Luxemburg Zsigmond (1387-1437)

A magyar történelem egyik fontos alakja Luxemburgi Zsigmond volt, aki magyar-német-csah királyi címe után 4 évre a német-római császári címet is megszerezte: 

Zsigmond címei:

• Magyar király: 1387 - 1437
• Német király: 1411 -1437
• Cseh király: 1419 - 1437
• Német-római császár: 1433 május 31-től  

Bárói ligák harca: Nagy Lajos halála után egyik lánya (Hedvig) a lengyel trónra, másik lánya Mária pedig a magyar trónra került. Ezt követően a magyar főurak bárói ligákba tömörülve egymással harcoltak azért, hogy saját jelöltjük legyen Mária férje és így a leendő magyar király. A Horvátiak jelöltjét Anjou Kis Károlyt megkoronázták ugyan 1385-ben, de a Garai-Cillei liga megölte 1386 elején. Végül a Garai nádor által támogatott Luxemburg Zsigmond császár lett Mária férje és Magyarország királya 1387-ben.

Zsigmond uralma kezdetén a Garai liga foglya lett és csak azon az áron szabadulhatott, hogy feleségül veszi Cillei Borbálát, illetve a ligával együttműködve kormányoz.

Zsigmond rendelkezései:

1.) Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett.

2.) Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak.

3.) Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.

4.) Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. A király főleg azért támogatta a városokat, hogy segítsék őt a nemesek visszaszorításában.

5.) Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés kezdődött Erdélyben. Ennek során született meg a parasztok számára engedményeket biztosító Kolozsmonostori egyezmény, melyet a felkelés leverése után visszavontak. Ekkor született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette.

Zsigmond külpolitikája

1.) A törökökkel szemben ütközőállamokat hozott létre, vagyis szövetségre lépett azokkal a fejedelemségekkel, melyek a déli határainknál feküdtek (Pl.: Szerbia, Havasalföld, Bosznia) plusz határmenti bánságokat hoztak létre, pl jajcai bánság.

2.) A déli végvári vonal kiépítése: Szörény - Orsova - Galambóc - Szendrő - Szabács - Jajca. A végvári vonal hosszú időre meggátolta a török betöréseket a magyar területekre.

3.) A mongol támadás adta időnyerés Magyarországnak. A Török Birodalomra váratlanul rátámadt Ázsia felöl a Timur Lenk vezette új Mongol Birodalom. Az 1402-es támadás visszavetette a törököket és így M.o. több évtizednyi haladékot nyert felkészülni a törökök inváziójára. A támadása alőtt Nikápoly mellett 1396-ban Zsigmond vezetésével a magyar-német hadak vereséget szenvedtek az oszmánoktól. Ám az említett mongol offenzíva miatt az oszmánok nem tudtak Magyarországra támadni.

Zsigmond mint császár

Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik a nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat.

Emellett máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában. 

Huszitizmus: Husz János cseh vándorprédikátor nevéhez fűződik. A tanok lényege 3 kulcs-elem: pápa kérdése, vagyis, hogy a pápa nem tévedhetetlen, másodrészt: anyanyelvi misék legyenek mindenhol (ne latin), harmadrészt: két szín alatt lehessen mindenkinek áldozni vagyis az úrvacsora terjedjen ki az ostya mellet a miseborra is (Krisztus teste és vére).

D O L G O Z A T

Kiegészítő anyag 

A török elleni harcok folytatása:

• Ozorai Pipo (1368-1426) firenzei olasz harcos, aki Zsigmond szolgálatában lett magyar főúr. (Eredeti neve: Filippo Scolari, felesége: Ozorai Borbála). Később szörényi bán, országos főkincstartó (1408-1426). Sikeres hadjáratokat vezet Szerbiába, megerősítette a végvári rendszert és kitanította Hunyadi Jánost a hadviselésre.
• Hunyadi János harcai: hosszú hadjárat (1444) és Nándorfehérvár megvédése (1456)
• Hunyadi Mátyás harcai a török ellen: Kenyérmezei csata (1479), Jajca és Szabács visszavétele, majd békekötés: 1483
• II. Ulászló: a béke felmondása 1520-ban
• II. Ulászló és II. Lajos korának harcai:1521-es török hadjárat: elesik Szabács és Nándorfehérvár, az 152324-es harcok: Tomori Pál győzelme Szávaszentdemeternél (1523), majd Szörényvár eleste (1524)
  
• Mohácsi csatához vezető török hadjárat: 1526 április 23-án indul a szultáni had Isztambulból.

