszos részhez. Így a történelem írásbeli érettségi éppen 100 pontos.
• Lehet választani 2-2 témából, a feladatlap fel is kínálja, a lehetőségeket.
• Nagyon fontos, hogy írjunk évszámot (tájékozódás időben), legyen térben elhelyezve a fogalmazás (tájékozódás térben), használjunk szakszavakat (szaknyelv alkalmazása) és helyezzük el esszénkben a megadott forrásokból levont következtetéseinket (források használata).
  

A tavalyi esszé feladatok ilyen módon szerepeltek az érettségi feladatlapon:

***

A javítókulcs szerint a javító-tanár a következő szempontok alapján KELL hogy kijavítsa a dolgozatokat:

***

A munka világa

A munka világa az a közeg, ahol iskoláink elvégzésétől egészen nyugdíjba vonulásunkig dolgozunk. Itt "találkozik" a munkaadók és munkavállalók köre.

• Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.
• Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállallkozás, ezek halmaza a versenyszféra.Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.
• Munkavállalói jogok - kötelességek: A dolgozónak vagy munkavállalónak joga van fizetést kapni, illetve például fizetett szabadságra menni. Ám az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.
• A munkakeresés: Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:
  • profession.hu
  • workania.hu
  • Jobline.hu
• Menete: életrajz készítés, elküldés, állásinterjún való megjelenés

***

Társadalmi problémák, piac

Feszültségek törésvonalak Magyarországon a rendszerváltás után:

• Vagyoni szélsőségek közti feszültség. Legszegényebbek és leggazdagabbak közti vagyoni különbség egyre nő.
• A régi rendszer vezetőinek elszámoltatása elmaradt. Ebből adódott feszültség. Egyetlen per: Biszku Béla volt belügyminiszter 1957-1961 közt. Két év 3 hónap felfüggesztett volt a büntetése.
• Etnikai feszültség: cigányság és a nem cigányok közt
• Törésvonal érezhető a kiszolgáltatottak, segélyekre szorulók és a dolgozói rétegek között is. Például: munkanélküliek, rokkantak, hajléktalanok és a jobb-modú rétegek közt.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

• Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet.Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.
• Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.
• Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.

Pénzügyi ismeretek

A költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. Ábra

• A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege.
• A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.

Otthoni költségvetés: Amikor egy-egy család számba veszi bevételeit, a szülők havi keresetét és ez alapján megtervezi, hogy adott hónapban, mire és mennyit költ. Legnagyobb kiadás: élelem és a rezsi.

Közgazgatási alapfogalmak: LINK

• 1.) Infláció: a pénz elértéktelenedése, vásárlóerejének csökkenése, az árszínvonal tartós növekedése.
• 2.) Kamat: a kölcsönadott pénz haszn díja, egy meghat nagyságú pénzösszeg. Betéti kamat: a bankban elhelyezett összeg után járó összeg, hitelkamat: a kölcsönadott pénzért kért pénz.
• 3.) Hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.
• 4.) Futamidő: az a kölcsönszerződésben rögzített időtartam, ami az első ügyleti év kezdetétől a hitel megszűnéséig (visszafizetéséig) tart.
• 5.) Adó: a közfunkciók ellátásához szükséges pénzügyi forrás, amelyet az állam – általában a tv-ekben meghatározott módon - kényszer útján szed be a polgároktól, vállalatoktól.
• 6.) Bruttó és nettó bér: Nettó bér az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló a (bruttó) munkabéréből a különböző levonások (pl.: személyi jövedelemadó, tb ... stb) után a kezéhez kap, vagy a számlájára utalnak.
• 7.) Minimálbér: munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Összege 2015 január 1-től: 105 ezer Ft (nettó: 69 ezer)
• 8.) THM = teljes hiteldíj mutató: egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie.
• 9.) Tőke: Tőkén jelenleg a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük.
• 10.) Bankszámla: A bankszámla a bank által ügyfelei részére, a bankkal lebonyolított pénzügyi műveletről számlaszerűen vezetett elszámolás.

