Amikor a gőz helyett már más energiahordozók illetve ipari területek - pl elektromosság, robbanómotor, gépészet, vasipar, vegyészet - veszik át a fejlődés legfőbb irányát és megjelenik a gyárakban a "gépek gyártanak gépeket" jelenség, második ipari forradalomról beszélünk. A váltást az 1880-as évekre tesszük.

Főbb találmányok: 

1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. Megjelent a futószalag termelés például Henry Ford detroiti autógyárában. Galamb József érdemei. [Galamb József és a Ford]

A számtalan ipari találmány megjelenik a hadiiparban és az első világháborúban kerül alkalmazásra.

Pénzvilág:

• Monopóliumok megjelenése
• Kartellesedés, trösztösödés
• Vadkapitalizmus

Ábra lerajzolása: tankönyv 12.oldal: konszern, szindikátus, tröszt, kartell

Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a földrajzi felfedezések után zajlottak a XVI. században spanyol és portugál hódításokkal. [Történelemcikkek]

Gyarmatosító hatalmak: Három csoportra oszthatóak a XIX. századra:

• Visszaszoruló hatalmak: Spanyolország, Portugália, melyek kezdik elveszíteni 300 évvel korábban megszerzett gyarmataikat. (Dél-Amerikából a XIX. század első harmadában kiszorulnak a spanyolok és portugálok.)
• Terjeszkedő, több millió km2-es óriás-birodalmakat létrehozó országok: például Anglia, Franciaország. (Mellettük: Hollandia, Belgium is.)
• Új, feltörekvő gyarmatosítók: Németország, Olaszország. Ezek későn hozták létre saját államaikat így későn próbálnak gyarmatbirodalmat létrehozni maguknak.

A brit gyarmatbirodalom:

• A századfordulóra 30 millió km2-es nagyságú lesz.
• A főbb területei: Kanada, Ausztrália, India, Nigéria (Észak-Afrikában), illetve a Kairó-Fokváros vonal.
• Belső problémáikkal küzd

Belső válságok:

• Ír probléma: Írország a britek gyarmata de a XIX. század végétől megkezdi harcát az elszakadásért. Végül majd ez a két világháború között történik meg. 
• India problémája: ópium háborúk, szipoj felkelés, vallási gondok (muszlim - hindu ellentét)
• Választójogi harc: a munkásság küzdelme az általános választójogért (chartizmus)

A francia gyarmatbirodalom:

• Franciaország 1830-tól kezdi meg a nagyarányú gyarmatosításokat. Első jelentős gyarmata Algéria Észak-Afrikában.
• A francia gyarmatosítás további célpontjai: Indokína (Vietnám, Laosz), Madagaszkár szigete, Csendes-óceán térsége.
• Franciaország gyarmati problémái: rivalizálás (vetélkedés) Angliával, Olaszországgal majd a századfordulótól Németországgal.

Orosz gyarmatbirodalom:

• Az orosz cárok a XVI. század közepétől (IV. Ivántól: 1533-1584) kezdenek nagyobb arányú hódításokba az Ural hegységtől egészen a Csendes-óceánig.
• Az orosz uralkodók másik kiemelt célterülete: Közép-Ázsia, az ottani muszlim kánságok: kazah, tadzsik, kirgiz, türkmén kis államok.
• Harmadik orosz hódítási terület a Kaukázus-vidék, pl Örményország, Grúzia.

Kína és Japán:

• A kínai császári központi hatalom az ópiumháborúkkal meginog, majd az úgynevezett bokszer-lázadás után meggyengül. A bokszerek 1900-ban a növekvő európai befolyás ellen lázadtak.
• Végül Kínát befolyási övezetekre osztják a nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, USA, Németország, Japán. (Karikatúra)

Az USA gyarmatosítása:

Eltérő módszerrel gyarmatosított: dollárdiplomácia, Monroe-elv: Amerika az amerikaiaké => jelentése: a Dél-amerikai államok (melyek a spanyol uralom alól szabadulnak fel) az USA érdekszférájába tartoznak. Európai hódítók amerikai kontinensen NEM gyarmatosíthatnak.

