Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

Ideológiák, demokráciák

2023. január 13. - Töritanár_

A demokrácia olyan szabályalkotási rendszer, ahol a szabályokat a közösség választójoggal rendelkező tagjai hozzák az egész közösség számára, vagyis az egyén autonómiájának és az egyenlőség elvének figyelembe vételével közvetve vagy közvetlenül (az általános, egyenlő és titkos választójog korlátozás nélküli gyakorlásával) részt vesznek a törvényalkotásban, a közösség alapszabályának (alkotmányának) megalkotásában a hatalmi ágak szétválasztásában, illetve az ilyen módon megalkotott rendszer fenntartásának ellenőrzésében.

A diktatúra olyan politikai rendszer, melyben az állami főhatalom olyan személy, politikai szervezet, csoport vagy párt kezében összpontosul, mely birtokolni tudja az összes hatalmi ágat, vagyis a törvényhozást (parlament), a végrehajtó hatalmat (kormány) igazságszolgáltatást (alkotmánybíróság, bíróságok, ügyészség) és a tömegtájékoztatást (média) meggátolva ezzel a népakarat demokratikus érvényesülését. 

Ideológiák

Konzervativizmus

A fennálló  társadalmi különbségek fenntartását (konzerválását), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tiszteletét, a hagyományos értékek megbecsülését (Isten, haza, család), az erkölcsösséget, a vallásosságot illetve többnyire a tekintélyelvűséget célzó eszmerendszer.

A keresztes háborúk

Keresztes háborúk (1096-1291)

 

A keresztes hadjáratok két évszázados időszakot öleltek fel, 1095 és 1291 közt. Ez alatt összesen hat hadjárat indult, de csak az első három célpontja volt kifejezetten Jeruzsálem.

Három fő oka: Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről)

szentfold_terkep.jpg

Első hadjárat:

1095 II. Orbán hirdeti meg. Megszerzik Jeruzsálemet (1099)

Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. Például: Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség) Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend. LINK

A keresztes uralom vége: 88 éve elteltével, 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével legyőzték a kereszteseket hattini csatában, majd bevették Jeruzsálemet. álaszul megkezdődött a 3. keresztes hadjárat a város visszavételéért, német, angol és francia uralkodók vezetésével. Ám a harc sikertelen volt, Jeruzsálem maradt a muszlimok kezén. A további keresztes hadjáratok szintén nem tudták visszaszerezni Jeruzsálemet.

A keresztes háborúk 1291-ben értek véget, mikor elesett a Szentföld utolsó keresztes kézen lévő erődje is: Akkon.

A keresztes háborúk 3 következménye

Virágzó kereskedelem alakult ki Ázsia és Európa közt, melynek ázsiai szakasza a selyemúton, európai tengeri szakasza pedig a levantei úton bonyolódott. Veelnce és Genova hajósai szállították az árukat, miután visszaszorították Bizáncot. A másik két fontos távolsági kereskedelmi út: Hanza útvonal, északon a Baltikum és Flandria közt, Champagne út, mely összekötöte a két másikat Franciaországban. 

A keresztes háborúk nyomán Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket. 

A fejlett arab tudomány eljutott Európába, hozzájárult a 12.századtól meginduló kulturális fellendüléshez. Például Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.

A középkori hűbériség, rendiség, 100 éves háború

Hűbériség és a rendi állam

Hűbériség: A középkorban a nemesek között illetve a nemesek és a király között kialakuló kapcsolat, mely a fegyveres hűségen alapult. Ebben a kapcsolatban nincs szerepe a parasztságnak. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

huberiseg_1.jpg

Nemesi kiváltságok

  • Saját földtulajdon, mely örökíthető volt
  • Jobbágy-tartás joga
  • Fegyver-viselés joga
  • Királyhoz fordulás joga
  • Adómentesség (nálunk: Aranybulla után)

A rendi állam

Rend = olyan társadalmi csoport (réteg), amely képe arra, hogy érvényesítse érdekeit a királynál. A középkorban két rend létezett: a papság és a nemesség. Később, a korszak végén rendet alakít majd bizonyos országokban a polgárság is. A jobbágyságnak viszont ez soha nem sikerül. 

Rendiség: Amikor a király a nemességgel együtt uralkodik, bevonva őket a döntéseibe. (Rendi gyűléseket tartanak rendszeresen). Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. 

Angol rendiség (1295)

Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)

Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót  a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302)

Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.

A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés

A százéves háború (1337-1453)

Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.

A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál 1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége. Jött az íjászat virágkora.

A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.

Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat.

