A vetélkedő 4 részből áll a legjobbak ötöst szerezhetnek.
Rajzos feladat: Válasszon ki egy képet és rajzolja bele füzetébe, minnél élethűbben. Az egy padban ülők nem választhatnak azonos képet!
REJTVÉNY:
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka, a legfőbb közjogi méltóság hazánkban.
Eddigi államfőink a rendszerváltás óta: Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin, Sulyok Tamás.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben
A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Jelképezi a nemzet egységét, fontos ügyeket karol fel, képviseli hazánkat külföldön.
Sándor-palota:
A Sándor Vince gróf által megrendelt, 1803-ban építtetett (1806-ban elkészült), 2000-ben teljeskörűen restaurált és 2003-tól az Köztársasági Elnöki Hivatalnak helyet adó gyönyörű budai épület.
A palotát 1831-ben adta el Móric gróf, mégpedig a Pallavicini családnak, akik tovább-adták bérleményként a bécsi kormányzatnak, így innentől az épület már állami feladatokat látott el. Az 1848/49-es szabadságharc leverését követően például innen igazgatta az országot Albrecht főherceg, majd a kiegyezés után, 1867-ben a magyar kormányhoz került.
Később 1881 és 1945 között a miniszterelnökök rezidenciája volt a Sándor-palotában. 1945 és 2000 között sajnos keveset törődtek az épülettel, igazi felújítására 2000 és 2002 között került sor. Az első köztársasági elnök aki ide újra beköltözhetett 2003 január 22-én Mádl Ferenc volt.
A XIX. századi Angliából kiinduló ugrásszerű változást, mely életre hívta a gyáripart és mélyreható gazdasági-társadalmi folyamatokat indított el az egész világon, ipari forradalomnak nevezzük. A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki ehhez a megfelelő feltételek: mint a parlament valódi hatalma és az abszolutizmus felszámolása.
A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban.
Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.
Az ipari forradalom terjedése
Ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa. Fontos érdekesség, hogy Angliából nem a közeli Franciországba tevődött, hanem a sokkal messzebre fekvő USA-ba.
Az ipari forradalom szakaszai:
Az ipari forradalomnak két szakasza volt: az első a gőzgép feltalálása utáni időszakban, a második pedig az egyéb energia-hordozók megjelenése, pl elektromosság, robbanómotor. Innentól, hogy gépek kezdtek el gépeket készíteni (a mozdonyok alkatrészeit esztergagépekkel gyártják). Ez a pont Angliában már az 1850-es években elérkezett. Innentől tehát már az ipari forradalom második szakaszáról, vagy egy második ipari forradalomról beszélünk.
Társadalmi következmények:
Gazdasági következmények:
Az Ausztria területén 1278-óta uralkodó (morvamezei csata óta jelenlévő) Habsburg család a mohácsi csatától kezdődően majdnem 4 évszázadon keresztül foglalta el a magyar trónt: 1526 és 1918 között. Ebben az időszakban összesen 17 Habsburg uralkodó váltotta egymást a magyar trónon.
Egyszerre igazgatták Ausztriát, Magyarországot és mindazon területeket, melyek birodalmulat alkották. Uradalmukat úgy is hívták, hogy Habsburg Birodalom. Óriási kiterjedéssel bírt:
A fontosabb Habsburg uralkodók:
A magyarok viszonya a Habsburgokkal állandóan változott: kezdetben le akartuk rázni uralmukat a Rákóczi-szabadságharcban, majd egy békés időszak következett Mária Terézia uralkodásának nagyobbik részében később pedig a magyarok újra fellázadtak ellenük 1848-ban. Ennek a lázadásnak a neve: 1848/49-es forradalom és szabadságharc volt. Előzményét pedig reformkornak nevezzük: 1830-1848.
Folytatás: ipari forradalom
Ókori demokráciák: Athén és az ókori Róma. Athénban minden helyi polgár (aki polgárjoggal rendelkezett) tagja lehetett a népgyűlésnek, ahol elmondhatta véleményét. Periklész korában teljesedett ki. Rómában már volt szenátus is, a legelőkelőbb patríciusokból
Középkori rendszerek: abszolutizmus és rendiség volt a jellemző. Az abszolutizmusban a király hatalma korlátlan, nem kell a nemeseket összehívnia döntéseihez. A rendiség vagy rendi dualizmus már előírja a király számára, hogy a nemesek összehívása nélkül nem hozhat fontos kérdésekben törvényeket. (pl: háború, adókivetés)
Újkori parlamentarizmus: Az újkor kezdetén, a XVI. századtól kezdtek megjelenni először Nyugat-Európában a mai modern parlamentek elődei. Legelőször Angliában és Hollandiában. Ezekben a parlamentekben már nem csak nemesek vehettek részt, hanem a polgárság küldöttei is.