• Nyitott kapuk elve: A Kínában való amerikai megjelenés, szabad-kereskedelem, befolyási övezetek.
• A spanyol-amerikai háború: 1898. Az USA legyőzi a Spanyol Birodalmat és területeket szerez tőle. Ekkor kerül amerikai kézre a Fülöp-szigetek, Kuba, Puerto Rico. Az USA a századfordulóra nagyhatalommá válik. 
• Panama csatorna: A századforduló időszakában építi meg az USA (elkészülése: 1914) a Közép-Amerikát átszelő hajózó csatornát.

 A második ipari forradalom és a századforduló

 Amikor a gőz helyett más energiahordozók (elektromosság, robbanómotor, vegyészet) veszik át a fejlődés legfőbb irányát 2. ipari forradalomról beszélünk. A gépek gyártanak gépeket jelenség kialakul. A XIX. század közepétől számítjuk.

Főbb találmányok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. 

A számtalan ipari találmány megjelenik a hadiiparban és az első világháborúban kerül alkalmazásra.

A tartományurak kora

Az utolsó Árpád-házi királyok: V. István, IV. (Kun) László és III. András hatalma már csak jelképes volt. Valójában az egyes tartományurak tőle függetlenül uralták területeiket. (2)

Tartományurak: Olyan nagyurak voltak, akik országrésznyi birtokkal rendelkeztek, melyen királyokhoz hasonló jogkörökkel és udvartartással uralkodtak. (3) Általában hatalmas hadseregeik voltak, saját külpolitikát folytattak, néha még saját pénzt is verettek, például: Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kőszegi család, Kán László. (4)

Az Árpád-ház kihalása (5)

III. András 1301-ben fiúutód nélkül halt meg, ezzel kihalt az Árpád-ház. (6) Vita kezdődött arról, hogy ki legyen az új király. (7) Akadt cseh, bajor és nápolyi trónkövetelő is, akik mind az Árpád-ház valamilyen leszármazottai voltak. (8) Végül egy Anjou házból származó (francia gyökerekkel bíró) nápolyi dinasztia sarja, Károly Róbert szerezte meg a magyar trónt! (9)

Magyarország a háború végén:

• Óriási pusztítást hozott a háború: 1 millió halott, városaink romokban, Budapesten a hidak lebombázva. 
• Legfőbb problémák: éhinség, szegénység, munkanélküliség, hatalmas infláció
• Az országvezetés hármas megosztásban működött: 1.) SZEB (Vorosilov) a szovjet hadseregre támaszkodva, 2.) Első vezető testületek (Magyar Nemzeti Függetlenségi Front - 1944 december 3.) Hazatérő kommunisták (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály = trojka) LINK 
• Horthysták, volt nácik üldözése, népbíróságok működése.

33. óra

Nemzetiségek Magyarországon

Nemzetiség fogalma: A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.

• Nemzetiségek aránya: Hazánkban a nemzetiségek, nemzeti és etnikai kisebbségek az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszi ki.
• Nemzetiségek felsorolása: Magyarországon 13 törvényben elismert, nemzetiség él: cigányok, németek, románok, szlovákok, horvátok, szerbek, ukránok, lengyelek, bolgárok, görögök, ruszinok, örmények és szlovének.
  

A kép földrajzi eloszlást mutat. A legnagyobb létszámban élő nemzeti kisebbség a cigányság után a németeké. A mai Magyarország területének hagyományos német népcsoportjait összefoglaló néven „sváboknak” is nevezik. Ugyancsak jelentős a románok aránya hazánkban, ők alkotják a harmadik legnagyobb etnikumot.