A magyar városfejlődés

A magyar városok jellemzői:

1.) A legelső hazai városok királyi és egyházi várak közelében jöttek létre

2.) A 12. századtól megjelentek Mo-on a német telepesek, más néven hospesek. A német bevándorlók főleg Erdélyben telepedtek le, ahol kiváltságokat kaptak és a későbbiekben szászokként emlegették őket.

3.) IV. Béla idején megszaporodtak a kővárak, az Anjouk alatt pedig a városok nagy része kiváltságokat kapott

4.) Városi kiváltságok: vásártartás joga, árumegállító jog, szabad bíróválasztás, vámmentesség.

5.) Várostípusok: 1.) Szabad királyi város nincs földesuruk, hanem közvetlenül a király alá tartoznak és jelentős kiváltságokkal rendelkeznek (a legnagyobb városok tartoztak ide, pl: Buda, Kassa, Győr) 2.) Bányavárosok: fontos bányaértékük miatt szintén a király alá tartoztak. 3.) Mezővárosok: valamely földesúr rendelkezett felettük, ő bíráskodott a paraszti lakosságuk felett. A mezőváros lakói többnyire egy összegben fizethették meg adójukat és vásárvámjukat uruknak, aki egyedül dönthetett arról, hogy milyen kiváltságokat ad nekik.

6.) Várospártoló királyok: Zsigmond, Nagy Lajos, Mátyás.

Károly Róbert és Nagy Lajos

 Az Anjou (Anzsu) család

A francia uralkodó-család, a Capet-dinasztia oldalágát alkották az Anjouk, akik 1264-ben megszerezték a pápától a Nápolyi Királyságot. Az Anjou család egyik tagja, Károly beházasodik az Árpád-házba és elveszi feleségül V. István lányát. Később, 1301-ben erre a frigyre hivatkozva követeli a magyar trónt Károly Róbert.

Károly Róbert (1301-1342)

Az Árpád-ház utolsó szakaszának anarchikus viszonyait Károly Róbert stabilizálta. Történelmi szerepe jelentős, mert őt tekintjük a középkori magyar állam legfőbb konszolidálójának. Trónra kerülése előtti években a Magyar Királyság tartományúri területekre oszlott, melyek élén a kiskirályok szinte korlátlan hatalommal bírtak. Legerősebbek a Csákok, Kőszegiek és Abák voltak. Teljes országrészeket uraltak:

1.) Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.

2.) Első feladata Károly Róbertnek a kiskirályokkal való leszámolás lett. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot.

3.) Károly Róbert 1301 és 1321 közt nagyrészt leszámol az összes kiskirállyal, így a Borsa, a Kőszegi, és a Kán családokkal. (Csák Máté 1321-ben természetes halált.)

Károly Róbert reformjai:

1.) Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 

2.) URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.

3.) Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.

4.) Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó

5.) Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

Károly Róbert külpolitikája:

1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
3. Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.
   

Nagy Lajos (1342-1382)

Az Anjou-család sarjaként a francia uralkodócsalád oldalági leszármazottja, Károly Róbert fia. Hazánkat 4 évtizeden keresztül uralta.

1.) Nápolyi hadjáratok: Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot!

2.) Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)

3.) Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény (aviticitas) lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket! Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.

4.) Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

***

Mária Terézia: 1740-1780

II. József: 1780-1790

***

***

***

A rendszerváltás követően az MDF kormány alatt jellemző kormányzati törekvés a kommunista korszakban állami tulajdonba került javak visszamagánosítására.