Később a nagy francia forradalom (1789-ben) kiharcolta hogy mind a három nagy társadalmi rend képviseletet kapjon a törvényhozásban: nemesség, papság, polgárság.
A mai idők parlamentjei: Képviseleti rendszerek. Mindenkit képvisel valaki az országházban.
A parlamentben pártok szerint foglalnak helyet a képviselők, a legnagyobb párt tagjaiból kerülnek a kormány miniszterei és a miniszterelnök is. [VIDEO- Törvényhozás 7 perc]
Törvény-alkotás folyamata:
Törvényjavaslatot 4 személy vagy csoport tehet az alkotmány szerint Magyarországon:
A javaslat megtárgyalásra, megvitatásra kerül és végül az úgynevezett plenáris ülés szavazza meg, amikor a 200 magyar képviselő közös tanácskozása voksol róla. A törvényt később megvizsgálja az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök is, akik megvétózhatják. Ha megfelelőnek találják és az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek, akkor megszületik a törvény, majd hatályossá válik és megjelenik a Magyar Közlönyben.
Köztársasági elnöki hivatal: Sándor palota.
A Habsbug - magyar együttélés:
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után Ausztria és Magyarország hosszú időre összekapcsolódott. Egyetlen birodalmat alkottak, a Habsburg uralkodók irányítása alatt.
A szoros kapcsolatban a magyarság (és a magyar nemesség) jogokat vívott ki magának:
Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat (Mária Terézia korától) és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék maradt közvetlen Bécs irányítása alatt. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)
Országgyűlések: A felsorolt fontos döntések részben az 1712-es, részben pedig az 1722/23-as országgyűléseken születtek. A létrejövő törvények egészen az 1848-as eseményekig alapjaiban határozták az osztrák-magyar együttélést.
Mária Terézia hatalomra jutása: Mivel édesapjának III. Károlynak nem született fia, így Mária Terézia örökölte a trónt. Ám Európa egy része nem fogadta el hogy egy nő uralkodjon a Habsburg Birodalomban. Háborúk kezdődtek hatalma megdöntésére:
Ezekben ugyan vesztettek a Habsburgok, és Poroszország elvette Sziléziát, Mária Terézia megtarthatta trónját.
A Habsburgok saját tartományaikban elfogadtatták a nőági örökösödést, ez volt a Pragmatica Sanctio (1723). (Ezt még Mária Terézia apja, III. Károly kezdeményezte.)
Mária Terézia legfontosabb rendeletei:
Mária Terézia viszonya a magyarsággal:
Uralkodása felénél áttér a rendeleti kormányzásra vagyis döntéseibe nem vonja be a nemességek, nem hív össze rendi gyűléseket. 1764-től rendeletekkel uralkodik.
Ugyanakkor megalapítja a Theresiánumot (1746) bécsi nevelőintézetet magyar nemes-ifjaknak. Megalapítja a magyar testőrséget és a Szent Jobbot Magyarországra hozatja.
D O L G O Z A T
A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elcsatolták a történelmi Magyarország 2/3-át, csupán egyharmadot hagytak meg nekünk.
Revízionizmus: Egy 1920-tól egészen a II.világháborúig meglévő törekvés, vágy majd kormányzati akarat a történelmi Nagy-Magyarország visszaállítására.
A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.
A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:
Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.
A trianoni békeküldöttség sorsa:
Az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békeküldöttség megtagadta a diktátum aláírását és lemondott 1920 május 19-én. Helyettük az aláírók 1920 június 4-én: Drasche-Lázár Alfréd (rendkívüli követ) és Benárd Ágost (munkaügyi miniszter) lettek.
A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét. Sérelmeink: Magas adók, vallási korlátozások jellemezték a helyzetet, miközben elszakították Erdélyt. Az elégedetlen magyar parasztok a Lengyelországban élő Rákóczi Ferencet kérték fel arra, hogy élükre állva kiűzze az osztrákokat. [3]
II. Rákóczi Ferenc: 
Rákóczi az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt a Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként. [4] A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12), ebben szólította fegyverbe a magyarokat Rákóczi. [5] A szabadságharc első két évében a kurucok kiűzték a labancokat (osztrákokat) Magyarország keleti részeiről. [6]
Rendeleteiben tiltotta a nemesi házak kifosztását és a harcot vállaló jobbágyokat mentesítette a földesúri adók alól. [7] Két fontos országgyűlést is összehívott [8]
A szabadságharc második szakaszában, 1709-től több válság is felütötte fejét, melyek a kuruc-sereg összeomlását hozták:
A kurucok vereségének fontos oka volt még az is, hogy Rákóczi nem tudott szövetségeseket találni serege mellé.