A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485) Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt egymással  a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra 1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)

Középkori kultúra, gótika és román stílus

Középkori élet és kultúra

Román és gótikus építészet 

Román stílusú építészet nevét onnan kapta, hogy római eredetet tulajdonítottak ezeknek az épületeknek. Jellemzője: várszerű, vastag falak, keskeny kicsiny ablakok. Megjelenés: 11-12. század. A gótikus épületek 13-14. században jelennek meg. Jellemzője: magasabb, kecsesebb épületek, nagyobb ablakok.

got_roman_stilus.jpg

Skolasztika 

A 13. századi egyházi iskolákra jellemző teológiai irányzat volt, mely a Biblia mellett az ókori görög filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is oktatta. Fontos képviselője volt: Aquinoi Szent Tamás, 13. század közepén élt Domonkos szerzetes. Fő elve: a teológia mellett létezhetnek a tudományok is, ez a kettős igazság elve. (Nem eretnekség a tudomány.)

Az első egyetemek

 Az első egyetem Bolognában jött létre (11. század), majd Párizsban a Sorbonne 813. század), és Angliában Oxford, Cambridge. Magyarországon a pécsi egyetem volt az első (1367 - Nagy Lajos korában) Oktatott tananyag: Trivium, azaz latin nyelvtan (grammatica), szónoklattan (retorica), dialektika, Quadruvium: csillagászat, számtan, mértan, zene.

A középkori élet:

  • Járványok, háborúk, felkelések jellemezték a középkort
  • A legnagyobb járvány: 1346, pestis, fekete halál, mely Európa negyedét pusztítja el. Ázsiából érkezik
  • A népesség jelentős része jogfosztottként élt (pl jobbágyság)
  • Városok: itt élt a polgárság. Magyarországon három várostípus létezett: mezővárosok (földes-urak alatt), bányász-városok és szabad királyi városok (nem volt földesuruk) 
  • Céhek: a középkori városok legfontosabb szervezetei, szakmánként. (pl: kovácsok céhe, bodnárok, csizmadiák, szabók céhe)

Mit ünneplünk március 15-én?

1_58kokarda.jpgLegújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848 március 15 megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra. Úgy gondolom ma, amikor nemzetünk újra a fejlődés útját keresi, egy válságokkal, viszontagságokkal teli korban, ennek a napnak az emléke nagyon fontos tanulságokkal töltheti fel ünneplésünket. Ezek a tanulságok pedig az összefogás, a kitartás és a tenni akarás hegyeket megmozgató erejének és egymásnak a megbecsülése. De mi is történt pontosan ezen a jeles napon? [&]

1848 március 15 a történelem magasságából szemlélve csupán egy egyszerű esős tavaszi nap volt. Ám iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy ezen a napon Pesten forradalom zajlott. Tudjuk, hogy Petőfi Sándor és fiatal társai – akiket márciusi ifjak néven emlegetett az utókor – a Pilvax kávéházból elindulva a Landerer nyomdához vonultak, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket, és kiszabadították a jobbágyok sorsát szívén viselő Táncsics Mihályt.

Ezen események mindannyiunk iskolai emlékeiben szerepelnek, ám tudnunk kell azt is, hogy 1848 március 15 igazi jelentőségét nem a pesti eseménysor adja meg, hanem a várostól 180 km –re lévő pozsonyi országgyűlés tevékenysége, de méginkább a március 15 –ét megelőző majd két évtizedes időszaknak, a reformkornak kiharcolt eredményei. Nem lehet és nem is szabad, március 15 –ét elválasztani az ezen napot megelőző 18 esztendő küzdelmeitől. Maga Kossuth Lajos is ezt fejezte ki, amikor híres idézetében a következőket mondta március 15 –ről:

„…Letétetett a szabadság talpköve, a felelős független magyar minisztérium alakítása által feltétetett az alkotmány boltozatának záróköve.”

Hogyan is kezdődött tehát ez az egész? Hogyan és kik építették fel azt a bizonyos boltozatot, és hogyan váltak az események egy új korszakot hozó forradalom, és függetlenséget célzó szabadságharc közös gyújtópontjává 1848 március 15 –én. 1830 –ban gróf Széchenyi István Hitel című művében leírta, hogy Magyarországon fontos változásokra van szükség: fel kell számolni az ősiség törvényt, mely megtiltja a nemesi föld értékesítését és így a hitelfelvételt, ami viszont kulcs fontosságú lenne a gazdálkodás és a modernizáció végrehajtásához. Széchenyi 1830 –ban kijelölte a változások irányát és sarokpontjait, elindította a reformkort, felnyitotta a nemesség szemét, és ráébresztette a nemzetet, hogy az országnak változtatnia kell berendezkedésén.

1_51szechenyi_kossuth.jpgSzéchenyi javaslatainak középpontjában a törvények átalakítása – a polgári átalakulás – állt, melynek az embereket kell szolgálnia. Szolgálnia kell a népet 2 szempontból is: részint azért, hogy megszabadulva az elavult, a kereskedelmet, iparosodást béklyóba szorító középkori törvényektől, népünk gazdaságilag felemelkedjen, versenyképes modern országgá váljon, részint azért, hogy a kizsákmányolt rétegek – elsősorban a jobbágyság – érdekeltek legyenek a munkájukban, így hatékonyabb termelő munkát végezve gyarapítsák a nemzet erejét. Ismerős célok ezek ma is, és semmit nem vesztettek jelentőségükből. Ma is szükségünk van jó törvényekre, de méginkább gondolkodó vezetőkre, összefogást pártoló, dolgozni akaró emberekre, és egymást megbecsülő polgárokra.