Wiki

A rendszerváltás nyertesei és vesztesei

• A rendszerváltás időszakában, 1990 körül hazánk gazdasági válságot élt át: magas volt az infláció és a munkanélküliség.
• Óriásiak voltak a jövedelmi különbségek: a privatizáció után meggazdagodott vállalkozók jómódban éltek, ugyanakkor a kisnyugdíjasok, sokgyerekes családok, cigányok és a tartósan munkanélküliek jelentős része nyomorgott. Privatizáció: az állami tulajdonba vett eszközök újra magánkézbe adása. A privatizáció annak a folyamatnak volt az ellentéte, mely 1919-ben és 1945 után a földek, vállalatok, bányák, iskolák, boltok állami kézbe vételét jelentette.
• Jelentősek voltak a regionális különbségek is: Észak-Dunántúl és Budapest jól élt, míg az ország Észak-keleti szegletében óriási volt a nyomor.
• A privatizáció a 90-es években sokszor visszaélésekkel, korrupcióval zajlott.
• Életmód és kultúra változása: fogyasztói társadalom lettünk, jelentős lett a médiafüggés, elterjedt az internet és mobil használat.

***

A nemzetiségeinkkel való viszony jelentős változásokon ment keresztül a Kádár-rendszer időszakát követően.

Határon túliak

• Határon túliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.
• Határon túliak: a rendszerváltás időszakához képest javult helyzetük, megerősödtek pártjaik.
• Legfőbb határon túliak: romániai magyarság (1,3 millió fő), szlovákiai magyarság (0,5 millió fő), szerbiai magyarság (0,25 millió fő), ukrajnai-kárpátaljai magyarság (0,13 millió fő), horvátországi magyarság (14 ezer fő), egyéb: szlovéniai magyarság, ausztriai magyarság.

A határontúliak céljai és a cigányság helyzete

A határontúliak céljai:

• Saját pártjaik (magyar pártok) szereplései a választások bejutást hozzon a parlamentekbe
• Autonómia törekvések. Autonómia = egy-egy terület önrendelkezési joga az adott országon belül. Például székely autonómia

A cigányság helyzete:

A cigányság integrációja lassú. A legtöbben segélyekből élnek, alulképzettek és sok velük szemben az előítélet. Az integráció beilleszkedést jelent. Ennek ellentéte a szegregáció, amikor a roma származásúakat elkülönítik a nem romáktól (iksolai szegregáció esetén külön osztályokban, iskolákban oktatják őket.)

***

Az első Teleki-kormány (1920-1921):

Az első világháború illetve a forradalmak után, gróf Teleki Pál 1920 nyarán kezdődő rövid miniszterelnöksége hozta el a konszolidációt. (Konszolidáció = gazdasági, politikai megszilárdulás és rend kialakulása) Magyarországon kialakult a Horthy-korszak stabilitása, melynek 24 éven keresztül 

A Teleki kormány működése során (1920 júli 19 - 1921 ápril 14) 5 fontos intézkedést hozott:

• 1.) Fehér terror felszámolása: Elrendelte a fehérterror tiszti különítményeinek feloszlatását. (Teljesen nem valósul meg csak 1922 -re)
• 2.) Beiktatta a Numerus Clausust (1920/XXV. tc.). Numerus clausus = zárt szám. Lényege: Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja. Zsidó ellenes volt, mert egyedül a zsidók képviselték magukat nagyobb arányban az egyetemeken. Miközben a lakosságnak csak 5-6% -a volt zsidó, addig az egyetemeken 10-11% -ban tanultak és a lakosság diplomásainak 22% -a tartozott az izraeliták közé.
• 3.) Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)
• 4.) A Vitézi Rend létrehozása. A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. A Vitézi Rend megalakulását 1920 augusztus 10-én egy miniszterelnöki rendelet tette hivatalossá
• 5.) Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.