A nemzetiségeink betelepedéséről: VIDEO (youtube)

A nemzetiségek hazánkban szabadon gyakorolhatják szokásaikat, viselhetik népviseleteiket.

34. óra

Nemzetiségeinkkel közös történelmünk, hagyományok

A Kárpát-medence történelmében a magyarság vezető és önmagába olvasztó szereppel rendelkezett már az Árpád-kortól kezdődően. A nemzetiségek, tótok, ruszinok, oláhok, szerbek, horvátok megtelepedtek határaink mentén és békességben éltek velünk. Nyolc évszázadon keresztül a viszony mentes maradt a komolyabb konfliktusoktól.

[Nemzetiségeink napja - 2:53 video]

Fordulópontok a közös történelemben: 1849, 1867, 1920

• A nemzetiségeinkkel való viszonyunkban fontos választóvonalat jelentett az 1848/49-es szabadságharc, melyben ellenünk fordultak és az elnyomó Ausztria mellé álltak.
• Később, 1867-ben a kiegyezéskor a magyar parlament fontos törvényben biztosította jogaikat (pl. nyelvhasználat terén)
• A századforduló után azonban a magyar kormányok magyarosító politikába kezdtek: elnyomtuk nemzetiségeinket nyelvhasználati és politikai jogaikat illetően.
• Az első világháború után a békekonferencián, Trianonban a nemzetiségek ellenünk foglaltak állást.
• [Trianon video 18:11]

Nemzetiségeink hagyományai, viselete:

Egyéb népviseletek a nagyvilágból.

***

IV. Béla és a tatárjárás

Figyelmeztető jelek a tatárjárás előtt:

1. A kunok a határainkhoz menekülnek, de IV. Béla egyezséget köt velük: befogadjuk őket és cserébe együtt harcolnak a velünk a tatárok ellen. 
2. Julianusz barát figyelmezteti IV. Bélát arra, hogy egy vad ázsiai sereg tart Magyarország felé. 

A tatárjárás 1241/42-ben

[VIDEO] 3 perces képekkel [VIDEO-2] 22 perces előadás [VIDEO-3] 5 perc rajfilmes

A tatárjárás eseményei:

1.) A pesti polgárok egy félreértés miatt megölik a kunok fejedelmét Kötönyt, mire a kunok felrúgják az alkut és kivonulnak az országból. 

2.) A döntő csata Muhi mezején 1241 április 11-én nagy magyar vereséggel zárul ami után IV. Béla elmenekül az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.

3.) A tatárok feldúlják magyar-hont és a Dunántúlt, a magyar lakosság negyede pusztul el. 

4.) A tatárok 1242 tavaszán váratlanul maguktól távoznak Magyarországról Batu kán vezetésével. 

5.) A tatárok kivonulása után IV. Béla megkezdi az újjáépítést vagy második honalapítást.

[VIDEO - tatárjárás]

A második honalapítás

1.) Népesség pótlás történik a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön: IV. Béla a tatárjárás után hívta vissza őket és telepítette le törzseiket. (2 mondat)

2.) Várépítések zajlanak: IV. Béla kibékült a bárókkal is, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. (3) Jelentős várépítések zajlanak a tatárjárást követő évtizedekben Magyarországon, mert azt a téves következtetést vonják le a magyarok (és IV. Béla), hogy a tatárok nem tudnak kővárakat bevenni. (4) Valójában tudnak csak a mongol taktika az első támadási hullámban még nem foglal várakat. (5)

3.) Városfejlesztések: Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését. (6)

4.) Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. (7) Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. (8) A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát. (9)

A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. (10)

Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.

Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.