Széchenyi elindított egy folyamatot, mely 1830 –ban kezdődött, majd egy mozgalommá terebélyesedve új célokkal, feladatokkal egészült ki, olyan emberek csatlakozásával, akik nélkül nem sikerülhetett volna országunk modernizációja. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthiány Lajos mind felsorakoztak az új Magyarország programja mellett.

Kossuth joghallgató, majd a zempléni megyeháza jogtanácsosa volt. Később a pozsonyi országgyűlés szavazati jog nélküli látogatója, majd teljes jogú tagja. Jóbarátjával Wesselényi báróval, és Kölcsey Ferenccel vállvetve igyekeztek elérni azt, hogy a diéta tagjai megértsék az ország felemelkedéséhez elengedhetetlen lépések jelentését és jelentőségét. Mi az a közteherviselés, örökváltság, miért fontos a sajtószabadság, és a felelős magyar minisztérium. Közben Kölcsey 1823 –ban megírta gyönyörű himnuszunkat, melyben kifejezte:

„… megbűnhődte már e nép a múltat és jövendőt”

Az uralkodó rétegek és a bécsi királyi udvar úgy érezték, hogy a Széchényi és Kossuth által képviselt változások számukra komoly veszélyeket hordoznak, hiszen nem csupán modernizálják az ország gazdaságát, hanem olyan társadalmi folyamatokat is elindítanak, melyek veszélyeztetik a főnemesség hatalmát, és Ausztria Magyarország feletti uralmát. A bécsi hatalom nem akarta tehát a magyarországi modernizációt, számára hasznosabb volt egy kiszipolyozható éléskamraként szolgáló gyarmat, mely megmarad a feudális viszonyok közt, elfogadva és elviselve Ausztria irányítását.

1837 –re a hatalom börtönbe juttatta Kossuthot, Wesselényit, a közszerepléstől való visszavonulásra kényszerítette Kölcseyt és megfélemlítette a reformmozgalom tagjait. Azonban a magyarokra jellemző küzdő szellem új kezekbe juttatta a változásokat jelképező zászlót és a kor legtekintélyesebb jogtudósa Deák Ferenc vette azt ideiglenesen a kezébe. A pozsonyi országgyűlés reformtagjainak élére állva, 1840-re elérte Kossuth szabadon bocsátását, aki 1841 és 1843 közt a Pesti Hirlap hasábjain folytatta a harcot. Ő volt az első magyar politikus, aki a sajtót felhasználva hangsúlyt helyezett arra, hogy a lakosság széles rétegei, vagyis maga nép is megismerje és megértse az országgyűlésben folyó küzdelmeket.

Kossuth megértette az országgal, hogy szükség van a közteherviselésre, vagyis minden magyar állampolgárnak, nemesnek – jobbágynak – polgárnak egyaránt fizetnie kell az adót, hisz csak az összefogás által teremtett állami vagyon révén finanszírozható egy fejlődni akaró ország. Széchenyi a gyakorlatban is bizonyítani tudta e gondolat fontosságát, amikor kezdeményezésére megkezdték a Lánchíd építését, majd 1836-ban törvényt hoztak arról, hogy ezen a hídon bizony minden átkelőnek – nemesnek és közrendűnek – egyaránt kell majd átkelési díjat fizetnie.

1_42dieta.jpgUgyancsak Kossuth és Széchenyi érdeme volt a reformkor legnagyobb vívmányának, az örökváltságnak a tömegek felé való megismertetése, majd országgyűlés elé vitele. 1848 –ig  a magyar jobbágyság a feudalizmus alaptörvényei szerint nem rendelkezhetett földdel. Az általa használt földterület a földesúr tulajdona volt. A jobbágy megművelhette, és betakaríthatta terményeit, de ennek fejében rengeteg juttatással és szolgáltatással tartozott ura felé. Például a megtermelt javak tizedét át kellett adnia, illetve bizonyos napokon ingyen kellett robotolnia a földesúri majorságban. Az örökváltság révén Kossuthék azt kívánták elérni, hogy a jobbágy saját tulajdonába vehesse földjét, így munkája és élete célt, perspektívát nyerjen, aminek révén hatékonyabb munkát végezve modern gazdaságot tudjon működtetni.