A szabadságharc 1703 és 1711 között zajlik, fontos hadvezérek: Rákóczi mellett Károlyi Sándor illetve Bercsényi Miklós. Velük szemben osztrákok oldalán: Pálffy János, aki I. József hadvezére.
A harcok vége: 1711 április 30 majtényi zászlóletétel. Szatmári békekötés: méltányos a magyarokkal, nem kapunk súlyos büntetéseket.
Folytatás: Mária Terézia
Zrínyi Miklós: A szigetvári hős dédunokája, horvát bán, főúr a török-ellenes harc legfőbb alakja, költő. Terve a török kiűzésére: Habsburg segítség nélkül a II. Rákóczi György vezette Erdéllyel összefogva kiűzni a törököket. Terve azonban nem sikerül, mert II. Rákóczi György meghal váradon 1660-ban.
Jan Thomas flamand festő képe (1660-ban festette meg)
Harcok: A híres téli hadjáratban (1664 január 21 - február 15) Zrínyi betört a Hódoltságba és felégette Eszéknél a drávai fahidat. Hatalmas károkat okoz ezzel a törököknek, mert itt vezetett át legfőbb útvonaluk Magyarországra.(A híd felégetése: 1664 február 2)
A törökök közben a Rába folyóig törnek és a szentgotthárdi csatában 1664 augusztus 1-én az új fővezér, Raimundo Montecuccoli győz a török felett. Alig 10 nappal később, 1664 augusztus 10-én Ausztria érthetetlen módon megköti a vasvári békét. A magyarok felháborodnak. Ausztria indoka a békére: a Franciaország felől érkező veszély (XIV. Lajos).
Zrínyi Miklós 3 hónappal a békekötés után, 1664 november 18-án birtokain hunyt el vadászbalesetben [vadkan sebzi halálra]. Örököse öccse: Zrínyi Péter lesz.
Előzmények: A felesleges vasvári békéért a magyar főurak a Habsburgokat okolták. Két lázadás is megkezdődött ellenük:
A törökök támadása Bécs ellen (1668):
A szultán, IV. Mehmed (1648-1687) úgy gondolja, hogy a Török Birodalom képes egy sikeres Ausztria elleni hadjáratra. A 120 ezres oszmán sereg 1683 július 19-én fogott Bécs ostromához. Szeptember 2-án elesett a külváros ekkor azonban megérkezett a császárral szövetséges Sobieski János, lengyel uralkodó 30 ezres hada, mely felszabadította Bécset!
A törökök kiűzése 16 évig tartott (1683-1699). Ennek első szakaszában XI. Ince pápa erős keresztény szövetséget szervezett a török ellen. Ez volt a Szent Liga (1684). Tagjai: Ausztria, Lengyelország, Velence és egyes német tartományok (Bajor, szász). A pápa rászorította XIV. Lajost egy 20 éves fegyverszünet megkötésére a Habsburgokkal, így Ausztria koncentrálhatott a török elleni harcra.
Buda 78 napos ostrom után, 1686 szeptember 2 -án került újra keresztény kézre. Összesen 145 éven keresztül volt török kézen.
A török időket az 1699-es Karlócai béke zárta le.
Hódoltság:
A török által 1541-ben megszállt majd folyamatosan kiszélesített terület a Hódoltság nevet viselte és az ország középső részét jelentette. Felnyúlt egészen Budáig. Ezt a hatalmas részt úgynevezett vilayetekre tagolták, melyek élén pasák álltak. A pasákat maga a szultán nevezte ki, feladatuk volt a terület igazgatása és ha kellett hadjáratok vezetése.
Fontosabb szultánok:
Adószedés, bíráskodás:
A Hódoltságban élő magyar parasztoknak adót kellett fizetniük a törököknek, de régi uraiknak a magyar földesuraknak is. Ez volt a kettős adózás rendszere. A törökök bíráskodtak is a lakosság felett.
A végek (Házi feladat december 19-re):
A török időkben a várak láncolata alkotta az úgynevezett végek vilàgát. A várakban a várparancsnok döntött mindenben. A királyi végvárak élén mindig a Habsburg uralkodók által kinevezett főkapitány állt, ilyen volt például Hunyadi János vagy később Zrínyi Miklós.
Élet a várban: ha épp nem volt ostrom vagy harc, akkor végvári viadalokat rendeztek, bajvívásokkal. Ostrom idején mindenkit a környékről a várba menekítettek és felvonták a vár-hidat.
A török idők magyar hősei:
[megoldás]