Hidegháborús konfliktusok (Tk. 197)

A hidegháború 45 éve alatt (1946-1991) összesen 4 jelentős háborús válság alakult ki, melyekbe egyik részről az USA vezette nyugati szövetség másik részről pedig a Szovjetunió vezette keleti összefogás avatkozott:

• Arab - izraeli háborúk: 1949-1973
• Koreai háború: 1950-1953
• Kubai rakétaválság: 1962
• Vietnámi háború: 1955-1975

Arab-izraeli ellentét

Izrael területén az ókorban jött létre az első zsidó állam, az Izraeli Királyság (Kr.e. 930-ban). Később azonban a római elnyomás idején a zsidóság elmenekült a területről, a világ minden égtája felé széttelepülve. Az 1897-ben azonban a zsidók első nagy világkongresszusán (Svájcban Bázel városában) meghirdették az őseik földjére való visszatérést.

Közben azonban a régi Izrael földje török, majd brit fennhatóság alá került és lakói a palesztinok lettek.

Az ENSZ ekkor fontos döntést hozott 1947-ben: alakuljon meg egy zsidó és egy palesztin állam is. A egyik létre is jött 1948 (Izrael) ám a másik nem alakult meg, mert az egész területet követelte magának (palesztinok).

Kitört tehát a háború a palesztinokat támogató arab államok és Izrael között 1949-ben, melyet a zsidók nyertek. Később újabb és újabb háborúk zajlottak, mindig Izrael győzelmével, mely közben megszállta a palesztinoknak kijelölt területeket is (Ciszjordánia és Gáza).

Koreai háború

A II. világháborúban északról a Szovjetunió, délről az USA hatolt be a Koreai félszigetre és győzte le a japánokat. Ennek megfelelően északon szovjet mintájú kommunista rendszer jött létre, délen pedig Amerika-barát demokrácia.

A két Korea között 1950 és 1953 között zajlott háború, amikor Észak-Korea Kim Ir Szen vezetésével megtámadta délt. Az ENSZ felhatalmazásával előbb az USA avatkozott be majd a kommunizmus védelmében Kína.

Fegyverszünet: 1953-ban született, hivatalosan is kettéosztották a félszigetet, megszületett az Észak-Koreai és a Dél-Koreai állam. Közöttük napjainkban is jellemző a háborús feszültség.

Kubai rakétaválság

Kuba szigetén 1959-ben a kommunista Fidel Castro kerül hatalomra a kubai forradalomban. Három évvel később a szovjet vezetővel, Nyikita Hruscsovval összefogva rakétákat telepítenek Kubába, mely nagyon közel fekszik az USA partjaihoz.

Ám 1962 október 14-én egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikai flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád alá vette).

Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt. Ez lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetője közvetlenül tudjon beszélni időnként egymással.

A vietnami háború (1955-1975) 

(TÉRKÉP) 

Vietnam a francia gyarmati elnyomás alól 1954-ben szabadult, amikor elűzte területéről a franciákat. Ekkor azonban Vietnam kettészakadt:  Északon egy kommunista állam jött létre, délen pedig nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955-ben háborút kezdett egymással. Ebbe a harcba beavatkoztak a nagyhatalmak: az USA 1960-tól a délt támogatta, Kína és Szovjetunió pedig északot.

A háború csúcspontján: 1968-ban fél millió amerikai katona harcolt Dél-Vietnamban. Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnamból. Később 1975-re Észak-Vietnam győzött Ho Si Minh vezetésével. Vietnam teljes területe kommunista lett (napjainkban is az).

[FilM: A szakasz. 1:03]

II.András három évtizedes uralkodása alatt, melynek jelentős részét külföldön tölti (pl a Szentföldön) a nemesség ellene fordul német felesége, Gertrúd miatt, aki a vele érkező német lovagoknak ad minden kiváltságot. (Katona József: Bánk Bán) A magyar nemesek jogaik védelmében kikényszerítik az Aranybullát.

Aranybulla (1222) öt legfontosabb pontja:

1. Nemesi adómentesség
2. Hadjáratokra csak belföldön kötelezhető a magyar nemes
3. Bíráskodás: nem fogatható el a nemes ok nélkül
4. Méltóságok halmozása tiltott
5. A szerviensek örökbirtokul kapták földjeiket

9. mondat:

Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.