A reformkor évei alatt a változásokat pártoló reformképviselők javaslatai, melyek közt a közteherviselés és az örökváltság mellett megjelent az ősiség eltörlése, és a tized szedés megszüntetése is, 1847 –re sorra elakadtak az országgyűlések konzervatív tagjainak ellenkezésén. Mindössze néhány kezdeményezést sikerült végrehajtani, így 1844 –től lehetett Magyarország hivatalos nyelve a latin helyett magyar. A reformországgyűlések sorában az utolsó 1847 –ben kezdődött. Kossuth Lajos és köre összegyűjtötte azon javaslatokat, melyeket az azt megelőző 17 év alatt a változásokat követelő reformnemesség kidolgozott, és egy utolsó nagy küzdelemre készülve kívánták elérni, hogy a javaslatokat a diéta jóváhagyja.

Az utolsó reformországgyűlés 1847 novemberétől 1848 március elsejéig csupán félsikereket ért el. Kossuth és Széchenyi olykor egymással is vitába szállva igyekeztek harcolni a javaslatokért, de úgy tűnt a bécsi hatalmat szolgáló konzervatív képviselői tábor erősebb lesz. Az első fordulat március elsején következett be. Ezen a napon megérkezett Pozsonyba a hír: Párizsban forradalom tört ki. Az országgyűlésben Kossuth kihasználta a konzervatív tábor pillanatnyi ijedtségét, melyet az keltett, hogy a Párizsból kiinduló forradalmi hullám esetleg eléri az országot, és gyújtó hangú felszólalásában a változásokat összefoglaló felirati javaslat elfogadását követelte. Az alsóház el is fogadta a javaslatokat, ám a felsőházi udvarhű konzervatív főurak, az országgyűlést elhagyva igyekezték meggátolni a reformgondolatok törvénnyé formálódását.

1_59mitkivanamagyarnemzet.jpgEkkor úgy tűnt egy időre megtorpannak az ország átalakulásának folyamatai, ám az események ezen pontján összekapcsolódtak a pozsonyi és pesti történések. Ugyanis a forradalom előkészítésén munkálkodó Pesti Ellenzéki Kör március 5 –én Kossuthoz küldte Irányi Dánielt, akivel sikerült összehangolniuk a további stratégiájukat. Terveik szerint az elkövetkező napokban az Ellenzéki kör petíciós mozgalmat indít, és így segít nyomást gyakorolni a felsőházra, miközben maga Kossuth az országgyűlésben „kűzd” tovább. Irányi a megbeszélés után hazautazott, és 6 nappal később, 1848 március 11 –én Irinyi József tollából megszületett a 12 pont, melyet Kossuth programjára épített petícióként a József napi vásárra érkező vidéki parasztság előtt akartak felolvasni.

A parasztság esetleges felkelésétől és a párizsi eseményektől megijedt főrendi ház számára az utolsó csepp a pohárban, a Bécsben kitört forradalom híre volt. Amikor március 13 –án Pozsonyba érkezett a bécsi forradalom híre, a felsőház is beadta a derekát. Megtörtént a felirati javaslat kibővítése, és elfogadása. Két nappal később 1848 március 15 –én  reggel 10 órakor 72 képviselő, köztük Kossuth és Széchenyi vitte gőzhajón Bécsbe a javaslatokat melyek az uralkodói jóváhagyás esetén Magyarország számára egy új kort jelentettek. Közteherviselés, örökváltság, nemzeti kormány, sajtószabadság, unió Erdéllyel, évenkénti országgyűlés, a papi 10-ed és ősiség törvény eltörlése, a feudalizmus végének és a modern szabad fejlődés kezdetének szinonimái voltak. Miközben Kossuth a forradalmi Bécsbe érkezett, ahol ünneplő tömeg fogadta, megindultak március 15 –e pesti eseményei is. Kitört a forradalom.

A pesti forradalom eseményei

Korán reggel, 5:30-kor a márciusi ifjak a Pilvaxban várták Petőfit, aki késett. Végül elébe mentek, majd együtt Jókaihoz, ahol a forradalmi teendőket vitatták meg. Eközben a Pilvax környékén Sükei Károly (szerkesztő) ötszáz fős tömeget mozgósított, a 12 pont szétkiabálásával. Így végül Jókaiék odaérkezésekor már egy tekintélyes létszámú csoport alakult ki és sorakozott fel a márciusi ifjak mögé. A kisebb tömeg először az egyetemhez vonult, ahol rövid idő alatt 10 ezer főre gyarapodott. Az egyetemistáknak Petőfi elszavalta a Nemzeti Dalt, és felolvasta nekik a 12 pontot is. Ezután a már valóban jelentősre duzzadt tömeg együttesen vonult a Landerer-Hackenast nyomdához, ami a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkán volt. Itt megtörtént a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatásának kikényszerítésére, majd a tömegben való szétosztása. Ekkorra már dél volt, a tömeg nagy része hazatért.