Királypuccsok

Magyarországon 1919 és 1921 közt még megosztott volt a lakosság abban, hogy ki legyen hazánk új uralkodója. Két párt létezett ezen a téren: legitimisták, akik szerint IV. Károlynak kell visszatérnie a trónra és a szabad királyválasztók, akik más országból hívtak volna uralkodót, vagy nemzeti királyt akartak keresni! Teleki inkább legitimista volt. IV. Károly látva, hogy sokan támogatják, elhatározta, hogy visszatér Magyarországra és ő lesz az ország uralkodója újra. Kétszer próbálkozott a hatalomra kerüléssel:

királypuccs: 1921 márciusában IV. Károly Budapestre utazott, ám miután a környező országok és az antant tiltakozni kezdtek, Horthy elutasította hatalomátvételi szándékát

A 2. királypuccs

1921 októberében a király Ausztriából Sopronba repült, majd ott híveiből ellenkormányt nevezett ki, majd néhány száz emberével vonattal megindult Pestre. Horthy azonban katonákat mozgósított és a budaörsi csatában legyőzte.

A királypuccsok következményei: megalakul a Kisantant (1921 június), és a magyar országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását (1921 végén)!

IV. Károly sorsa:

Elfogják => Tihanyi fogság => Baja => Dunán felhajóznak érte => Számüzetés Madeira => spanyolnáthában meghal

Párizs környéki békék

Az I. világháború végén az Antant az 5 vesztes országgal külön-külön kötött békét melyeket összefoglaló néven hívunk Párizs-környéki békék.

• Az 5 vesztes ország: Németország (Versailles), Ausztria (Sint-Germain), Bulgária (Neuilly), Magyarország (Trianon), Törökország (Sevres, Lousanne).
• Az 5 békeszerződés mindegyike 3 részből állt: 1. Új határok kijelölése, területek elvétele 2. Haderő korlátozás 3 Jóvátétel fizetése. 
• A döntnökök: Clemenceau (Klemanszó), Woodrow Wilson (USA), Lloyd George (Anglia), Vittorio Orlandó (Olaszország).

Magyarországgal a békét Versailles egyik épületében a Grand Trianon kastély folyosóján írják alá a békediktátumot

Trianoni békediktátum (1920 június 4.)

Diktátum: Amikor annak aláírói közt nem megegyezés és kompromisszum születik, hanem az egyik fél rákényszeríti akaratát és saját feltételeit a másik félre. Ilyen dokumentum született rólunk Párizs mellett, Versailles-ban a Grand Trianon kastély nagy-folyosóján, 1920 június 4-én. /A képeken: Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál szerepelnek, a trianoni békeküldöttség tagjai)

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

• Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalára állása esetén megkapja majd Erdélyt
• A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Franciaországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.
• A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton
• A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

A magyar küldöttség két legfőbb érvei az enyhébb büntetés mellett:

A magyar küldöttség 1920 január 7-én érkezett meg Párizsba a békekonferenciára, melynek elnöke, Franciaország vezetője, Georges Clemenceau volt. Hazánk követei két érvet vonultattak fel védelmünkben: 1. Magyarország a háború alatt egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan sújtani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt.

2.)A magyar népesség kárpát-medencei eloszlása ősidők óta eléri a Kárpátokat, így az új határoknak ezt figyelembe kell vennie. Ezt bizonyította Teleki híres "vörös térképe", melyen pirossal jelezték a magyarlakta részeket.

A magyar békeszerződés:

A magyar békeszerződés három részből állt, mint a többi békekötés: területi változások (új határok rögzítése), jóvátételi bírság kiszabása és haderőnk csökkentésének elrendelése. A területi változások lényege az volt, hogy hazánk 282 ezer km2-es területét 93 ezerre csökkentették, és ezzel lakosságszáma is 18 millióról 7,5 millióra csökkent! Összesen 3,2 millió magyar rekedt az új határokon kívülre. Hadseregünk maximum 35 ezer fő lehetett és nagy jóvátételi bírságpt szabtak ki ránk, melynek összegét később határozták meg. Az összeg 1923-ban 200 millió aranykoronában lett megállapítva! 

A területi rendezés részei:

• Felvidék => Csehszlovákiához került
• Erdély => Romániához került
• Délvidék => Szerb-horvát-szlovén királysághoz került
• Burgenland => Ausztriához került

A béke egyéb részei: A jóvátétel összegét csak 1923-ban határozták meg, mégpedig 200 millió aranykoronában, amit 20 év alatt kellett kifizetnünk. Ám ebből végül csak 30 milliót fizettünk ki, mert 1929-ben a kezdődő világválság miatt elengedték a többit! Haderő korlátozás: maximum 35 ezer lehetett hadseregünk létszáma, és nem lehettek tankjaink, repülőgépeink és nagyobb ágyúink.