Hitel vagy kölcsön felvétel feltételei:

• Nagykorúság
• Legalább fél éve meglévő munkaviszony
• Határozatlan idejű munkaszerződés vagy jelzálog hitelnél ingatlan tulajdonjog
• BAR listán NEM szereplés
• Gondnokság alatt NEM áll

II. József uralkodása és a felvilágosult abszolutizmus

A felvilágosult abszolutizmus Európában:

A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában a következő uralkodók képviselték leginkább ezt a fajta kormányzati modellt:

• II. Frigyes (1740-1786) Poroszországban
• II. Katalin (1762-1796) Oroszországban
• Mária Terézia és II. József a Habsburg Birodalomban

II. József uralkodása (1780-1790) 

Hatalomra kerülése: Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de Mária Terézia 15 éven keresztül soha nem engedte beleszólni az állami ügyekbe. Ezért sértett, mellőzött ember lett belőle. Persze azért készült az uralkodásra és rengeteg terve volt. Közben álnéven (Falkenstein grófként) beutazta Európát, hogy mire trónra kerül, ismerje a kontinens problémáit. Végül csak közel 40 évesen foglalhatta el a trónt, 1780-ban. Azonnal neki kezdett nagyszabású tervei megvalósításának, és alig 10 év alatt 6 ezer rendeletet adott ki. (Ezek túlnyomó többsége nem került végrehajtásra)

Viszonya a magyarokkal: Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

• 1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!
  
• 2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei

A kalapos király 10 éves uralkodása alatt több ezer rendeletet adott ki, ám csak 6 bírt komoly jelentőséggel:

• 1.) Türelmi rendelet (1781)
• 2.) Placetum regium - tetszvényjog (1767)
• 3.) Jobbágyrendelet (1785)
• 4.) Nyelvrendelet (1784)
• 5.) Közigazgatási reform (1785)
• 6.) Adóreform (1785)

II. József legfontosabb rendeletei:

Egyházi reformok:

Szerzetességek: Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok). Ellentéte volt a Carolina resolutio (1731) III. Károly rendelete arról, hogy csak katolikusok tölthetnek be állami hivatalokat.

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek (bullák) kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak. Következmény: fordított Canossa járás (VI. Piusz pápa könyörgése, hogy vonja vissza (1782).

Jobbágyrendelet (1785):

Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

II. József uralkodásának vége

Nyelvrendelet (1784):

Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

Közigazgatási és adóreform (1784-1785): 

Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: 

1790-ben a délvidékre utazott a király, a török háború megtekintésére. A katonák körében vérhas terjedt akkoriban, a rossz élelmezés miatt (hiszen a magyar vármegyék nem adtak élelmet az osztrák katonaságnak). A fertőzést elkapja II. József is a katonáktól. Bécsbe visszatérve megbetegszik és 1790 február 20-án meghal. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

A birodalom sorsa 1790 után:

1. Magyarokkal rendezni kellett a viszonyt
2. Le kellett zárni a török háborút
3. El kellett engedni Belgiumot (elszakadt a Habsburg Birodalomtól)
4. Poroszországgal konszolidálni kellett viszonyT

Mindez a feladat II. József testvérére, II. Lipótra maradt! Ő került a trónra a kalapos király után.

Uralkodók a korszakban:

• IV. Ferdinánd 1647-1654
• I. Lipót 1657-1705
• I. József 1705-1711
• III. Károly 1711-1740
• Mária Terézia 1740-1780
• II. József 1780-1790
• II. Lipót 1790-1792

D O L G O Z A T

Mária Terézia uralkodása (1740-1780) 

Mária Terézia a Habsburg Birodalom és benne a Magyar Királyság uralkodója volt 1740 és 1780 között, 40 éven át:

Konfliktusok:

1. A Német-római császári cím kérdése
2. A Habsburg császári cím kérdése => a Habsburg Birodalom egyben maradása
3. A magyar - osztrák viszony kérdése

Megoldások:

1. Nem lehet Mária Terézia a Német-római császár csak férje Lotaringiai Ferenc (I. Ferenc) 1745-től. Innentől lesz a dinasztia neve: Habsburg-Lotaringiai ház.
2. Magyar viszony: 1741 szeptember 11 diéta: Mária Terézia a magyar nemesek segítségét kéri.
3. Habsburg császár cím: a magyarok segítségével megtartja, de a poroszok és franciák ezt is vitatják és támadást indítanak a Habsburg Birodalom ellen. Kirobban előbb az Osztrák Örökösödési háború, majd a Hétéves háború.