1_99szabharc.jpgAz események délután három órakor folytatódtak, amikor a forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést szerveztek. Itt született az elhatározás, hogy a rendkívüli helyzet miatt összehívott városi közgyűléshez vonulnak, s azt felszólítják a 12 pont elfogadására. Az események irányítása ezen a ponton hivatásos politikai vezetők kezébe került: Nyáry Pál és Klauzál Gábor személyében. (Ők a pesti megyeházától érkeztek a múzeumhoz.) A forradalom következő állomása tehát a pesti városháza volt, ahol Nyáry Pál átadta a petíciót Rottenbiller Lipót polgármesternek. Ezt követően forradalmi választmány alakult három márciusi ifjú, három liberális nemes és hat városi tanácsos részvételével. A forradalom legfőbb eseménye a városháza után következett, amikor az ünnepélyes hangulatú tömeg a budai várhoz indult, hogy ott a helytartótanácsnak is átadta a 12 pontot. A helyszínre érkezve még két további célt is megfogalmaztak: a cenzúra eltörlésének követelését és a József kaszárnyában két éve raboskodó Táncsics Mihály kiszabadítását. Táncsics paraszti sorból származó értelmiségiként 1846 után röpiratokban követelte a jobbágyság felszámolását, így a hatóságok sajtóvétség címén börtönbüntetésre ítélték. A forradalmárok mindhárom célkitűzésüket megvalósították: átadták a 12 pontot, elérték, hogy a helytartótanács szabadon engedési passzust adjon ki Táncsics nevére, és kiharcolták, hogy elrendelje a cenzúra feloldását. A tömeg hangulata ekkor már eufórikussá vált, és a szabadon bocsátott Táncsicsot a vállán vitte Pestre. Március tizenötödike eseménysora Pesten az esti, Nemzeti Színházbeli programmal zárult, ugyanis 18 órától a Bánk Bánt játszották. (Eredetileg ezen a napon Anton Hocebo: Benyovszky avagy a kamcsatkai száműzöttek című darabja ment volna.) Az előadás előtt Jókai beszélt a tömeghez, és közölte: győzött a forradalom, elérték a sajtószabadságot, forradalmi választmányt alakítottak és eltörölték a nemesi megszólításokat. Aznap este 300 pesti joghallgató hajókon indult el Bécsbe, hogy támogassák az ottani forradalmat is.

A forradalom győzelme

Miközben Pesten Petőfi Sándor, Jókai Mór és Nyáry Pál vezetésével zajlottak a forradalmi események, addig az igazi áttörést és a tényleges forradalmi győzelmet Bécsben Kossuth és Széchenyi vívta ki. Március 16 –án átnyújtották V. Ferdinándnak a felirati követeléseket, amelyeket még aznap este az államtanács a bécsi, a pesti és az egész Európára kiterjedő forradalmi hullám miatt, kelletlenül jóváhagyott. Batthyány Lajos kinevezésének uralkodói jóváhagyására csak március 17 –én került sor, Széchenyi, Eszterházy és István nádor személyes közbenjárásának hatására.

A forradalom győzelmének gyümölcse a március 15 –ét követő egy hónapban érett be, amikor a Kossuth által kidolgozott felirati követelésekből a magyar országgyűlés létrehozta az áprilisi törvényeket, és kinevezte az első magyar felelős kormányt. A 31 törvény révén hazánk maga mögött hagyhatta a feudalizmust, lerakhatta a modern Magyarország alapjait. Széchenyi a következőképp összegezte az eseményeket:

„…Az én politikám biztos volt, de lassú, Kossuth egy kártyára tett mindent és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám tán 20 év alatt bírhatott volna előállítani! Ha reactio nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több a polgári erény, mint dicsvágy, én biz’ azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok!”

Sajnos 1848 tavaszán és nyarán a nagyhatalmak sorra eltiporták az európai forradalmakat, és 1848 júliusára az osztrák udvar is visszanyerte erejét. Támogatni kezdte a magyarok ellen fellépő és önállóságot követelő szerb és horvát erőket, bár Jelasics horvát bán 1848 őszén indított támadását hazánk még vissza tudta verni.

Az osztrák császári udvar 1848 őszén döntötte el, hogy bár Magyarországon a forradalom győzött, és az uralkodó elfogadta az új törvényeket, sőt beiktatta a magyar kormányt is, mégis le fogja rombolni az eredményeket, és az országot vissza fogja kényszeríteni a forradalom előtti kiszolgáltatott és elmaradott helyzetébe.

1_44bathiany_kormany.jpg

1848 december 2-án az osztrákok lemondatták a magyar kormányt kinevező és a magyar forradalmat elfogadó V. Ferdinándot és helyére az alkut nem ismerő ifjú Ferenc Józsefet ültették, majd megindították elsöprő erejű támadásukat. A támadással megkezdődött az 1848 –as szabadságharc, mely 1849 augusztus 13 -án a világosi fegyverletétel napján sajnos elbukott. Elbukott, mert hazánknak nem csupán egy elnyomó nagyhatalommal, hanem egy szövetséggel kellett szembenéznie. Az Ausztria Poroszország és Oroszország közt 1815 –ben megkötött Szent Szövetséget, melyet 1833 –ban orosz-osztrák katonai szerződés is kiegészített, (Münchengratz-i szerződés) a forradalmak közös elnyomása hívta életre.