A békeszerződés hatásai:

A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elcsatolták a történelmi Magyarország 2/3-át, csupán egyharmadot hagytak meg nekünk.

1. Határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.
2. Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.
3. Elvesztettük tengeri kijáratunkat
4. Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.
5. Lelki sérüléseket szenvedett a magyarság, mely talán soha nem gyógyul be.

Revízionizmus: Egy 1920-tól egészen a II.világháborúig meglévő törekvés, vágy majd kormányzati akarat a történelmi Nagy-Magyarország visszaállítására.

A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.

A trianoni békeküldöttség sorsa:

Az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békeküldöttség megtagadta a diktátum aláírását és lemondott 1920 május 19-én. Helyettük az aláírók 1920 június 4-én: Drasche-Lázár Alfréd (rendkívüli követ) és Benárd Ágost (munkaügyi miniszter) lettek.  

 ***

A Magyar Tanácsköztársaság

(1919 március 21. - augusztus 1.)

Új államszervezet létrehozása: 

A végrehajtó hatalmat, azaz a kormány szerepét a Forradalmi Kormányzótanács töltötte be, melynek tagjai a népbiztosok (miniszterek) voltak. Elnöke: Garbai Sándor, vezetője Kun Béla külügyi népbiztos. A törvényhozó hatalom (parlament) szerepét a Tanácsok Országos Gyűlése látta el, a fegyveres karhatalmat 3 szervezet adta: a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a Szamuely Tibor népbiztos alatt szolgáló „Lenin fiúk” nevű szervezet. Egyetlen párt működhetett az országban, ez volt az állampárt: az SZDP (szociáldemokrata párt) és a KMP (kommunista párt) összeolvadásából létrejött Magyar Szocialista Párt.

A tanácsköztársaság jellemzői:

• - Egypárt rendszer
• - Diktatúra
• - Kommunista elnyomás (terror)
• - Erőszakos államosítás

A tanácsköztársaság sikerei:

Szociális intézkedések: 8 órás munkaidő bevezetése, béremelések, társadalombiztosítás kiterjesztése

Külpolitikai sikerek: egy nagy létszámú (200 ezer fős) proletár hadsereg felállítása után, a csehek kiűzése a Felvidékről. Ez volt az Északi hadjárat Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél vezetésével (1919 júniusa)

A tanácsköztársaság kudarcai:

Erőszakos államosítások zajlottak, vagyis köztulajdonba vették a bankokat, bányákat, boltokat, ipari vállalatokat, iskolákat. A tulajdonosoktól egyszerűen elvették ezeket a nép nevében.

Nem gondoskodnak a földtelen, vagy törpe méretű birtokokon nyomorgó parasztokról. A kommunisták terve a szövetkezetek létrehozása, de erre sem kerül sor.

Vörös-terror bontakozott ki: közel 600 olyan embert gyilkoltak meg Szamuely parancsára, akik kritizálták a kommunista diktatúrát. Véresen verték le a Kalocsa környéki parasztlázadást és a pesti Ludovika Akadémia tiszti-iskolásainak felkelését is.

Az összeomlás:

Clemenceau francia elnök és antantvezető először a Vix-jegyzéknél kedvezőbb határvonalat javasolt Kun Bélának, sőt a támadó román csapatok kivonására is ígéretet tett, ha a magyar seregek feladják a Felvidéket. Ebbe Kun Béla belement, ám Clemenceau becsapta: bár a magyarok kivonultak a Felvidékről, a románok nem mozdultak a Tiszától. Válaszul Kun Béla nagyarányú támadásra adott parancsot a románok ellen. A roham azonban sikertelen volt, sőt a román ellentámadás egészen Pestig jutott. A Tanácsköztársaság vezetése lemondott és elmenekült. 1919 augusztus 1-én véget ért a Magyar Tanácsköztársaság. (Kun Béla Moszkvába ment, ám 18 évvel később Sztálinnál kegyvesztett lett, amiért jó kapcsolatokat ápolt Trockijjal. Végül kivégezték: 1938-ban.)