Fogalmak:

• Szentföld = Jeruzsálem környéke, Jézus történetének színtere
• méltóságok = olyan király által adományozott kinevezések, melyek jelentős hatalmat és bevételeket biztosítottak a kinevezetteknek
• szerviensek = olyan nemesek, akik nem örökbe kapták földjeiket a királytól, csak szolgálati időre

***

Kunok és tatárok népei

A sztyeppei térségben 11-12. században két fontos nép alakított ki birodalmat: a kunok és a tatárok. Hasonlóak voltak: mindkettő harcias, lovas nomád népet alkotott.

A kunok Kína vidékéről a 10-11 században vándoroltak a Volga-Dnyeper közti területre, ahol letelepedtek. A tatárok pedig Kína feletti régióból Dzsingisz kán alatt kezdtek terjeszkedésbe.

A tatárok főbb jellemzői:

• Előbb feldúlták és kifosztották a meghódítani kívánt területeket és csak ezt követte a valódi hódítás
• Hatalmas birodalmat hoztak létre, megkaparintva Ázsia legnagyobb részét.
• Kegyetlenek és vadak voltak.
• Batu kán vezetésével a 13.században előbb a kunokra támadtak, majd megindultak a Magyar Királyság ellen is.

Folytatás: IV. Béla uralkodása és a tatárjárás

***

A Balkán jellemzői a korszakban:

A Krími háború után 1859-ben Moldva és Havasalföld kiszakadva az Oszmán Birodalomból közös fejedelmet választ: Alexandru Cuza. Románia megszületése: 1861 -ben, melynek élére a porosz Hohenzollern családból hívnak uralkodót.

Autonómia jogokat nyer Szerbia is a Balkánon, jelentősen függetlenedve a Török Birodalomtól.

Brit Birodalom:

• A britek a spanyol-portugál gyarmatosítási hullám után kezdik el kiterjeszteni gyarmatbirodalmukat, a XVII-XIX. század között.
• Az 1800-as évek második felére Anglia 30 millió km2-es birodalmat hoz létre, mely minden kontinensre kiterjed
• A legértékesebb gyarmata India lesz, melyet 1849-re teljes mértékben megszerez, kiszorítva onnan a franciákat.

Szipojfelkelés:

Az indiai brit hadseregben szolgáló hindu katonák lázadása volt 1856-ban

Ópiumháborúk

Az indiai brit hadsereg és Kína konfliktusa, melyben a britek szándékosan rászoktatták a kínaiakat az ópiumra, hogy aztán a meginduló ópium-kereskedelem során megszerezzék Kína kincseit. A háborúk végén Anglia győz és kiterjeszti befolyását Kína egy részére.

*** 

A határon túli magyarok

Határon túliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.

Trianon: Az első világháborút vesztes oldalon befejező Magyarország igazságtalan megbüntetése a versaillesi Trianon kastélyban aláírt békediktátum volt. Időpont: 1920 június 4. Nemzeti gyásznap lett. 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja.

Legfőbb határon túli közösségek:

• romániai magyarság (1,4 millió fő)
• szlovákiai magyarság (456 ezer fő)
• szerbiai magyarság (293 ezer fő)
• ukrajnai-kárpátaljai magyarság (170 ezer fő)
• horvátországi magyarság (16 ezer fő)
• szlovéniai magyarság (10 ezer fő)
• ausztriai magyarság (60-70 ezer fő)

Székelyek:

Már a honfoglalás korában határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok vagy avarok lehettek. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben.

A trianoni diktátumot követően Románia területén kényszerültek boldogulni. Napjainkban is őrzik magyarságtudatukat és autonómiát szeretnének kiharcolni Székelyföldnek. Ez azt jelenti hogy önmagukat több területen igazgathatnák.

Dolgozat: 

• Egyházi és ünnepnapok (link)
• Határon túli magyarok

***