Oroszország kisegítve szövetséges társát hatalmas túlerejével legyőzte az addigra már kivérzett és 6 hónapja hadban álló legyengült magyar hadsereget. 1849 október 6 –án Aradon 13 magyar honvédtábornokunkat végezték ki igazságtalanul és jogtalanul, illetve az ezt követő hónapokban további 120 szabadságharcost fosztottak meg életétől. A szabadságharc elbukott és Magyarország még 18 évnyi elnyomást volt kénytelen elviselni, amikorra végre kiegyezhetett nyugati szomszédjával.

A forradalmi eredmények azonban megmaradtak, a modern Magyarország alapjait március 15 –én lerakhattuk. Kis hazánk bebizonyította a világnak: képes az összefogásra, képes arra, hogy egyszerre két nagyhatalommal harcolva is megalkossa önállóságának alapjait. A világ megismerte népünk küzdeni akarását, mert olyan önzetlen emberek vezettek bennünket, mint gróf Széchenyi István, aki egy teljes évi jövedelmét ajánlotta fel Magyarországért, olyan vezetők mutattak példát mint Kossuth Lajos, aki alkut nem ismerve tartotta össze és lelkesítette a magyarok millióit.

Magyarország 1848 március 15 –én az összefogásról a küzdeni akarásról, az önzetlenségről tett tanúbizonyságot. Ma amikor ugyancsak mindenki harcot vív a napi megélhetésért, a munkahelye megtartásáért, a családja boldogulásáért ebből napból erőt tudunk meríteni magunknak, hisz ugyanazon értékekre van ma is szükségünk, és ezek közt a legfontosabb az összefogás. Erről szólt 1848 március tizenötödike is. 

Zárásul olvassuk Petőfi sorait, és nézzük, ő hogyan emlékezett a nevezetes nap eseményire:

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben." (Részlet Petőfi Sándor naplójából)

/Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetéről szóló cikkünk, elérhető: ITT/

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom:

  • Deák István : Kossuth és a magyarok 1848-49 –ben. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983.
  • Deák István : A törvényes forradalom : Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49 –ben. Budapest, 1994.
  • Hermann Róbert : 1848-1849. A szabadságharc története. Budapest, 2001.
  • Hermann Róbert : Kossuth Lajos élete és kora. Pannonica Kiadó, Budapest, 2002.
  • Hermann Róbert : Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése 1848-1849. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
  • Kosáry Domokos : A Görgey-kérdés története. Osiris-századvég Kiadó, Budapest, 1994.
  • Kosáry Domokos : Kossuth a reformkorban
  • Körmöczi Katalin ( szerk. ) : „…Leborulok a nemzet nagysága előtt” A Kossuth-hagyaték. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1994.
  • Pajkossy Gábor ( szerk. ) : „Nemzeti újjászületés” Válogatás Kossuth Lajos írásaiból és beszédeiből. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Fogalmak a török idők témakörhöz

Fogalmak, személyek, évszámok

  1. speyeri egyezmény
  2. Prágai szövetség (Szent Liga)
  3. Pálffy Miklós
  4. mezőkeresztesi csata
  5. hajdúk
  6. Erdély virágkora (fejedelmek, dátum)
  7. Zrínyi Miklós
  8. Rajmundo Montecuccoli
  9. téli hadjárat
  10. szentgothárdi csata
  11. vasvári béke
  12. bujdosó mozgalom
  13. Thököly Imre
  14. Wesselényi összeesküvés
  15. Zrínyi Péter
  16. I. Rákóczi Ferenc
  17. osztrák hadvezérek a török kiűzése során
  18. török, tatár hadvezérek a török kiűzése során
  19. csaták a török kiűzése során: kahlenbergi, nagyharsányi, szalánkeméni, zentai
  20. karlócai béke
  21. Erdélyi fejedelmek uralkodási ideje: Báthory Gábor, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi György

A Porosz Királyság felemelkedése

Közép- és Kelet-Európa hatalmai

Közép-Kelet Európa három nagyhatalma:

Az 1700-as években Európa keleti felén három nagyhatalom alakul ki: Poroszország, a Habsburg Birodalom és Oroszország. Az említett háromból kettő, Poroszország és a Habsburgok állama a Német-Római Császárságnak volt a része. Egymással vetélkedtek a többi német állam feletti befolyásért.  