Ellenforradalom Magyarországon és Horthy [link1]

Az ellenforradalom: Olyan hatalomváltás, mely a korábbi baloldali, polgári vagy kommunista berendezkedést hagyományos, konzervatív, nemzeti rendszerre cseréli.

A magyar ellenforradalom magját 1919-1921 közt azok a nemzeti-konzervatív erők alkották, akik a Károlyi vezette őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság ellen igyekeztek fellépni. Már a Tanácsköztársaság alatt voltak ellenkormányok pl. Károlyi Gyula aradi ellenkormánya, majd 1919 augusztusában Horthy Miklós állt az ellenforradalom élére. A Monarchia leszerelt tengernagya nemzeti hadsereget hozott létre és a Dunántúlon saját területet rendezett be. (Fővezérség, központja: Siófok.) Innentől három hatalmi tényező uralta az országot:

• - Román hadsereg, mely megszállta hazánk nagy részét, és csak az antant utasításainak engedelmeskedett
• - A budapesti átmeneti kormányok, melyek csak jelképes hatalommal bírtak (pl. Peidl Gyula és Friedrich István kormányai)
• - Horthy Miklós vezette haderő, a Nemzeti Hadsereg

Az úgynevezett "Fővezérség" létrejöttének sajátos története van. (A térképen az 1918 szeptemberi állapotok láthatóak)

Horthy hatalomra jutása:

Horthy Miklós a világháború végén hazatér birtokaira (Kenderes), de a Tanácsköztársaság elől Aradra, majd Szegedre menekül, mely városok nem álltak a Tanácsköztársaság uralma alatt. Itt csatlakozik a kommunisták ellen szerveződő ellenkormányokhoz. A szegedi ellenkormányban honvédelmi miniszter (esküjét 1919 június 6-án teszi le).

Ám az antant feloszlatja mindkét ellenkormányt, így Horthy önállósodik: 1919 június 9-én Szegeden hadügyminiszteri rendeletet ad ki (40/1919.1.) Nemzeti Hadsereg megalakításáról!

A frontokról hazainduló katonák közül sokan csatlakoznak hozzá. Amikor már 10 ezres létszámú lesz a hozzá csatlakozó, korábbi frontkatonák száma, a Dunántúlra vonul velük. Siófok központtal megszületik a "Fővezérség", mely 1919 augusztus 13 és november 16 közt, 3 hónapon át működött mindenkitől függetlenül.

Horthy alkuja a nyugattal a hatalomról:

Bár az 1919 januárja óta tartó párizsi békekonferencia Magyarországgal is békeszerződést szeretett volna aláírni, nem akadt hazánkban törvényes és elismert államvezetés mely aláírhatta volna. Így az antant Magyarországra küldte George Clerk diplomatát, hogy kezdeményezze nálunk egy legitim rendszer kiépítését!

Clerk Horthyhoz fordult, akivel alkut kötött: megígérte neki, hogy az antant kiutasítja hazánkból a román katonaságot és elismeri Horthy hatalomra kerülését, ha ennek fejében Horthy gondoskodik egy legitim magyar kormány és parlament létrehozásáról majd követeket küld a párizsi békekonferenciára! Az alku nyomán a románok 1919 novemberében távoztak, Horthy pedig ünnepélyesen bevonult Pestre (november 16.), majd gondoskodott egy új kormányról és a választások kiírása után egy új magyar parlamentről is. (A választásokon a Kisgazda Párt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja győzött.) Ez az új parlament aztán 1920 januárjában kiküldte követeit - gróf Apponyi Albert vezetésével - a párizsi békekonferenciára!

Kormányzóvá választás: Magyarország államformája a király nélküli királyság lett. Oka: a baloldalisághoz kötődő köztársasági formát senki nem akarta, de a király személyében egyelőre nem tudtak megegyezni.