Háborúk: 

Osztrák Örökösödési háború (1740-1748). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. 

A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszédéből:

" ... Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.”

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

• 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása. A rendi kiváltságok, sarkalatos törvények, alkotmányos jogok biztosítása. Ezek közül az 5 legfontosabb: nemesi adómentességég, nádorválasztás, kormányszervek, vármegyék szabad működése, rendi gyűlések.
• 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum:

elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát, Wenzel von Kaunitz kancellár mesterkedései dacára sem. Átalakítja a szövetségi rendszereket: Ausztria oldalára állítja Franciaországot és Oroszországot a porosz - angol összefogás ellen. Végeredmény: szétesik Kaunitz porosz-ellenes szövetsége, Szilézia marad porosz kézen, Anglia pedig visszaszorítja a franciákat Amerikában és Indiában. (II. Katalin trónra lépve nem harcol a poroszok ellen, mert maga is német származású, férje révén lesz orosz uralkodó.)

Poroszország felemelkedése: magister blog

Felvilágosult abszolutizmus: Felvilágosult abszolutizmus,

Olyan berendezkedés, melyben az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodnak, DE a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló intézkedéseket hoznak.

Európában II. Frigyes (1740-1786) és II. Katalin (1762-1796) egyaránt ezt az utat választotta, csakúgy mint Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790).

A felvilágosult abszolutizmus jellemzői mindenhol:

• az uralkodók fejlesztik az oktatást
• fejlesztik egészségügyet
• fejlesztik az ipart és a kereskedelmet (merkantilizmus - fiziokratizmus)
• védik a jobbágyokat attól, hogy földesuraik kizsákmányolják őket
• elfogadják a katolicizmustól eltérő vallások gyakorlását (vallási türelem, vagy tolerancia).
• fejlesztik hadseregeiket és terjeszkedő háborúkat vívnak

Mária Terézia reformjai

Rendeletek:

• 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
• 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
• 3.) URBÁRIUM (1767)
• 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777) Születik 1806-ban egy második Ratio Educationis, a harmadik pedig a kiegyezéskor (tankötelezettség)
• 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
• 6.) Államtanács felállítása
• 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

Kettős védvám-rendszer (1754):

A birodalom körül alakul ki az egyik vámvonal, és Ausztria - Magyarország között jön létre a másik. A cél a két vámvonalon bevezetett vámtarifákkal: arra ösztönözni a magyar gazdákat, hogy Ausztriába vigyék agrár termékeiket és arra motiválni az osztrák iparosokat, hogy Magyarországon értékesítsék gyártmányaikat. 

Ezzel Magyarország valójában Ausztria éléskamrája lesz. Nyersanyagtermelő és ipari felvásárló. Ennek hatása kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

Vámokkal elérni, hogy a magyar mezőgazdasági cikkek Ausztriába, az osztrák ipari cikkek meg Magyarországra kerüljenek eladásra.

Urbárium (1767) 

Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

• Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
• Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
• Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
• Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
• Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet) 

Oktatási reformok:

• A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
•  Ratio Educationis (1777): Az iskolák fenntartása megmarad egyházi kézben de az oktatott tananyagba beleszól innentől az állam. Tankerületek létrehozása. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás. Anyagi fedezet: feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. 

Mária Terézia viszonya a magyarsághoz:

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását.

Rendeleti kormányzás: 1764-től jellemezte Mária Teréziát. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Így 1764 után nem is hívta többé össze a magyar rendeket, hanem rendeleti úton kormányzott. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

Magyar felvilágosodás (1772):

Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése.

***