Poroszország felemelkedése

A porosz állam két terület egyesüléséből alakult ki. Ezek: a Brandenburgi választófejedelemség és a Porosz Hercegség. Miután a két tartomány 1525-ben a brandenburgi Hohenzollern család birtokába került, egyesültek egymással és 1701-ben létrejött a Porosz Királyság.

poroszorszag_1.jpg

Első uralkodója III. Frigyes, Brandenburgi fejedelem lett, porosz királyként: I. Frigyes [1688-173] Poroszország fővárosa: Berlin. (Bővebben: ITT)

  • A Porosz Királyság 1701 -től folyamatos terjeszkedésbe kezdett. Főleg a Rajna vidéken, majd Lengyelország háromszori felosztása során (1772, 1793, 1795) amikor jelentős területeket kapott Lengyelországból mindhárom alkalommal.
  • A porosz államot kezdetektől 3 tényező jellemezte: a porosz nemesek vagy más néven junkerek befolyása a a jól működő állam-apparátus (hivatalnok réteg) és a nagyon erős hadsereg, mely a porosz állam méretéhez képest mindig túlzott méretű volt.
  • A Porosz Királyág sokat profitált a francia abszolutizmus elől hozzájuk menekülő kálvinista hugenották letelepítéséből, mert egy hasznos kereskedő - iparos réteget nyert. I. Frigyes Vilmos alatt (1713-1740) több, mint 18 ezer hugenotta telepedett le Poroszországban.

Poroszországot II. (Nagy) Frigyes tette nagyhatalommá 1740 és 1786 között. Óriási hadsereget teremtet (200 ezer fő) és jelentős hódításokkal növelte országa területét. A felvilágosult abszolutizmus szellemében fejlesztette az oktatást, közlekedést, ipart. Gondoskodott a parasztságról, földosztásokkal.

poroszorszag.jpg

***

Spanyol hanyatlás és a spanyol örökösödési háború

Spanyolország hanyatlása

Utolsó nagy spanyol uralkodó: II. Fülöp (1556-1598) volt, ám uralma végén vereséget szenved I. Erzsébettől (1588 - Armada pusztulása), halála után pedig komoly válságjelenségek alakulnak ki a Spanyol Királyságban:

  • a juhtenyésztés és annak nyereségvágyból kialakuló túlsúlya kiszorítja a spanyol gazdaságból a gabonatermesztést és a feldolgozóipart, ami visszaesést hoz a lakosság élelmezésében és életszínvonalában.
  • az abszolutizmus elűzi a mórokat és zsidókat, így alig marad kézművesség (mórok) és ipar illetve kereskedelem (zsidók)
  • II. Fülöpöt 3 uralkodó követte, ám az utolsónak, II. Károlynak nem lesz utódja. Mivel féltestvérének (Ausztriai Mária Teréziának) a férje XIV. Lajos volt, így úgy döntött a Bourbonokra hagyja a trónt. Nővérének unokájára, Fülöpre. A döntést vitatták a Habsburgok és háborút kezdte a spanyol trónért. A súlyos harcok meggyengítik a Spanyol Királyságot 1701 és 1714 között. Ez a spanyol örökösödési háború.

A spanyol örökösödési háború (1701-1714):

Kiváltó oka: II. Károly spanyol király 1700 november 1 -én bekövetkezett halálával kihalt a Spanyolország trónját birtokló királyi család. A megüresedett trónra két jelentkező is volt, részint Anjou Fülöp, XIV. Lajos unokája, másrészt Habsburg Károly főherceg, I. Lipót császár kisebbik fia. A két jelentkező közt háború kezdődik, mely Habsburg - francia küzdelmet jelentett.

A háború 1701 őszén robbant ki, egyik oldalon, Ausztria oldalán Anglia és Hollandia állt, másik oldalon pedig Franciaország és Bajorország. (Anglia azért állt Ausztria oldalára, mert ellenezte, hogy egyetlen kézbe kerüljön a francia és a spanyol trón.)

A háború főbb hadszínterei Észak-Itália, Németalföld voltak, majd Ausztria előretört és behatolva Bajorországra nagy győzelmet aratott Höchstadtnál (1704.augusztus 13) Az események közben robbant ki Magyarországon a Rákóczi szabadságharc, mely természetesen gyengítette Ausztriát, hiszen meg kellet osztania erőit.