Az államforma kérdése:

• A magyar parlament kezdetben ideiglenesnek tekintette azt az állapotot, hogy nincs király.
• Az ország egy része a Habsburg családot legitimnek (törvényesnek) gondolta a trónra és a dinasztiából akart királyt hívni, ám az antant ellenezte a Habsburgok uralmát Magyarországon. (Legitimista párt)
• Az ország másik része Európa valamelyik másik uralkodóházából hívott volna királyt. (Szabad királyválasztók pártja)
• Egyre többen gondolták úgy, hogy egy személyben Horthynak kellene képviselnie a királyi hatalmat.
• Horthyt végül 1920 március 1-én kormányzóvá választották és fél évvel később jogkörét kibővítve az uralkodói jogok egy részét is megkapta. Horthy 24 éven keresztül, 1944-ig volt kormányzó, mely idő alatt 12 kormány és miniszterelnök váltotta egymást. Ez volt a Horthy-korszak! 

Vörösterror, fehérterror, antiszemitizmus

Vörösterror: A vörös a kommuniszmus színe, így a vörösterror a kommunisták által végrehajtott elnyomás és vérengzést jelenti a tanácsköztársaság 133 napja alatt. Például a Lenin-fiúk, a vörös őrség és a vörös hadsereg elnyomása is ide tartozik. Kb. 500 halálos áldozata volt.

Fehérterror: A fehér, a konzervatív, királyság rendszerét pártoló erők színe, így a fehérterror a jobboldali, konzervatív és nemzeti erők fegyveres csoportjainak, az úgynevezett tiszti különítményeknek volt az erőszakhulláma. Célpontjaik a kommunista gyanús és zsidó származású lakosok voltak. Kezdetben, 1919 őszén Horthy még engedte ezeknek a szabadcsapatoknak a működését, később azonban elhatárolódott tőlük, majd 1920 őszén betiltotta tevékenységüket. Ám az 1919 és 1921 közti, két év alatt közel 2000 embert gyilkoltak meg a fehérterror önkényeskedő fegyveresei. Antiszemitizmus: olyan irányultság, mely a zsidó lakossággal szemben ellenérzéseket, negatív megkülönböztetést, sőt néha erőszakosságig fajuló gyűlöletet takar.

Az antiszemitizmus: Zsidógyűlöletet jelent. (A szó eredete: anti = ellen, szemitia/sémi = zsidó) Okai hazánkban 1919 után szerteágazóak: Egyrészt a tanácsköztársaság nagy számú zsidó vezetője volt az oka, akik miatt 1919-1920 után hazánkban sokan fordultak a zsidók ellen. Másrészt a lakosság egy része 1919 után a zsidókat okolta a háborúért és az azt követő nyomorért, illetve sokan úgy gondolták, hogy a  lakosságot kivéreztető kommunisták illetve liberálisok is mind zsidó származásúak (vallásúak).

*** 

Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)

United Nations (UN)

ENSZ (UN): A Föld országainak együttműködését és békéjét szolgáló világszervezet, melynek kiemelt céljai között szerepel a nemzetközi jog érvényesítése, a gazdasági fejlődés, a szociális biztonság és a megfelelő egészségügyi helyzet biztosítása. 

ENSZ szerepe, működése:

• 1.) Az ENSZ megalakulása: 1945 június 26.
• 2.) Az ENSZ székhelye: New York (USA)
• 3.) Teljes neve: United Nations (UN) Egyesült Nemzetek Szervezete
• 4.) Az ENSZ három legfőbb célja: a) A világbéke biztosítása a Földön b) Az emberi szabadságjogok garantálás a Földön c) A szabad kereskedelem szavatolása
• 5.) Az ENSZ tagjai és vezetése: Tagok: a Föld 193 országa, vezetése: ENSZ Biztonsági Tanács. Ennek 5 állandó tagja: USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország,
• 6.) ENSZ békefenntartók jelentős szerepet töltenek be a világbéke fenntartásában. 

ENSZ tagsággal nem rendelkezők:

Vitatott nemzetközi jogálllású országok tartoznak ide, illetve a gyarmati függésben lévők. Vitatott jogállású például: Tajvan, Eretria (Etiópiából vált ,ki), Koszovo (Szerbiából vált ki), Nyugat-Szahara (Marokkóból vált ki), Palesztina (Izrael része).