A spanyol örökösödési háború 1709-ben jelentős osztrák fölénnyel folyt, amit bizonyít Ausztria Malplaquetnél 1709 szeptemberében aratott nagy győzelme is. A sikerek miatt a bécsi udvar eldöntötte, végkép legyőzi Magyarországon is a szabadságharcot, és jelentős csapatokat vezényelt át Magyarországra. Így 1711-re a felkelést leverte. Végül azonban hiába számolt le Magyarországgal, a Spanyol örökösödési háború nem úgy végződött, ahogy akarta. Ennek hátterében az állt, hogy szövetségesei elpártoltak tőle, mivel I. Lipót majd idősebb fia I. József halálával a spanyol és osztrák trón egyaránt Károly kezébe került volna. Ezt pedig Anglia ellenezte, így kiszállt a harcokból. Ausztria ezért 1712-ben Denain mellett már vereséget szenvedett.

spanyol_orokosodesi.jpg

Békekötések:

Utrechti béke (1713):

  1. Elismeri Európa XIV. Lajos unokáját V. Fülöpöt spanyol királyként, de nem kerülhet egy kézbe Franciaország és Spanyolország.
  2. Spanyol Németalföld, Nápoly, Milánó, Livorno Szardínia a Habsburgokhoz kerül.
  3. Egyéb országokra vonatkozó rész: Angliáé lesz Gibraltár, az amerikai spanyol birtokok; Franciaország megtarthatta Elzászt és Straszbourgot

Rastatti béke (1714. március 6):

VI. Károly Habsburg uralkodó (nálunk III. Károly) ebben ismeri el az előző békekötést.

toriora2_also.jpg

 

9.3.2 A szerzetesrendek és invesztitúra háborúk

A szerzetesrendek

A VI. századra kialakul a világi papság és szerzetesség kettős rendszere. A világi papság a lakosság ügyeivel foglalkozott: misék tartása, keresztelés, esketés, temetés, adószedés. Ezzel szemben a szerzetesek elvonultak a világtól és két válfajuk alakult ki: a remeték és a szerzetesrendek. Utóbbiak kolostorokban éltek szigorú regula szerint

Első szerzetesrend: Bencés rend volt (529, Monte Cassino). Később megjelentek a kolduló rendek: Ferences rend (1209) és a Domonkos rend (1215). Egyéb szerzetesrendek: Ciszterciták, Premontrei rend, Pálosok, Karmeliták, Karthauziak. ... stb.

szerzetesrendek_tablazat.jpg

Az invesztitúra háborúk

Invesztitúra = a püspökök és más egyházi vezetők kinevezése. Ezt a jogot eleinte a császárok gyakorolták, ám később a pápa akarta megszerezni a kinevezési jogot. A vita háborúvá fajult, ezek voltak az invesztitúra háborúk, a XI - XII. században.

invesztitura.jpg

Az egyház állapota a 10-11. században: Rossz állapotok, erkölcstelenség és szimónia jellemezte. SZIMÓNIA = mikor érdemtelenek pénzért vásárolnak, püspöki kinevezéseket. A papok ekkoriban egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.

Egyházi reformok:

  • Cluny bencés kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely megszüntette a szimóniát és az erkölcstelenségeket
  • A másik megújulási törekvést VII. Gergely indította el, ez a pápai hatalom megerősítését és a püspöki kinevezések megszerzését célozta
  • Mindkettő sikeresen alakult, de háború is kellett hozzá a császárral.

Invesztitúra háborúk: 

  • Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, plusz VII. Gergely 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.
  • IV. Henrik válaszul kimondta a pápa lemondatását, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.
  • A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt.
  • A következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.
  • A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

toriora2_also.jpg

9.3.1 A középkori társadalom és a parasztság

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) Az emberiség sajátos korszaka volt, melyhez a legtöbben koszos utcákat, lovagokat, járványokat és nyomort társítanak. Valójában nem is járnak messze az igazságtól.

A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

  • saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
  • jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
  • közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

feudum.jpg

Jobbágyterhek és szolgáltatások

Mivel a jobbágyok nem rendelkezhettek földdel, "fizetniük" kellett annak használatáért, a földesuraknak. A terheket két módon csoportosíthatjuk: 

  • Az alapján, hogy kinek kellett a szolgáltatást nyújtani: földesúrnak, királynak, egyháznak teljesítendő
  • A teher módja szerint: pénz-járadék, munka-járadék, termény-járadék

A jobbágy terhek:

  • Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a) latiunol: nona
  • Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
  • Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
  • Földesúrnak ajándék (munera) 
  • Földesúrnak fuvar (forspont)
  • Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a) latinul: decima
  • Királynak telekadó (nálunk füstadó)
  • Királynak hadiadó

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

kilenced.jpg

Újítások a középkor hajnalán:

  • Nehéz-eke
  • Szügyhám (a római nyakhám helyett)
  • Többnyomásos gazdálkodás, vetésforgó
  • Szél- és vízi malmok

Az újítások hatása: sokkal több élelmiszer, javuló körülmények, nagyobb népesség Európában.

A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

Középkori társadalom:

A tipikus középkori feudális társadalomban a parasztság volt a legnagyobb réteg, mindenhol 75-85%-os aránnyal. A polgárságot ekkoriban a kereskedők, iparosok, városlakók alkották de alig 10%-ot jelentettek csupán, hasonlóan az uralkodó réteghez, mely a nemességet és az egyházat jelentette szintén 5-10%-os aránnyal.

tarsad_kozepkor.jpg

***

toriora2_also.jpg

süti beállítások módosítása