Az ENSZ főbb szervei:

• ENSZ közgyűlés
• Biztonsági Tanács (5 állandó taggal)
• Nemzetközi Bíróság
• Szakosított intézmények: FAO (Mezőgazdaság-élelmezés), UNESCO (oktatás, kommunikáció), IMF (Nemzetközi Valutaalap), WHO (Egészségügyi Világszervezet), UNICEF

FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. Legfőbb célja az éhezés és a nem megfelelő táplálkozás visszaszorítása, a szegénység leküzdése és a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása mindenki számára, illetve a természeti erőforrások (talaj, víz, levegő, genetikai erőforrások) fenntartható módon történő hasznosítása. 1945. októberi alapításával a FAO az ENSZ legrégebbi szakosított szervezete, mely elsődleges feladatául az éhezés felszámolását, a táplálkozás javítását és a mezőgazdaság termelékenységének növelésén keresztül az életszínvonal emelését kapta. Székhelye Róma.

UNESCO: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A nevelés, a tudomány és a kultúra révén szorosabbra fűzi a nemzetek közötti együttműködést abból a célból, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára világszerte biztosítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását. Székhelye: Párizs.

WHO: World Health Organization. Egészségügyi Világszervezet. a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. A szervezet 1948. április 7-én kezdte meg működését, azóta ez az egészség világnapja.
Székhelye a svájci Genf városban található.

UNICEF: United Nations Children's Fundra. Legfőbb célkitűzése a gyermekek és az ifjúság helyzetének javítása az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén. Programjai a legszegényebb országok legrászorultabb gyermekeit segítik. A szervezet 1961-ben elkezdett az oktatással foglalkozni, kezdve a tanári képzések és az osztálytermi felszerelések támogatásával az újonnan függetlenné vált országokban.Székhelye: New York

Globalizáció

Olyan gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

Olyan világméretű egységesedési folyamat, mely a kultúra és nyelv területein közös értékrendszert teremt, miközben gazdasági téren a világ legjelentősebb érdekcsoportjai és multinacionális nagyvállalatai által létrehozott termékek, szolgáltatások és brandek megvásárlására, illetve a fogyasztói társadalom fenntartására ösztönzi a lakosságot.

G7 és G20 államok

Világméretű problémák:

• 1.) Demográfiai gondok
• 2.) Éhezés
• 3.) Háborúk
• 4.) Terrorizmus
• 5.) Kábítószer kereskedelem
• 6.) Környezetszennyezés
• 7.) Bűnözés

D O L G O Z A T

Városok, céhek, kereskedelmi utak

Várostípusok: szabad királyi városok, melyek nem álltak földesúri joghatóság alatt, mezővárosok, melyeknek mindig volt földesuruk és a bányavárosok, melyek különleges jogokat élveztek hasznosságuk révén. Városi kiváltságok: árumegállító jog, vásártartó jog, szabad bíróválasztási jog.  

Céhek

Olyan érdekvédelmi szervezetek voltak egy-egy településen, szakmánként, melyek meghatározhatták a céhben alkalmazott árakat - béreket, szabadon dönthettek a mesterré nyilvánításokban és felléphettek érdekeikért a városvezetéssel szemben. (inas => céhlegény => céhmester, a mestervizsga után) Céhen kívüli: kontár.

Távolsági kereskedelem

Három fontos útvonal látta el Európát Ázsia termékeivel. Ezek a keresztes háborúk korától egészen a nagy földrajzi felfedezésekig a kontinens "verőerei" lettek.

Levante - Hanza - Champagne.

Selyemút és levantei út: Főbb termékek, melyeket Indiából és Kínából hoztak Európába ezen az útvonalon: selyem, gyapot, fűszerek. Mindezekért cserébe ipari eszközöket vittek Ázsiába. Végpontjai: Kína - India => szírai, levantei partok => Itáliai városok (Velence, Genova)

Hanza útvonal: Észak-Európában, tengeri úton bonyolódott. Baltikumi fa, hal, borostyán Flandriába.

Champagne útvonal: Az előző kettőt kötötte össze Franciaországban.